A hajóskapitány

Harminchárom éve élek Budapesten, azóta sok minden megesett velem és másokkal. E városi történeteimet sorra elhozom most nektek a blogomra. Egyszer mindenki felkerül ide, akit érdekesnek találok. 

A hajóskapitány 

Minden nő férjhez akar menni, legalábbis a mítosz és az amerikai álom szerint. Ha a Szex és New Yorkot nézzük, akkor látjuk, hogy még a "legelvetemültebb" szinglik is mind férjhez mennek, vagy legalábbis lehorgonyoznak egy rendszerint gazdag, de legalábbis jóképű férfi mellett. No meg aztán ez a társadalmi elvárás is. Mert a nő önmagában mindig gyanús, vagy legalábbis furcsa. A férjezett, vagy párkapcsolatban élő nőkre veszélyes, legalábbis ők így gondolják, nem is kap meghívást "páros" rendezvényekre. Mint azt tapasztaltam. Ahogy Bridget Jones mondaná, amikor házas barátai hívják meg egyedülállóként: "Egy önelégült házaspárnál csak egy rosszabb van, sok önelégült házaspár". Sok férfi meg úgy gondolja, hogy az egyedülálló nő szabad préda. Bármelyiküknek. Hogy az egyedülálló nőknek vannak érzéseik, vágyaik és álmaik az másodlagos. 
Pár hónapja egy közösségi oldalon bejelölt egy külföldi férfi, s mivel szimpatikus volt szóba elegyedtem vele. Általában nem szokásom idegeneket visszajelölni, s magamról mesélni nekik. Kíváncsi voltam, hogy hova akar kilyukadni, miután nagyon hamar kedves modora egy fajta romantikus udvarlásba váltott át. Nemzetiségét tekintve amerikainak mondotta magát, aki Párizsban él és egyedül neveli a lányát, eddig szimpatikus volt. Felesége pedig korábban rákban halt meg-mesélte. Minő tragédia, ami akár igaz is lehetne. 
Ugyan nem vagyok egy nagy USA szakértő, de jó negyven éve nézek amerikai filmeket, olvasok írókat, pontosabban azok könyveit és vannak ott rokonaim is. Miután megkérdeztem születési helyét, kissé úgy éreztem, hogy szinte többet tudok az államáról, ahonnan származik, de úgy voltam vele, jó ez a szellemi kapcsolat, legalább felfrissítem elfelejtett angol és lexikális tudásomat. Hívott is, írt is megállás nélkül és pont azt adta, ami a magyar férfiakból hiányzik. Romantikus szavak, kedves udvarló modor, bókok tömkelege - amivel úgy voltam, hogy egy férfi, aki a szerelem fővárosában, Párizsban él, az Eiffel torony árnyékában végül is miért is ne lehetne romantikus? 
Nem ezt hiányoljuk manapság a férfiakból? Az odaadó szerelmet és a vallomásokat? A kedves gesztusokat? 
Így is egy idő után pedzegtni kezdte, hogy Budapestre költözne, mert szeretne velem találkozni és otthagyná a munkáját, több szabadidőre vágyik. Egy olajfúró hajó hajóskapitányaként nagy felelősség hárul rá. 
Mondtam nagyszerű, lássuk mit tud nyújtani? 
Már egy idő óta leveleztünk, kultúráról, nyelvekről, gyereknevelésről, filmekről, amikor is írt, különben jó humora volt és sokszor megnevettetett, hogy küldjek neki egy speciális kütyűt az iPhonejához. Mert, hogy a hajón nem tud hozzájutni. Ekkor már gyanús volt, de úgy voltam vele gyűjtök egy kis alapanyagot az íráshoz. 
DE amikor napokra eltűnt, majd azzal a világfájdalmat kiváltani szándékozó szöveggel állt elő, hogy a hajó, amelyen dolgozik viharba került, hogy haldoklik ő és a legénysége és küldjek neki 5000 dollárt (1,5 millió Forint!!!)a kimentésükre, akkor kedvesen csak ennyit mondtam, semmi gond, írd meg a végrendeleted, hagyd rám a lányod és jó haldoklást kívánok. :) Amint megtagadtam, hogy pénzt küldjek neki agresszívvá és fenyegetővé vált és azt mondta, hogy szívtelen vagyok, hogy nem segítek egy haldoklón. Hogy sohasem szerettem, de ő bezzeg igen. 
És valóban. David köszönöm szépen a cikk alapanyagot! ☺
Csalókból soha sem elég és itt ért véget a nagy fehér, amerikai férfi mítosza. És egy amerikai-francia-magyar barátság is véget ért örökre. 
Remélem azóta kimentették a tengerből, én pedig nem utazom Párizsba. 

Legutóbbi könyvemet A kínai rejtélyt innen szerezhetitek be, szakmai oldalamat itt tudjátok követni. 
Rádióriport a könyvem kapcsán.  Bódizs Edith rádióriporter anyaga. 
Újabb riport készült velem T. C. Lang szerző tollából, amit itt találtok.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések