Betűtörténet 24: Kozma Lajos grafikái, tipográfiája

Copyright© 2015.artificium-artis.blogspot.com 

A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!

Kozma Lajos illusztrációja, Csáth Géza Délutáni álom című művéhez, a Nyugat kiadása, Budapest 1911.

Kozma Lajos (1884-1948) építészről, belsőépítészről, bútortervezőről és grafikusról már egy korábbi cikkben volt szó itt a blogon. Most igyekszünk összefoglalni nagyjából a legfontosabb betűtörténeti-grafikai emlékeit, amely kép közel sem teljes és még további kutatást igényel. A művész célja, a kortársaihoz hasonlóan, egy olyan új stílus kialakítása volt, ami túllépett a szecesszión. Hasonló gondolkodott a költészetében Ady Endre és a művészetfilozófus és művészettörténész Fülep Lajos is. Az elképzelések  változása megfigyelhető volt már Lechner Ödönnél, főként építészete utolsó szakaszában. Szintén így volt a Kós Károly vezette Fiataloknál, amelybe Kozma is beletartozott, természetesen másképpen, mint Lechnernél, lévén szó generációbeli szemléletváltásról. Kós Károly munkássága kapcsán már szót ejtettünk arról, hogyan fogalmazta meg, a saját építészeti hitvallását Lechnerrel szemben, vagy tőle eltérően. 

Kozma Lajos: Pergamenre írott dísz, Az én levelem.

Kozma Lajosnak egyéni stílusa kialakításában sokat segített az építészi előképzettség. A szecessziót már nem tekintette modern eszköznek, az ornamentika használatától kissé eltávolodott, legalábbis az építészetben. Rajzaiban késő szecessziós és népi hatásokat figyelhetünk meg, míg házait, középületeit az anyagszerűség szóval tudjuk leginkább jellemezni, valamint nagyon fontos még a szerkezet és célszerűség szem előtt tartása. (Hasonló eredményekre jutott el a nagy Le Corbusier is.) Grafikáiban, és főleg belsőépítészeti tervein ez az architekturális gondolkodásmód érvényesül. 

Kozma Lajos: Háromforint.

1902-1903-ban forrongó volt a légkör a Műegyetemen, ahol konfliktus robbant ki az idősebb és a fiatalabb generációk között. Hauszmann Alajos, aki a Műegyetem Központi Épületét és a Budai Vár neobarokk, egyébként nagyszerű épületeit tervezte, 1903-ban lett rektor. Beszédében állást foglalt a historizmus és az eklektika elvei mellett. A fiatalok nem értettek egyet ezzel, más úton akartak eljutni a megoldáshoz. 

Kozma Lajos: Lap egy írott könyvből. Az alkotás a kézzel, tollal írott erdélyi könyvkészítési, naplóírási hagyományból fakad, melyet Kós Károly, Kozma Lajos  egyetemi építésztársa is művelt.

Kozma Lajos is ahhoz a nemzedékhez tartozott, akik egymásra találva összetartozó csoportot alkottak, ők voltak a Fiatal Építészek, vagy más néven a Fiatalok. Mivel a skandinávokat választották példaképül, ezért rájuk is a népi-nemzeti formakincs használata volt a jellemző, a szó legnemesebb értelmében. A grafikai munkák készítésénél a kalotaszegi, székelyföldi és a dunántúli népi művészetből inspirálódtak. Kozma Lajosnál elsősorban a grafikai munkásságában érvényesült mindez. Belsőépítészetében, bútorművészetében csak később használta fel ezeket a formákat. 

Móricz Zsigmond: Falu, három színdarab: Mint a mezőnek virágai, Magyarosan, Kend a pap!, Kozma Lajos borítótervével, 1911 Nyugat Kiadása.

Korai munkásságát leginkább az illusztráció és a grafika képezi. A posztimpresszionizmus, jugendstil, art nouveau, a szecesszió nemzeti iskolái a vonalat helyezték előtérbe, mint a kompozíciós szerkesztés alapját. A térbeliséget érzékeltető tömeg is síkban maradt, mindig jellemző volt a körvonal, a formák közötti összefüggést a kontúrhálózat biztosította. A nagybányaiak után, ahol még előkészítő, vázlatszerű jellege volt, a rajz önálló értéket kezdett képviselni Rippl-Rónai József művészetében, Vaszary Jánosnál, Gulácsy Lajosnál, de még az építészeknél is, Kós Károlynál és Kozma Lajosnál egyaránt. 

Kozma Lajos: Lapis Refugii ház látványterv és lakberendezési látványterv, 1907.

A tizenkilencedik és huszadik század fordulóján sok művész már önálló grafikusként tevékenykedett, vagyis illusztrált, plakátot, reklámot készített. A rajz, a grafika a XIX. század utolsó harmadában jutott vezető szerephez, azok után, hogy az impresszionizmus és a plein air festés még nem tulajdonított akkora szerepet a rajzolásnak. A szecesszióban viszont már a vonal, a rajz jelentősebb szerepet kap (emberi alakok, burjánzó növényi ornamentika). 

Kozma Lajos: Lapis Refugii üvegablak terve a hallhoz, 1907.  A háttérben az erdélyi síremlékek jellegzetessége a kopjafa, mint motívum tűnik fel, ami három részre tagolja, az egyébként nagyon architekturális, de szemmel láthatóan a népművészetből fakadó, ugyanakkor modern és stlizált kompozíciót. A kopjafák alatt a négyfiatornyos kalotaszegi templomok tornya és teteje látható, amit a Fiatalok erdélyi gyűjtőútjukon láthattak.

Kós Károlynak, Kozma Lajosnak és más fiatal építészeknek a Műegyetemen a Megfagyott Muzsikus című lapban jelentek meg írásaik. Ez volt az egyetemnek az egyik, de nem az egyetlen, hallgatók által írt, szerkesztett és rajzolt lapja. Minden szakosztálynak volt saját lapja, amibe a diákok írtak és rajzoltak és ezeket általában bátor és szókimondó hangvétel jellemezte, mint minden olyan kiadványt, amit fiatalok szerkesztenek. Bartók Bélához és Kodály Zoltánhoz hasonlóan a népművészeti gyűjtés nagy hatást gyakorolt a munkásságukra. Az építészetben ez elsősorban Kós Károlyra, a gödöllőiekhez kapcsolódón Thoroczkai Wigand Edére és Medgyaszay Istvánra volt jellemző, de természetesen Kozmára is.

Kozma Lajos: Lapis Refugii üvegablak terve a hallhoz, 1907.

Általában elmondható, hogy építészeti tanulmányaik és gondolkodásuk mellett nagyfokú rajzosság jellemezte őket - ezzel tudták jól kifejezni magukat. Kozma Lajos életében építészi munkássága és a formatervezés mellett nagy szerepet töltött be az illusztráció, amihez több forrásból inspirálódott: a népművészetből, a szecesszióból, a nyugati szecessziós folyóiratok által közvetített világból, a szimbolista grafikai világ jelképrendszeréből.

Kozma Lajos: Lap egy írott könyvből.

Kozmának a Megfagyott muzsikus-ban publikált rajzai egyesítik a korábban említett szempontokat, amik új ízt, új látványt teremtettek a magyar grafikai és könyves kultúrában. Aubrey Beardsley hatása kétségtelen, amit az Iparművészeti Múzeumban akkoriban megrendezett kiállítás is erősített. Továbbá fontos megemlítenünk azokat a páratlan, későszecessziós jellegű rajzokat, könyvborítókat, amik Ady Endre szimbolista verseihez készített tustollal. Ezek a keretbe foglalt kompozíciók a népművészet ihletését is mutatják, de érezhető rajtuk a már említett angol Aubrey Beardsley illusztrációinak, Edgar Allen Poe műveihez készült rajzainak hatása is.

Kozma Lajos: Lapis Refugii külső látványterv.

1907-ben készítette rajzait a Lapis Refugii ház berendezéséhez, amelyeknél azt tapasztaljuk, hogy ugyanolyan külső és belsőépítészeti egységben gondolkozott, mint William Morris és társai a Philipp Webb által tervezett Vörös Ház esetében. A népi építészetből kiinduló formavilág, a természetes anyagok, kő, tégla, fa a tervezés harmóniája minden kis apró részletben.

Kozma Lajos: Feketekapu, az építészeti jellegzetességek ezen az illusztráción is a kompozíció szerves részei.

Az első komolyabb, számottevő grafikai munkája Utolsó ábrándok – Melódiák című tollrajz-gyűjtemény, amely 1908-ban jelent meg. Stílusa alapján a kompozíciók szimbolistának nevezhetők. A rajzok mindegyikét keret szegélyezi, amihez a népművészetből átvett díszítőmotívumokat használta. Helyenként a székelykapukra, kopjafákra emlékeztetnek ezek a díszítések. A kompozíciók témája az ifjúkortól való búcsúzás fájdalma szomorkás ábrázolásokban, amire úgy is tekinthetünk, mint Kozma Lajos illusztrációinak, könyvművészetének nyitó akkordjára.

Kozma Lajos: Utolsó ábrándok-Melódiák 1908. Tollrajz gyűjtemény.

1908-ban jelent meg az Ex libris, amiben huszonkilenc művészbarátjának, ismert személyiségnek könyvjegyét tekinthetjük meg.  (Ex libris: könyvtábla belsejébe ragasztott, a tulajdonos nevét, címerét, jelképét tartalmazó könyvjegy.)

Kozma Lajos: Ex Libris.

1909-ben készített a Galilei Kör meghívójához egy tollrajzot. A Körrel a későbbiekben is együttműködött. E munkájában a népművészeti ornamentika és szecesszió már tökéletes összhangban volt egymással. 1909-ben Révész Béla Találkozás hamupipőkével című kötetét is illusztrálta, ahol az architektonikus elemekben felfedezhetjük az átértelmezett emberi alakot, vagy a kopjafát, mint a halál és emlékezés szimbólumát, a szecessziós, kissé szellemszerű figurákat, női és férfialakokat, gazdag ornamentális díszítéssel. Jelképrendszere olyan, mintha a népi kultúra és művészet szemben állna a városba bekényszerített ember nehézségeivel. Klimt és Aubrey Beardsley művészetének hatása itt is felfedezhető Kozmánál, de mégis az ő sajátos, az építészethez és gyűjtéseihez kapcsolódó világáról beszélhetünk.

Kozma Lajos: Feketekapu. A művész tustollrajzán Aubrey Beardsley hatását látjuk.

1909-1910 között illusztrálta Ady Endre verseit, az Úri szűz dicsérete, és a Halálvirág: a Csók címűeket, ahol szecessziós, szimbolista szellemben próbálta tolmácsolni Ady lírájának jellegét, hangulatát. 1913-ban illusztrálja Ady Születik a város, című kötetét. A kép központi tengelyétől kissé balra álló női alak mögött egy felállványozott, épülő város részletei, a magasház, toronyház alakja körvonalazódik. Hogy az illusztrációs téma mellett mennyire volt ez látomása a korszak kissé még őrültnek, utópisztikusnak tűnő, a jövő városait vizionáló szemléletnek, nem tudhatjuk. Az mindenesetre tény, hogy Antonio Sant'Elia, futurista művész már akkor megalkotta csodálatos felhőkarcoló-terveit. 

Kozma Lajos munkája, Ady Endre Halálvirág: a Csók című verséhez, 1913. Egyértelműen látszik, hogy Aubrey Beardsley grafikáinak stílusa megihlette a magyar építészt.

Hogy átéljük, milyen lehetett a hangulata a versnek, amit illusztrált idézzük, Ady Endre Halálvirág: a Csók című csodálatos művét:
                                                          Ady Endre
                                                                  Halálvirág: a Csók

Fekete pillangók fogatján

Megyek majd az utolsó csókra.

Az asszonyom: Halálvirág,

Még sohse láttam: legkülömb,

Tavasszal nyíló őszirózsa.

Halálvirág, ha majd az első

Májusi Hold az égre följön, 

Ringó ágyadon pihenek.

Vigyázz, vigyázz, Halálvirág,

Minden kis szirmod tündököljön.

Szent test-kelyhed nyisd ki a Holdnak, 

Had ámuljon el csodaverten

S amíg mi összetapadunk, 

Minden kis bokrot zengjen át

Nászmuzsika a forró kertben.

Kis virágok súgjanak össze: 

"Ez volt itt a csóknak Lázárja, 

Holott csók-úrnak született,

Méltó csókokat nem kapott, 

Most aztán csókol utoljára."

Hajad, karod, szemed tüzeljen, 

Ajkad, csípőd, isteni melled,

Bársonybőr-lábad, mindened.

Édesítsd meg, Halálvirág,

Nekem az utolsó szerelmet.

Fekete pillangók fogatja

Térjen vissza üres batárral, 

Halálvirág, szaladj te is, 

Ne tudd meg, hogy én egyedül

Mit beszélek majd a halállal.

Kozma Lajos a tízes években tanulmányúton járt Franciaországban és kis ideig Henri Matisse mellett dolgozott, akinek szemlélete, oktatási módszerei hatottak rá. A túlburjánzó szecessziós motívumokból táplálkozó szemlélet helyett a letisztult, helytakarékosabb, logikusabban átgondolt szerkesztés irányába indult el. 1911-ben alkotta Móricz Zsigmond Falu és Csáth Géza Délutáni álom című műveinek címlapját. Mindkét könyv a Nyugat Kiadónál jelent meg.

Kozma Lajos: Meseillusztráció.

1911-től részt vett a KÉVE munkájában. Az egyesületben ki is állított, mint alkotó és a katalógusokat is ő tervezte. A katalógusoknál szintén a magyar népművészet modernizált és jellegzetesen, kissé „kozmais“ módon átértelmezett világát valósította meg. Ilyenek a somogyi pásztorvilág faragványaiból inspirálódott központi virágmotívum, a bokorvirág körbe komponálva, vagy a galamb, mint kedvelt ábrázolás. Továbbra is elmaradhatatlanok voltak az erdélyi, főként a kalotaszegi motívumok. A KÉVE számára készült alkotásokon és az építészgrafikákon kívül a későbbi munkái már a népművészettel is rokon magyar reneszánszban és barokkban gyökereztek.

Kozma Lajos: Lapis Refugii, Zeneszoba. 1907.

Ide kapcsoljuk a Kner nyomdával és azon belül is a Kner Imrével való szoros együttműködését és igen gyümölcsöző kapcsolatát. Nagyon fontos Kner Izidornak a Kozma Lajoshoz kapcsolódó munkássága. 1917-ben ismerkedtek össze és közös munkájuk nyomán született meg a gyomai Kner nyomda egyedülálló tipográfiai sorozata, ami mintegy negyven kötet díszítését jelentette. Kozma Lajos sok könyv címlapját, díszítését tervezte meg.

Kozma Lajos: Vitéz Miklós, Évforduló, színjáték három felvonásban.

Híres a Kner nyomda Kner-Kozma barokk korszaka. Ennek az 1920-ban létrehozott tipográfiának az volt a célja, hogy megvalósítsa a szép magyar könyvet. Kozma Lajos tervezésében készültek fametszetek és barokk könyvdíszek.

Kozma Lajos: Levéldísz, stilizált népi ornamentikából.

Kner és Kozma nem a díszek miatt választották a barokk kort, hanem ebben a stílusban találták meg az  értelmes, kifejező szövegelrendezést, tolmácsolást, a mondanivaló leghatékonyabb olvasók elé tárását. Figyelembe vették a szöveg gondolatmenetét, hangsúlyait, logikai felépítését. 

Kozma Lajos: Levéldísz, 1907.

Az illusztrációkat és a címlapokat a klasszicista és a barokk hagyományok architektonikus felépítése szerint hangsúlyozták. Fontos művek alkottak együtt, Három csöppke könyvecske című sorozat, Az Almanach, Monumenta Literatum, vagy a Kner-Klasszikusok.

Kozma Lajos: Iniciálék.

Kozma grafikai munkásságának másik részét azok a belsőépítészeti, elsősorban rajz és akvarell technikával készült képek alkotják, amelyeket a villa-terveihez készített. Ezeken a nagyon aprólékosan, precízen, rendkívül modernül megrajzolt belsőépítészeti térrajzokon, amely stílus ma reneszánszát éli, a tehetség, a kreativitás és a tudás tükröződik. 

Kozma Lajos: Szobabelső.

A kor rendkívüli érdeme az, hogy ezeket a Kozma által nagyon precízen megrajzolt belsőépítészeti terveket ugyanolyan tökéletesen kivitelezték a villák berendezéseiben. Természetes volt, hogy amit az építész mondott szentírás volt, a kivitelezők számára. Kozma Lajos tekintélyét felkészültségének, rugalmas személyiségének és sokoldalúságának köszönhette.

Kozma Lajos: Átrium ház és aljában a mozi.

Érdekes tipográfiai emlék az Átrium Ház mozijának felirata is, amit szintén ő tervezett nagyon modern szellemben.  
                                                                             Kocsis Nagy Noémi
Copyright© 2015.artificium-artis.blogspot.com 

A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! 

Ez 1792 embernek tetszik itt a blogon! 

Köszönjük!

  Felhasznált szakirodalom:

Benda Kálmán-Irinyi Károly: A négyszáz éves debreceni nyomda (1561-1961), Budapest, 1961, 25.-28.

A Kézisajtó Kora, a Bornemissza-Mantskovit Műhely, az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján.
Tóth Samu: A nyomtatott betű, Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969.
Haiman György: Tótfalusi Kis Miklós, a betűművész és a tipográfus, élete műve betűinek és nyomtatványainak tükrében. A bibliográfiát összeállította Soltész Zoltánné, Magyar Helikon, Budapest, 1972
Magyar Művészet 1890-1919, Akadémiai Kiadó, 1981, Garas Klára: A könyvművészet és az illusztráció, 445-453.
V. Ecsedy Judit: A régi Magyarországi nyomdák betűi és díszei 1473-1600, Balassi Kiadó, Országos Széchenyi Könyvtár, 2004.
Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége számítógéppel, Osiris Kiadó, 2004.
Type A Visual History of Typefaces and Graphic Styles, 1628-1900, 1901-1938 Taschen, edited by Cees W.de Jong, With texts by Jan Tholenaar and Cees W.de Jong. Volume I., Volume II.
Ady Endre összes versei, Osiris Kiadó Budapest, 2006.
Simon Loxely: titkok és történetek a betűk mögötti világból, London, 2004, fordító: Kertész Balázs, Láng Zsuzsa, 2007
David Jury: Mi is az a tipográfia? fordító: Gebula Judit, Kovács Balázs, Scolar Kiadó,  2007.
Füzesné Hudák Julianna, Erdész Ádám: Egy nyomdaműhely titkaiból: Gyomai Kner Nyomda. Gyomaendrőd: Gyomai Kner Ny. Zrt. (2007).
Storm Type Foundry, Etelka Hairline, Real Store (Czech).
Wikipedia az egyes szócikkekhez.