Art deco
Kedves Olvasóm!
Köszönöm, hogy 6101-dik olvasómként ezen a blogon, ebben a cikkben találtad meg az Art deco írásomat. Emögött 30 év tanulás és 24 évi kutatáson és 13 évi blogoláson alapuló munka van. Tisztelj meg azzal, hogy beregisztrálsz olvasómként.
 |
| Tamara de Lempicka: A művész férje Tadeusz, 1928. Az Art Deco stílus Franciaországból ered. Legfontosabb jellemzői a geometrikus, lépcsőzetes formák, élénk színek a lakberendezésben. Az építészetben és a designban részben éles kontúrok, másrészt legömbölyített formák, erkélyek, jégszekrények, bútorok gömbölyű vagy geometriai formák változatos sarkai voltak a jellemzőek.  Art Deco zöldcsempés fürdőszoba. Egy fotó beküldő szerint Oregonban van, más szerint New York Cityben, a Central Park Westben egy privát otthonban. Drága alapanyagokat alkalmaztak, zománcot, elefántcsontot, bronzot, ami egy fém ötvözet ónból, rézből és ólomból. Csiszolt követ, nemes faanyagokat, mint ébenfa.  Art Deco plakát Metropolis címmel, amely minden bizonnyal egy 1920-as évekbeli filmet reklámoz, az UFA Film német filmgyártó vállalat készítésében.Megjelentek a tömegtermelési alapanyagok, mint a króm a bútorok krómozott felületein, autókon, színezett üvegek, az ablakoktól, a lakberendezési tárgyakon át a templomokig és a bakelit, amelyek a hangrögzítő hanghengerek és lemezek alapanyagai. De telefonok és más használati tárgyak is készültek bakelitből, akár az albertfalvi bakelit gyárban Budapesten. 
 Art Deco fürdőszoba. Steiner Kati fotója az Art Deco oldalnak. A stílus megjelenése Az Art Deco az 1920-as években, Franciaországban jelent meg, onnan indult ki, 1925 előtt modernista stílusnak, vagy Style modernek hívták. A Gyagilev-féle orosz balett számára készült jelmeztervek, amiken Picasso is dolgozott, ragyogó színekben jelentek meg. Ehhez hozzájárultak a húszas évek, füstös jazz-lokáljainak a hangulata, a korabeli némafilmek szépségideáljai, a revü műsorok és szórakozóhelyek felfokozott hangulatú, világú kosztümjei és előadásai. Paul Poiret divattervező ruhái is jelentős szerepet játszottak az Art Deco kialakulásában.  De la Warr Pavilon, a Bexhill-on-Sea-ben áll Kelet Susexben. A modernista, Art Deco stílusban épült pavilon Erich Mendelsohn és Serge Chermayeff közös munkája 1935-ből. Erich Mendelsohn német építész mielőtt ezt a munkáját Angliában jegyezte Németországban más hasonló épületeket is tervezett. Fotó: wikipedia  A De la Warr Pavilon lépcsőháza. Ikonikus helyszín. Ezen a lépcsőn jön le Mr.Hecule Poirot az Agatha Christie által megformált regénysorozat filmadaptációjában. A stílus, amely elsősorban építészeti, majd lakberendezési és egyéb formákban jelenik meg, szoros összefüggést mutat a konstruktivizmussal, a kubizmussal, a fauvizmussal, a futurizmussal és az absztrakt formákkal. 
1922 Howard Carter fedezte fel Tutanhamon sírját ebben az évben. Ezért a régészet közvetítésével, az egyiptomi díszítés ihlette a stílust és tette az Art Deco részévé. Lásd Agatha Christie regényeinek környezete, az Orient express berendezése, a David Suchet, Hugh Fraser, Pauline Moran, Philip Jackson színészek társaságában.  Az Orient Express, amelyen Agatha Christie is utazott, hálókocsija. Ha valaki a kor hangulatát szeretné megismerni a plakátokon, a szobrokon, festményeken, bútorokon és épületeken kívül érdemes az 1989 és 2013 között készült Agatha Chrisie's Poirot sorozatot végignézni. 
Az új Art deco esztétika New Yorktól Shanghaig megváltoztatta a városok arculatát, az építészet, divat, bútortervezés, a hollywoodi filmek, mozik, luxushajók, szállodák, modern otthonok tekintetében. 
1925, Paris: Exposition des Arts Decoratifs et Industriels Modernes, vagyis a Dekoratív és az iparművészetek kiállítása és annak hatása Ne felejtsük el, hogy 1925 előtt 1924-ben olimpia volt Párizsban és ezt követő évben volt az a nemzetközi iparművészeti és dekoratív művészeti kiállítás, amelyen a legtöbb európai ország megjelent. Az USA azzal keltett feltűnést, hogy meg sem jelent, mert akkoriban még nem voltak számottevő Art Deco tárgyai, épületei. Amerikai Egyesült Államok, USA Pár év telt el csak és az USA nagyon jól bepótolta a lemaradását az 1930-as években és New York arculatát meghatározó felhőkarcolókat és floridai villákat emelt mindazok után, ami Európában elterjedt. 
A Chrysler Buildinget 1929 és 1930 között építették, William van Alen tervei alapján. Ennek a csodálatos cikk-cakkos, fémlemez borítású tetőszerkezetét Benjamin Reisner munkáját, a Krupp's Cég kivitelezésében késztették el, ami rendkívüli módon bírja a rozsdásodást, azaz ellenáll neki. Fémmunkákkal díszítették a rendkívül elegáns előcsarnokot, a lobbyt is, ami a Metal Arts 1930. július/augusztusi számában jelent meg példaként a kor legmodernebb és legelegánsabb berendezésére. Az Empire State Building 1931-ben, Schreve, Lamb & Harmon építészek tervei alapján épült. 
A Waldorf Astoria a kéttornyos épület 1931-ből, Schultz & Weaver építészek tervezésében emelkedik a magasba és szemben helyezkedik el az RCA Victor Buildinggel.  Az RCA Victor Building, azaz a General Electric Building Art Deco homlokzatának nyugati homlokzata az 51. utca felől. Képforrás Wikipedia. Nagyszerű és páratlan tetőszerkezeti megoldás jellemzi az RCA Victor Buildinget, a General Electric épületét, ha egyáltalán lehet és tudunk felhőkarcoló esetében klasszikus tetőről beszélni. Ez az Art Decoban még másképp volt. Az 570. Lexington Avenuen, New Yorkban található csodálatos épületen, amit a Cross&Cross építésziroda tervezett 1931-ben, a gótizáló Art Deco vonulatához tartozik.  A General Electric épület a Lexington Avenue felőli előcsarnoka és bejárata. Képforrás Wikipedia. Az RCA Victor Building "koronája" azaz tetőszerkezete, amely az elektromosságot és a villámokat szimbolízálja ezzel a kompozícióval. Az épület csodálatos példája annak, amikor az építész/ek szoborként kezelik, formálják az épületet. Az amerikai Elektromos Művek épülete, a tetején látható, függőleges cikk-cakk szimbólumok, az elektromágneses sugarakat és rádió hullámokat jelképezik. Egészen egyedi, különleges építészeti és szobrászati megoldások megoldások jellemzik a tetőn. Ide soroljuk még a Rockefeller Centert is. 
Anglia Amerikától eltérően itt nem toronyházakban mutatkozott meg az Art deco milyensége. Egyik leghíresebbés említésre méltó épület, a filmekben, többek közt a Poirot sorozatban is bemutatott De la Warr Pavilon, amit 1935-ben tervezett Eric Mendelsohn és Serge Chermayeff 
Az amerikai "hollywoodi" stílus elsősorban a Londonban és környékén épült, számos Odeon filmszínház megjelenésében tükröződik, például a Leicester Square Odeonban. Fényűző és drámai berendezéssel találkozunk itt, leopárdbőr kárpitozással, arany bordűrös falakkal. 
A Haditengerészeti Bíróság épülete, 1936 és 1937 között épült, K. Dagleish és R. K. Pullen tervei szerint. Az angliai Hastings Haditengerészeti Bíróságot, valószínűleg a Queen Mary luxushajó formái alapján tervezték. Kelet Susexben áll. 
 Parisiana Mulató. Mai nevén Új Színház. Lajta Béla tervei szerint épüllt a szecesszió és art deco határán. Magyarország Korai művek közé soroljuk a Parisiana Mulatót, mint amolyan Art Deco előzményt, amelyet Lajta Béla tervezett, mai neve Új Színház. 1908-ban épült. Homlokzatának stilizált, szárnyas nőalakjait Maróti Géza tervezte, s arany dekorációja méltán párhuzamba állítható a későbbi amerikai példákkal. A felhőkarcolók díszítéseivel. Megfelelő műemléki felújítása 1998 és 2000 között történt meg Kőnig Tamás Wagner Péter építészek tervei által.  A Parisiana Mulató, Új Színház nézőtere a színpad felől. A Szent László Gimnázium, 1914 és 1916 között, Vágó József és Lechner Ödön tervei szerint épült és magában hordozza az Art Deco jegyeit, mintegy előrevetítve ezt az építészeti korszakot.  Eötvös Lóránd Szakközépiskola, Pesterzsébet. Fotó forrás: ittlakunkA Kossuth Lajos Gimnázium, ma BGSZC Eötvös Lóránd Szakközépiskola, 1929, Jánszky Béla- Szivessy tervezésében, a népi hagyományokat, a modernista szemlélettel ötvöző csodálatos épület.  Egy Rákóczi úti magyar, Art Deco bérház lépcsőháza. Saját fotó.  Egy Rákóczi úti magyar Art Deco/Bauhaus bérház lépcsőházának részlete. Az ablakok a Bauhausban is kifejlesztett sávos osztásúak, billentve nyithatóak, a bejárati ajtó üveg kukucskálós. Fényt áteresztő. Saját fotó.  Fény és tér a budapesti Art Deco/Bauhaus bérház lépcsőházában. Fény és tér jellemzi ezeket a helyeket, élhető élet, tágasság mondható el róluk. Saját fotó.  Weiss Manfréd "úgynevezett" Dugattyús-házai, azaz bérházai a Margit körúton. Korszakalkotó modernitását, eleganciáját azóta is sokan másolják. Fotó: Budapest 100Margit körút 16-17. 1937-ben épült és 3 út határolja a Margit körút, a Rómer Flóris utca és nyugatról a Margit utca.  A Margit krt. 16-17 . Weiss Manfréd Nyugdíjpénztár bérházának üvegaknás liftje. Még lassan 100 év után is elképesztően modernek hat. Aki szívesen olvasna még a Margit körúti bérházról a ki tervezte oldalon talál még információt. A magyar Art Deco csodái közé sorolható még a Weiss Manfréd gyáros által épített, róla elnevezett Nyugdíj-Pénztár Bérház, a Margit körúton, Hofstätter Béla-Domány Ferenc építész irodája által tervezve, nagyszerű üvegaknás liftekkel és kis üvegablakos kukucskálókkal a bejárati ajtókon. Egyes feltételezések szerint nem e két építész nevéhez köthető valójában ez az épület, hanem egy fiatalabb tervezőjéhez, aki az irodában dolgozott.  A Margit körút 16-17 . Weiss Manfréd Nyugdíjpénztár Bérházának a lépcsőház felülvilágítója. Fotó: kitervezte.hu 
 Az Uránia Nemzeti Filmszínház, 2024 saját fotó. Az Uránia Mozi egy olyan magyar, építészeti csoda Schmahl Henrik tervezésében 1895-1929, amelynek dekoratív, aranyozott enteriőrje és eleganciája párhuzamba állítható a londoni Leicester Odeon filmszínházak eleganciájával. 
Az Átrium Mozi, Kozma Lajos munkája, már a szögletesebb, üvegfelületekkel teret növelő, kockás padlójú modern előcsarnok és mozi az Átrium házban magán hordozza mind az Art Deco, mind a Bauhaus stílusjegyeit, 1935 és 1936 között épült. 1937-ben adták át. A magyar Art Deco remekművei közé soroljuk még a Madách téri épületegyüttest Wälder Gyula és társai munkáját, 1937-ből.  A margitszigeti Hajós Alfréd sportuszoda, terveztee Hajós Alfréd. Épült 1930-ban. Fotó wikipediaA Margitszigeti Sportuszodát, amelyet az építész- olimpikon Hajós Alfréd tervezett 1930-ben, az amerikai felhőkarcolókkal egy időben. Vagyis ugyanolyan élénk építészeti élet folyt Budapesten is, mint New Yorkban. 1931-ben épült a Városmajori templom, Árkay Aladár munkája.  Manno Miltiades (1879-1935) plakátja 1930-ból, amely a Margitszigeti "Nemzeti Sportuszodát" reklámozza.  Budaörsi Repülőtér, 1938. Fotó: FortepanA budapesti Budaörsi Repülőteret, Bierbauer (Borbíró Virgil) tervezte 1935-ben. Ez a műemlék repülőtér mostani leromlott állapotában is látványos, sok film hátteréül szolgált forgatásokon.  1937 Cadillac V16 Hartmann Cabriolet. Brunaac Branco fotója az Art Deco oldalnak. Franciaország Az Art Deco a luxustermékek piacán jelent meg, tekintettel a nemes anyagokra. Olyan műemlékek alkotásai sorolhatók ide, mint Tamara de Lempicka (1898-1980), lengyel női festőművész munkái. Hatalmas méretű, a felső tízezer tagjait bemutató festményei pont ezekben a körökben igen népszerűek voltak. A hollywoodi művészek mai napig rajonganak festményeiért. Egyes kutatói szerint Dominique Ingres festészetének folytatója. Mégis összetéveszthetetlen színkezelése, alakjainak formálása.  Tamara de Lempicka: Tamara zöld Bugattival, önarckép. Alkotásaiban ötvözte az akkor divatos Art Decot a kubizmussal, miután a férjével Párizsba menekültek a bolsevikok elől. Hatással voltak rá Maurice Denis festészete a lágy és szintetikus kubizmus, valamint a keresztény szimbolista festők.  Tamara de Lempicka: De la Sale hercegnő egész alakos képe. Fotó: Female Iconoclasts -Tamara de Lempicka, Artland MagazineElső egyéni kiállítása 1925-ben nyílt Milánóban, az Art Deco hivatalos évében, Emanuelle Castelbarco gróf támogatásával. Három hét alatt keresett 50.000 francia frankot. Ebben az időszakban festette egyik leghíresebb művét a Tamara zöld Bugattival címűt, ami tulajdonképpen egy önarckép. Tamara de Lempicka így vallott saját alkotói gondolkodásmódjáról: "Az én célom sohasem a másolás. Létrehozni egy új stílust, tiszta, ragyogó színeket és élvezni a modellek eleganciáját". Lányuk Mária Krystyna születése után 1919-ben úgy döntött festő lesz. Tanulmányait a Grande Chaumière Akadémián kezdte Maurice Denissel és André Lhote-tal, aki nagy hatással volt a stílusára.  Rene Lalique üvegei. Fotó European Waterways, Discover the Wonderful World of Rene Lalique.Az Art Decohoz sorolható még Rene Lalique (1860-1945) üvegtervező, iparművész, akinek szemet gyönyörködtető munkái nemcsak a múzeumok, magángyűjtemények részét képezik, de mind a mai napig az árveréseken borsos áron cserélnek gazdát. A Musée Lalique Wingen-sur-Moderben található Franciaországban.  St. Mathew's Church, templom a gyönyörű üveg Art Deco angyalokkal, amit René Lalique tervezett. Rene Jules Lalique 1860-ban Észak-kelet Franciaországban született, ahol már nagyon fiatal korában megismerkedett a vizuális művészetekkel. A rajzolástól, a vázlatozáson át, Lalique eljutott az iparművészethez és az ékszertervezéshez. Tervezett Cartier-nek, Boucheronnak és másoknak. 1890-től saját vállalkozását hozta létre, amelyben ékszereket és üvegalkotásokat tervezett. A stílusa mindközül kitűnik, akik a korban alkottak, befolyásolva az Art Nouveau és az Art Deco korszakait. Ő volt, és az egyetlen legnagyszerűbb név, a glasRene.  Fontos még megemlíteni Adolf Cassandre munkásságát, aki az 1901-ben az ukrajnai Harkivban született és1968-ban Párisban halt meg. Normandia (1935) című a luxus tengerjárót bemutató plakátja az egyik leghíresebb a sok közül.  Munkáira, ebben termésetesen megrendelői témái is közrejátszottak, az utazás, a sebesség, a luxus iránti lelkesedés jellemző. Plakátjain gyakran használ élénk színeket, letisztult formákat, geometrikus, perspektivikus vonalvezetést és szemmel láthatóan rajong a luxusért. Kocsis Nagy Noémi, művészettörténész, író  |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése