Kávé

Harminchárom éve élek Budapesten, azóta sok minden megesett velem és másokkal. E városi történeteimet sorra elhozom most nektek a blogomra. Egyszer mindenki felkerül ide, akit érdekesnek találok. 

Kávé

- Egy presszót légy szíves - mondom a büfésfiúnak. 

- Semmi ásványvíz, semmi süti? - kérdi barátságosan, mert már ismeri a szokásaimat. 
- Most nem köszönöm, de köszönöm, hogy számon tartod. 
Közben nem kerüli el a figyelmemet, hogy majd'átesik a pulton, mert egy csinos nőszemély halad el előtte, aki lefelé igyekszik a büféből kivezető lépcsőn.
- Ezt a kujon tekintetet - jegyzem meg ironikusan és nem irigykedve, hisz tudom, hogy öt éve boldog párkapcsolatban él.
- Igen - feleli nevetve - és ha öreg leszek én leszek a vén kujon - és kihúzza magát. - Képzeld - meséli, mert nekem sok mindent elmesélnek, ez az írói lét egyik gyönyöre -
amikor fiatalabb voltam sok csaj megkért, hogy én legyek neki az első.
- Tényleg? - kérdem. -És, hogy volt? Mint a földesuraknál az első éjszaka joga? Jus primae noctis?
-Kábé. De be is mutattak a szüleiknek, mint hivatalos barátot.
- És mondd, hogy bírtad cérnával? - kérdem, s akkor még finoman fogalmaztam.
- Á, egy hét szünetet tartottam mindig kettő között.
- Úgy ki lehetett bírni, köszönöm a kávét.

Legutóbbi könyvemet A kínai rejtélyt innen szerezhetitek be, szakmai oldalamat itt tudjátok követni. 

Az értékeléseket pedig A kínai rejtély értékelések.
Lukács Edina blogger riportját a könyvemről itt olvashatjátok. 

Rádióriport a könyvem kapcsán.  Bódizs Edith rádióriporter anyaga. 

Újabb riport készült velem T. C. Lang szerző tollából, amit itt találtok.