Betűtörténet 7.: Betűkészítő eszközök, nyomtatási módok

Copyright© 2016.artificium-artis.blogspot.com

A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!

Könyvkészítés.

Európai nyomtatási módok

Mi igényelte a nyomdászat kialakulását Európában és mikortól számítjuk azt? A XV. században voltak első jelei az Ázsiában már ismert nyomtatásnak, vajon van- e kapcsolat a kettő között? Azt biztosan tudjuk, hogy Európában a kódexmásolók nem győzték munkával, tehát szükségszerű volt egy ilyen találmány alkalmazása. Az értelmiség az egyház irányításán kívül is sokszorosítani kívánta a tudást és bővíteni ismereteit. A reneszánsz embernek már nagyobb volt a műveltség igénye, mint a középkorban élt társának. A kínai és az európai könyvnyomtatás is mozgatható betűt használt, de semmi bizonyítékunk nincs a két kultúra közötti összefüggésre, hacsak nem a kereskedők révén, akik a könyvnyomtatásra vonatkozó ismereteket elhozták Ázsiából.

Európában a táblanyomtatás és a mozgatható betű gondolatát adhatták, a XIII. század körül használatos pecsétek is, amelyek betűket tartalmaztak. Vagy a technikai újítást nyújthattak a fametszők is, akik a XV. század elején a táblanyomtatás munkáját végezték. Az ördög bibliájaként ismert kártyajátékok, amelyeket az egyház tiltott, de a kocsmákban, fogadókban és titkos helyeken igen népszerűek voltak, a nagy igényre való tekintettel fametszettel készültek, mert így könnyebb volt sokszorosítani. Ebből kifolyólag finomodott a fametszés technikája.

Könyvkészítő műhely.

A nagy technikai újítás előtt

A Gutenberg féle nyomdagép megjelenése előtt már lehetővé vált, a betűnként való egyedi szedés. Így lehetőség nyílt arra, hogy különálló betűk megválasztott sorozatából lehessen szedni, nyomtatni, majd ugyanazokat az elemeket más sorrendbe rakva, új összeállításban ismét kinyomtatni. Kínában már a második évezred kezdetén, de valószínűleg az első évezred közepe óta létezett a nyomtatás. A nyomómintát azonban, akkoriban még egy tömbben faragták ki és erre a fordított (tükör) képre nyomták rá a papírt.

A nyomóminták anyagai lehettek porcelánból, fából, bronzból. Egyedileg szedhető betűt használtak Kínában, később Koreában, még jóval az európai megjelenése előtt, de módszer azért nem terjedt el, mert a távol-keleti nyelvek több ezer írásjegyet használtak.

Betűöntő.

Kína és Európa (Gutenberg) eljárásának hasonlósága

A kínaiak több ezer írásjele közül, amelyeknek csak kis része jelölt hangot, a többsége a kifaragott nyomtatható jeleknek, szótagokat és szavakat, elvont fogalmakat jelöl. Johannes Gutenberg a betűin kívül, gyakran előforduló betűkompozíciókat, úgynevezett, ligatúrákat Æ, Œ készített és ezeket egy dúcra faragta, öntötte ki, de használt rövidítéseket is. A 42 soros (B42) bibliájához, 290 különböző jelet öntött, de ez később nem volt annyira használatos. 

Ligatúrák.

A ligatúrák használata a könyveknek, a kézíráshoz való hasonlatosságának létrehozása miatt volt fontos, vagyis akkoriban a cél nem elsősorban a technikai újítás, hanem a kézzel írott kódexek másolása volt. A valódi változás, a XV. században kezdődött, amikor az itáliai humanista nyomdászok, a reneszánsz írás betűjeleit kezdték el alkalmazni, aminek természetesen az alapja az ókori antikva volt. Tökéletesedett a nyomtatás folyamata, a kézírás elkülönült a nyomtatástól. Az új könyvek jellemzői az antikva betűformák és az újfajta sorritmus.

A klasszikus nyomtatás kellékei és emberei

A szakemberek, akik a nyomtatáson dolgoztak

1. a tervező,

2. a metsző,

3. az öntő.

Betűöntő emberek és műhely.

A betű készítése

Amikor a nyomdászat elkezdődött, akkor ezt a nagy kézügyességet igénylő munkát egyedül végezte a nyomdász. Elkészített egy tervet, abból kialakította a fém rudacskát, ami acélból volt. Egyik végére véste a betű képét, formáját, hogy a betű alakja kirajzolódjon. Ezt hívták:

-       patricának

-       sablonnak vagy

-       betűfej-lyukasztónak.

A fémlemezbe sajtolt betűs fém rudacska a patrica, amelynek a lenyomata a matrica. A betűk készítése betűfejes fémrudacska, a betűbeütő eszköz, a patrica elkészítésével kezdődött, amit acélból metszettek ki mint a betű, fordított képét. A patricát ezután fakalapáccsal beütötték egy lágyabb fémbe, fémötvözetből készült fémlapra (réz, bronz), gondosan azonos mélységben. Ez a rézdarab lett a matrica, a betű öntőmintája. Ebből a negatív formából több betűt lehetett önteni, de ezek idővel koptak. A matricát betűöntőmintába illesztették és kitöltötték fémolvadékkal – ólom, ón és antimon keverékével – ezzel jött létre a fordított betű, kidomborodó képe és a betűtörzs. Ezt annyiszor sokszorosították ahányszor kellett.

Bélyegzővas és matrica.

A matricából, a negatívból, az öntőgép segítségével sokszorosították és gyártották a betűket. 1938-ig a Gutenberg által feltalált gépek korszerűsítettebb változatait használták, ami napi tíz óra munkával, csak 2000-3000 ezer betűt tudott előállítani, de a hatvanas években a betűöntő gépekkel, már napi 40.000 –et. A hatvanas években, még a betűtervezést, megfelelő műteremben végezték, az alapos tervezés után, de a véglegesítés előtt ellenőrizték az arányokat és az összképet is. A hatvanas években, de még a digitalizálás feltalálása előtt is, a betűterv rajzát, vetítőgéppel vitték át a fémlemezre és egy úgynevezett precíziós géppel vésték ki. A gép fontos része volt a pantográf, amelynek lényege az volt, hogy századmilliméternyi pontossággal követte a rajz vonalát. Miután a gép kivéste a betűt, mikroszkóppal nézték meg és ha korrekcióra volt szüksége, akkor utána véstek.

Betűöntő készülék.

Betűszedő gép

A betűszedő gépet, a XIX. században találták fel, mert korábban kézzel szedték a betűket (Gutenberg óta), a betűszekrényből és helyezték a szükséges sorrendben, a kézben tartott sorjázóba vagy a szedővasba. A sorjázóból vagy szedővasból, vagyis ebből az eszközből vették ki a betűt. Ennek a szerkezetnek a lényege, hogy három oldalról zárt volt és ebből a szorosan záródó keretből, formazáró keretből, emelték át a szedést a nyomógép nyomólapjára.

XIX. sz-i betűszedő gép.

A nyomtatott betű elemei

A betűnek a papíron megjelenő alakja a betűkép. A betűkép a nyomdai pontban kifejezett mérettől függ. A betűképet környező fehér mező a betű húsa, ami fehér ugyan, de benne van az előző és következő betű vonalában, ezért meghatározza a betűközt és a sorközt. A fehér rész, vagyis a betű húsa legalább annyira meghatározza a szedés és a szöveg ritmusát, mint a fekete, vagyis a betűk képe.

Azt az optikai vonalat, amelyen betűk állnak betűvonalnak hívjuk. Ettől válik áttekinthetővé és szabványossá a szöveg. A betűvonal lényege, hogy minden 10 pontos betűtörzs, függetlenül a típustól, kortól megjelenéstől, egy vonal mentén kell, hogy elhelyezkedjen. A fémbetű alsó és felső síkja, a betűkép és a betű lába közötti távolság, a betűmagasság. A betűknek és jeleknek a típustól, fajtától, törzsmérettől függetlenül azonos magasságúnak kell lenni. Betűtörzsnek nevezzük a valódi betű testet, aminek valódi méretét az az alapvonal hosszúság határozza meg, amivel derékszöget zár be. 

Century schoolbook betűtípusa.

A betűk grafikai megjelenését, egységét a következő dolgok határozzák meg:

1.a kerekded elemeik tengelyállása,

2.a talpak és fejek, azaz a szerifek alakja,

3. a méretek aránya,

4.a tervezéshez használt betűíróeszköz és az alkalmazott írástechnika,

5. ezek szerint lehet a betű típusa Garamond, Bodoni, Caslon stb.

Szabványos betűmagasság

Európában: 62 2/3 pont

Oroszországban: 66 ¾ pont

Anglia és Egyesült Államok: 62 pont

A betűkép nem tölti ki a betűtörzs egész felületét, ezért azonos törzsmagasságú betűk betűképeinek méretei, attól függenek, hogy milyen típusról van szó. Kockacukor és Kockacukor  - világosan látható, hogy az Arial talp nélküli betűnek a 12 pontos változata, nagyobbnak és vastagabbnak tűnik a Times New Roman 12 pontos betűjénél. A betűnagyságot, a törzsmagasság pontokban kifejezett méretével jelöljük:  6, 8, 10, 12.

Betűméretek:                              pontokban                                   milliméterekben

Hatos                                                6                                                    2,256

Nyolcas                                             8                                                    3, 008

Kilences                                            9                                                    3, 385

Tízes                                                10                                                   3,760

Tizenkettes                                       12                                                   4,513

Tizennégyes                                     14                                                   5,264

Tizenhatos                                        16                                                   6,016

Tizennyolcas                                     18                                                   6, 767

Húszas                                               20                                                   7,521

Huszonnégyes                                   24                                                   9.026

Huszonnyolcas                                  28                                                   10,529

Pantográf, ami nagyban elősegítette a pontos munkát. A betűterv rajzát, vetítőgéppel vitték át a fémlemezre és egy úgynevezett precíziós géppel vésték ki. A gép fontos része volt a pantográf, amelynek lényege az volt, hogy századmilliméternyi pontossággal követte a rajz vonalát.

A betűk fajtái 
Verzális, kapitális, kis kapitális, kurrens, script, álló, kurzív, félkövér, kövér és ezek variációi. 

        A Franklin Gothic méretnövekedése.

Az egyedileg szedhető betű

Ma amikor a számítógépet használjuk arra, hogy rendezzük és alakítsuk a betűket, az írást, magunk állítjuk be a nyomtatást. Az 1950-es évek végéig, a nyomdai betű fizikai valóság volt. A betű a következőképpen nézett ki: egy fémdarab, amelynek fejrészére a betű fordított képe volt vésve (erre a felületre került a festék, innen pedig a nyomás után a papírra). A betűtörzs, a rajta lévő betűtől függően változó szélességű, de azonos hosszúságú, szögletes idom, amelynek hossza nem volt több a hüvelykujj szélességénél, hogy az anyaghasználat takarékos legyen. Gutenberg korszakalkotó találmánya a mozgatható, egyedileg szedhető nyomdai betű, aminek valódi mérete 23 cm. Az oldalon található kis horonynak köszönhetően, a szedő kizárólag tapintással is meg tudja állapítani, hogy melyik a felső oldala.

Betűszedő rekesz, görög betűkkel.

A mai kor betűtípusai

A nyolcvanas években a talpas betűk voltak divatosak a könyvekben, ma a talp nélküli betűk dominálnak, illetve a húszas évek, vagy az ötvenes évek valamelyik időtlen betűtípusa. A régi elv a keskenyebb és egymáshoz közel állóbb betűtípusok alkalmazása volt a jellemző, de időközben - megnövelték a betűk méretét és egy bizonyos irányba eltolták a betűk alakját, valamint szélesítették és széthúzták azokat, hogy nagyobbnak tűnjenek.

A számítógép megjelenésével, a korábbi időkkel ellentétben mindenki a maga tipográfusa lehet. A régebben igen költséges betűszedést mindenki végezheti, aki számítógéppel rendelkezik, természetesen nem mindegy, hogy milyen minőségben. Attól, hogy egy ilyen remek eszköz a rendelkezésünkre áll, nem leszünk automatikusan tipográfusok, kell hozzá grafikai alapképzés, a tipográfiatörténet ismerete, régi könyvek lapozgatása, vagy reprint kiadványoké, a kézzel használatos eszközök ceruza, ecset, toll ismerete és fantázia, amikor magunk alkotunk új feliratokat és nem szolgaian másoljuk őket.

New Century Schoolbook

A digitális világ előtti időszak a font és nemzeti karakterek 1.

A hagyományos angol fount időszak, a digitális világ előtti betűtípusokra vonatkozik, ami már az egész világon használatos az- az amerikai font forma. A fount eredetileg: egy azonos típusú és méretű, teljes karakterkészletet jelentett. A font napjainkban: egy bizonyos, azonos formakincsű, mérettől független ABC tervét jelenti. 

Írások típusai.

Ahány nemzet, annyiféle betűtípus, karakter létezik, a nemzeti karaktereknek megfelelően, Simon Loxely szerző szerint:

A svájci: - tiszta vonalú, kontrollált, jól rendezett.

A francia: - nagystílű, cikornyás, individualista univerzum.

Miközben alkotóik a kreativitásra hivatkoznak, Amerikában még a betű is üzlet.

Az amerikai: - miközben alkotóik a kreativitásra hivatkoznak, Amerikában még a betű is üzlet.

Az angol: – excentrikus, magába zárkózó és tipofil.

Akik tipográfusok lettek, a történelem folyamán, azok valamilyen más kísérletezésből jutottak oda, ahol most tartanak, az alkimistákhoz hasonlóan és véletlenül kísérletezték ki, amit most látunk.

Stephenson, English Two-Line Ornamented, 1797.

                                                                                                  Kocsis Nagy Noémi 
Ez 2200 embernek tetszik itt a blogon!
Köszönjük!
                                                                                                               
                                                                                                            
                                                                                                    Jegyzetek:

1.    Részletek Simon Loxely könyvéből, Akadémiai Kiadó, 2007.

Felhasznált szakirodalom:

Felvinczi Takács Zoltán: A Kelet művészete, Dante Kiadás Budapest, 1943.

Benda Kálmán-Irinyi Károly: A négyszáz éves debreceni nyomda (1561-1961), Budapest, 1961, 25.-28.

A Kézisajtó Kora, a Bornemissza-Mantskovit Műhely, az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján.
Tóth Samu: A nyomtatott betű, Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969.
Anette Laming: Őskori barlangművészet, Lascaux, Gondolat Kiadó, Budapest, 1969. Fordította Vajda Endre: 10-12. o. 46-49. o.
Haiman György: Tótfalusi Kis Miklós, a betűművész és a tipográfus, élete műve betűinek és nyomtatványainak tükrében. A bibliográfiát összeállította Soltész Zoltánné, Magyar Helikon, Budapest, 1972
Magyar Művészet 1890-1919, Akadémiai Kiadó, 1981, Garas Klára: A könyvművészet és az illusztráció, 445-453.
Deák Ferenc: Betű és rajz, Kriterion, 1988. 
Pálfayné Dan Ildikó: Szíria. A civilizáció bölcsője. Második otthonom. Kőpress Nyomdaipari Kft., Budapest. Felelős vezető: Budai Gyula. 50-51 o. 
Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994.
V. Ecsedy Judit: A régi Magyarországi nyomdák betűi és díszei 1473-1600, Balassi Kiadó, Országos Széchenyi Könyvtár, 2004.

Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége számítógéppel, Osiris Kiadó, 2004.
Type A Visual History of Typefaces and Graphic Styles, 1628-1900, 1901-1938 Taschen, edited by Cees W.de Jong, With texts by Jan Tholenaar and Cees W.de Jong. Volume I., Volume II.

Ady Endre összes versei, Osiris Kiadó Budapest, 2006.
Simon Loxely: titkok és történetek a betűk mögötti világból, London, 2004, fordító: Kertész Balázs, Láng Zsuzsa, 2007
David Jury: Mi is az a tipográfia? fordító: Gebula Judit, Kovács Balázs, Scolar Kiadó,  2007.

Füzesné Hudák Julianna, Erdész Ádám: Egy nyomdaműhely titkaiból: Gyomai Kner Nyomda. Gyomaendrőd: Gyomai Kner Ny. Zrt. (2007).

Storm Type Foundry, Etelka Hairline, Real Store (Czech).
Wikipedia az egyes szócikkekhez.

Romanek Imre: Mobil eszközök hatása a tervezőgrafikára, szakdolgozat, KREA Kortárs Művészeti Iskola, Budapest, 2012. március 6. Konzulens tanár: Kocsis Nagy Noémi