Betűtörténet 12.: Hess András munkássága

Copyright©2016. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! 

Hess András: Chronica Hungarorum.

 A két legősibb nyomda Magyarországon

1  1472-1473 között Hess András nyomdáját fontos, de nem illusztrált kiadványokkal jellemezhetjük ilyen a Chronica Hungarorum.

    Egy másik 1477 és 1480 között működő nyomdát, amelynek sem a nevét, sem működési helyét nem ismerjük, de három illusztráció nélküli kiadványuk révén ismeretesek. Ezek a következők:

-Antonius Florentinus firenzei érsek Confessionalejának az 1477-es kiadása,

-Laudivio Zacchia Vezzanese, Szt. Jeromos életrajza latinul,

-Egy búcsúlevél, 1480. május 11-es kiadással.

Hess András vízjele.

A budai Hess-nyomda (1472-1473)

Hess Andrást úgy tartjuk számon, mint azt a XV. századi nyomdászt, aki az első magyarországi nyomtatott könyvet készítette.Minden valószínűség szerint német származású volt. Geréb László budai prépost, Mátyás király tudós alkancellárja, Velencéből hívatta Budára. Velencébe Rómából került, ahol scriptorként dolgozhatott, de a nyomdászmesterséget is elsajátította. 

Kétezer ezüst forint támogatással 1472-ben Budán állította fel a hazánkban legelső és akkor még egyetlen nyomdát, amellyel a legtöbb európai államot megelőztük. 1473 után a nyomda működése véget ért, további nyomai nem találhatók. Egyesek feltételezik, hogy Hess András viszonylag hamar meghalt. Ballagi Aladár könyvében A magyar nyomdászat történelmi fejlődése című kiadványában úgy vélekedik, hogy a nyomdát valamely elemi csapás pusztította el.1.

Hess András: Chronica Hungarorum.

A XV. századi időszakot Magyarországon az ősnyomtatványok korszakának tekintjük. Nálunk nagyon hamar meghonosodott a nyomtatás. Németország, Itália, Svájc, Franciaország és Németalföld ilyen jellegű kiadványai után körülbelül húsz év eltéréssel történt (Gutenberg Biblia 1455) az első magyar megjelenés. Az ősnyomtatványokat hazánk legnagyobb méretű és gyűjteményű, a nemzeti vonatkozású könyvkincseket őrző intézményében az Országos Széchenyi Könyvtár Ősnyomtatványtárában találjuk.

Buda várának ábrázolása.

Budán két nyomda is volt, az egyik Hess András (Andreas Hess) és egy ismeretlen nyomdász műhelye. Mivel a régi könyveknek nem volt címlapjuk, úgy tudhatunk meg információkat a megjelenésről, hogy a könyv (kötet) végén, annak záró sorában a kolofonban olvashatjuk el azt. A két XV. századi nyomda, összesen öt kiadványából maradt fenn, tizenkilenc példány:

-      A Chronica Hungarorumból tíz példány.

-       Basilius Magnus: De legendis poetis. Egy példány.

-       Xenophón: Apologia Socratisából kettő példány.

Hess András: A Chronica Prágában őrzött példányának eredeti a budai műhelyből származó bőrkötése.

Hess András műhelyében 1472-ben Budán két kiadvány jelent meg. Az egyik a Chronica Hungarorum, a legelső hazai nyomtatvány, amely a magyarok történetét dolgozza fel, latin nyelven. Az utolsó sorában az szerepel, hogy Budán nyomtatták 1473-ban. 

 „Finita Budae anno Domini MCCCCLXXIII. In vigilia penthecostes per Andream Hess.”

A könyvet László budai prépostnak ajánlja, akiről a kutatás kiderítette, hogy Kárai László volt és biztosnak mondható a szerepe a nyomda létrehozásában. Valójában a hazai könyvnyomtatás beindulását, Vitéz Jánosnak tulajdonítják, aki a magyarországi humanizmus legfontosabb emberei közül való volt – udvari ranggal rendelkezett és jó kapcsolatokat ápolt Itáliával.

Hess András: A Chronica egyik oldala.

Vitéz János, Mátyás király nevelője, aki őt latinul tanította, hívta fel uralkodója figyelmét, az ókori uralkodók nagy tetteire és azok jeles személyiségére, Traianusra, Nagy Sándorra és Julius Caesarra. Vitéz Jánosnak abban is elengedhetetlen szerepe volt, hogy mivel a könyvgyűjtés a szenvedélyei közé tartozott, felhívta Mátyás figyelmét erre a nagyszerű elfoglaltságra. 1470 körül alapította Mátyás a híres Corvina Könyvtárat (Bibliotheca Corviniana) melynek részeivé váltak, Vitéz János egy évtizeddel korábbi Itáliából rendelt, pompás miniatúrákkal és képanyagban gazdag, kézzel festett és írt kódexei.

Vitéz János is megismerte Gutenberg találmányát, a mesterséges írás művészetét, részt vett a pozsonyi egyetem alapításában (1467), de Mátyást nem tudta rábeszélni, hogy nyomtatott könyvek is legyenek a gyűjteményében. Ő bibliofil (könyvbarát, könyvgyűjtő) ember és a képzőművészetek pártolója lévén, a reneszánsz művészet meghonosításában is szerepet játszott, illetve komoly kulturális programmal rendelkezett. Érdeklődött a technikai újítások és a természettudományos ismeretek iránt is. 1470-ben nyomdászt hívatott hazánkba.

Hess András betűtípusa: reneszánsz antikva ősnyomtatványtípus.

A budai Hess-nyomda tipográfiai jellemzői

Sokféle betűtípus jellemezte Hess András nyomdáját, a kiadványok szerint, amiből arra lehet következtetni, hogy a nyomdász öntött betűket hozott Rómából, amelyeket ott szedett össze. A szakirodalmak korábban azt feltételezték, hogy volt matricája, de az azokról öntött betűk mindig azonosak szoktak lenni, nála viszont különbözőek. Egy kisméretű sajtója (nyomdagépe) volt, amellyel a Chronica Hungarorum készült, egyenként előállított lapokkal, amiből 133-at találunk. Körülbelül egy év alatt készült el, ez a mű. V. Ecsedy Judit ugyanis kutatásai során rájött, hogy mivel a Chronica egy-egy lapjához, kétezer-kétezer betűre volt szüksége, nagyjából tízezer betűje volt, ami körülbelül negyvenöt kilogrammot nyomott.

Hess András: Xenophón: Apologia Socratis.Szokrátész védőbeszéde. 1473.

A Chronica Hungarorum a XIV. században létrejött krónika kiadvány egyik változata, mely az  I. Károly Róbert (1308-1342) király idejében működő, János budai minorita barát művét követi tartalmában. Rövidebb azonban a Képes Krónika (Nagy Lajos 1342-1382, luxuskódexe) szövegénél. Róla nevezték el a közel azonos szöveget tartalmazó kódexeket is, a Budai Krónika krónikacsaládjának tagjait, amelyek közül a legkorábbiak az Acephalus és a Zsámboki kódexek. 

Hess András: Basilius Magnus.

A hunokról szóló rész közvetve Kézai Simon Gesta Hungarorumából származik. A budai minorita szerző művéhez a szerkesztő hozzáillesztette a Küküllei János által írt Nagy Lajos király (1342-1382) életrajzot. Hess az 1382 és az 1468 közötti évek történetét vázlatos ismertetéssel egészítette ki.

A krónika vége bizonyíthatóan és teljes egészében Hess András munkája. 1473 június 5-én, pünkösdkor került ki Hess András budai nyomdájából az első Magyarországon nyomtatott könyv. Más nemzeteknél ritkán fordult elő, hogy első nyomtatványként ne a Bibliát, hanem világi könyveket jelentessenek meg. Terjedelme hetven folió 2. A nyomdász Hess András a mű előszavában hivatkozott arra, hogy őt Mátyás király római követe, Kárai László budai prépost hívta Budára, aki költségeket is fizette.

A Chronica felépítése 

Tíz fönnmaradt példánya ismert. Kis fólió formátumú és 133 nyomtatott lapból áll. 
Első nyomtatott lapján, nyomdász által írott ajánlás olvasható.

Betűtípusa szerint egyetlen, reneszánsz antikva ősnyomtatványtípussal készült.

A példányok többsége rubrikált, ami azt jelenti, hogy a fejezetcímek és a nagybetűs szókezdők pirossal vannak kihúzva.

Egyes köteteket kézzel szebben, gazdagabban, másokat kevésbé díszítettek.

A nyomtatásnál kihagyták a kezdőbetűket, amiknek helyére piros tintával egyszerű iniciálékat rajzoltak, de ez lehetett kék, vagy használhattak színes tintákat, indafonatos díszítésekket.

Ezekkel a betűkkel, amelyekkel ezt a Chronicát nyomtatta még a Basilius-Xenophón kötetet is megjelentette.

Mátyás király nem tartozott Hess András a megrendelői közé, mert a király jobban kedvelte, a kézzel írott, gazdagon díszített kódexeket (Corvinák).

Hess András: Xenophón: Apologia Socratis című művének utolsó lapja és zárósora. 

Történelmi és kulturális helyzet

Ezek után körülbelül ötven évig nem hoztak létre nyomdát Magyarországon, mert Mátyás halála (1490) halála után teljes anarchia uralkodott az országban, gazdasági és társadalmi hanyatlás indult el. Utána pedig a török uralom kezdetével 1526-tól, az ország helyzete nem kedvezett a magyarországi nyomdászatnak. Amikor Buda elesett, akkor sem az osztrák fennhatóság alatti részen, sem a törökökhöz tartozó részen, sem az Erdélyi Fejedelemségben nem volt még nyomda. Ahol azonban egy idő után zavartalanabb volt a gazdasági fejlődés, egyes történelmi területeken, nagybirtokokon vagy virágzóbb kultúrájú városokban, Felső - Magyarországon (mai nevén Felvidék) és Erdélyben indulhatott meg a nyomdászat. 
A mohácsi vész után  megerősödtek a nemesi családok, a Nádasdyak, Perényiek,  Zrínyiek, Balassiak, akik korszerű gazdálkodást folyattak a birtokaikon és a művelődésre, annak terjesztésre jelentős összegeket fordítottak. Tevékenységük a következő volt: iskolák létesítése, tehetséges magyar ifjak külföldi tanulmányainak finanszírozása, írók, prédikátorok támogatása, magyar könyvnyomtatás finanszírozása.

                                                                                                               Kocsis Nagy Noémi

Ez 1005 embernek tetszik itt a blogon!
Köszönjük! 

Jegyzetek:  
1. Ballagi Aladár: A magyar nyomdászat történelmi fejlődése. Budapest, 1978.
2. Fólió: ívrétalak, a papírlap félbehajtásából származó papírnagyság, ilyen alakú könyv, vagy kézirat levele, lapja.

Felhasznált szakirodalom:

2. Ester Pastorello: L’Epistolario Manuziano, Inventario Cronologico-Analitico, 1483-1597, Firenze, Leo S. Olschki Editore, MCMLVII, 12. o.

Benda Kálmán-Irinyi Károly: A négyszáz éves debreceni nyomda (1561-1961), Budapest, 1961, 25.-28.

A Kézisajtó Kora, a Bornemissza-Mantskovit Műhely, az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján.
Tóth Samu: A nyomtatott betű, Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969.
Anette Laming: Őskori barlangművészet, Lascaux, Gondolat Kiadó, Budapest, 1969. Fordította Vajda Endre: 10-12. o. 46-49. o.
Haiman György: Tótfalusi Kis Miklós, a betűművész és a tipográfus, élete műve betűinek és nyomtatványainak tükrében. A bibliográfiát összeállította Soltész Zoltánné, Magyar Helikon, Budapest, 1972
Magyar Művészet 1890-1919, Akadémiai Kiadó, 1981, Garas Klára: A könyvművészet és az illusztráció, 445-453.  
Világirodalmi kisenciklopédia I. (A–L). Szerk. Köpeczi Béla, Pók Lajos. Budapest: Gondolat. 1976. és „http://hu.wikipedia.org/wiki/Aldus_Manutius”
 Deák Ferenc: Betű és rajz, Kriterion, 1988. 
Pálfayné Dan Ildikó: Szíria. A civilizáció bölcsője. Második otthonom. Kőpress Nyomdaipari Kft., Budapest. Felelős vezető: Budai Gyula. 50-51 o. 
Történelmi Világatlasz, Kartográfiai Vállalat, 1991.
Bakos Ferenc: Idegen szavak szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994. 
V. Ecsedy Judit: A régi Magyarországi nyomdák betűi és díszei 1473-1600, Balassi Kiadó, Országos Széchenyi Könyvtár, 2004.

Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége számítógéppel, Osiris Kiadó, 2004.
Type A Visual History of Typefaces and Graphic Styles, 1628-1900, 1901-1938 Taschen, edited by Cees W.de Jong, With texts by Jan Tholenaar and Cees W.de Jong. Volume I., Volume II.

Ady Endre összes versei, Osiris Kiadó Budapest, 2006.
Simon Loxely: titkok és történetek a betűk mögötti világból, London, 2004, fordító: Kertész Balázs, Láng Zsuzsa, 2007
David Jury: Mi is az a tipográfia? fordító: Gebula Judit, Kovács Balázs, Scolar Kiadó,  2007.

Füzesné Hudák Julianna, Erdész Ádám: Egy nyomdaműhely titkaiból: Gyomai Kner Nyomda. Gyomaendrőd: Gyomai Kner Ny. Zrt. (2007).

Storm Type Foundry, Etelka Hairline, Real Store (Czech).
Wikipedia az egyes szócikkekhez.
Ring Graphic Crew weboldal, 2009.es május 18-i frissítés. 

Romanek Imre: Mobil eszközök hatása a tervezőgrafikára, szakdolgozat, KREA Kortárs Művészeti Iskola, Budapest, 2012. március 6. Konzulens tanár: Kocsis Nagy Noémi

Harry Ransom Center weboldala, The Univerity of Texas at Austin 

Modern Libraries: 1550s-1590s CE weboldal