Betűtörténet 2.: Barlangművészet és Mezopotámia

Copyright© 2024.artificium-artis.blogspot.com

A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!

Lascaux, Franciaország.

Barlangművészet 

Az írás kialakulása, nem ment egyik napról a másikra, több ezer vagy inkább több tízezer, ha a barlangrajzokat, mint az írás előzményeit számítjuk, év kellett hozzá. A megmaradt írásos emlékek előtt az ősember már hamarabb rajzolt, mint írt és ennek a legnagyszerűbb emlékei, a természetes anyagokkal (növényi és ásványi festékekkel) rögzített, a vadászatokat és varázsrituálékat megörökítő barlangrajzok Európa számos területén.

Ezek mintegy harmincöt-harminchét ezer évvel ezelőtt készültek, a legújabb feltételezések és kutatások szerint nők munkái, akik a távol lévő, vadászó férfiakat örökítették meg, míg ők a tűzre és a gyermekekre vigyáztak. A leghíresebbek az Altamira-barlang, Spanyolországban (Marcelina di Santuola fedezte fel) és a Lascaux-i barlang, Franciaországban. Szabad térben lebegő, naiv, de jó megfigyelésű ábrázolások. Ezekből a rajzolásokból alakult ki az írás. A rajzolás, a karcolás, metszés és festmény, vagyis a kreatív gondolatok rögzítése az előfeltétele az írásnak. 

Lascaux, Franciaország.

A franciaországi Lascaux barlangot négy fiú: Ravidat, Marsal, Coencas és Agnel fedezték fel 1940. szeptember 12-én, akik a périgord-i Montignacban csatangoltak a kutyájukkal, amelyik eltűnt a környék hegyének egyik üregében. A fiúk a kutya keresésére indultak és mivel első nap csak egy-két barlangrészletet fedeztek fel gyufáik fényénél, az elkövetkező napokban lámpáikkal visszatérve kutattak át alaposan mindent. Az úgynevezett Nagy Csarnokban barna, vörös, sárga és fekete kőszáli kecskék rajzait találták vésve és festve nagy összevisszaságban. Ezután a szenzációs felfedezés után Ravidat és Marsal barlangi vezetők is lettek. Kezdetben tanítójuk Laval nem akart hinni nekik, de miután megnézte a felfedezésüket, Breuil abbé a paleolitikum kimagasló tudósa szeptember 17-én a helyszínre utazott, hogy maga is megnézze azt. A barlangot szeptember 21-én megtekintette az abbéval együtt Dr. Cheyner tudós és Bouyssonnie abbé és megállapították, hogy a rajzok, festmények szépsége, a legismertebb őskori barlangokéhoz hasonló. 
A barlangrajzok rongálódásának elkerülése érdekében a napi látogatók számát 500-ra korlátozzák. A villanyvilágításnál a rajzok fakóbbnak tűnnek a valódi színeiknél és kevésbé misztikus a látvány, mint az első felfedezéskor volt, de attól még nagyon vonzó és különleges.2.

Altamira, Spanyolország.

Európában a legnagyobb kiterjedésben, a Pireneusokban és a kantábriai hegyekben találtak rajzokat Észak-Spanyolországban és a francia-spanyol határon. Spanyol területen fekszik a híres Altamira, elsőként fedezték fel, valamint a Pindall, La Pasiega és Castillo barlangok. Ezek Andalúziáig tartanak. Valamint Malaga tartományban Dél-Spanyolországban találunk még hasonlókat.

Franciaországban: Dordogne-ban, Charente-ban és Lot-ban, Aude-ban és Héraultban, Gard-ban és Ardechében települések konkrét barlang nevei: Niaux, Les Trois Frḕres, Le Tuc d’Audoubert, Le Portel és Bedeilhac barlangok. Elszigetelt előfordulási helyei Gironde-ban, Vienne-ben, Yonne-ban, a Fonteneblau-i erdőben. Ezek nem olyan gazdagon díszítettek és kicsit más jellegűek. Itt, amit érdemes megemlíteni Chabot, Le Figuier és Ebbou.

1905 körül Itáliában is találtak érdekességeket, mégpedig a Romanelli barlangban (Otrantoban, Dél-Olaszország), aminek a későbbi években lefolytatott tanulmányozása arra az eredményre juttatta a kutatókat, hogy kapcsolatban állnak a franko-kantabriai művészettel, azaz átjárás volt a spanyol, franciaországi és az itáliai emlékek között ebben a tekintetben. Levanzo szigetén, Szicíliától pár mérföldre talált barlangrajzok pedig a kapcsolatot jelentik a dél-itáliai Romanelli és a Rhộne völgyének barlangjai között. Otranto-ban Dél-Itáliában és Catarro-ban a mai Horvátország területén egy hal karcolt rajzára leltek a kutatók.  

Altamira, Spanyolország.

Általában az őskori barlangművészetről az mondható el, hogy mint az írás előfutárai, az itt hagyott emberi nyomok nagyon változatosak, találunk itt magas színvonalú véseteket, karcolatokat, ugyanúgy, mint szobrokat és festményeket. 
A vésetek lehetnek sekélyek, vagy durvábbak, lehetnek ujjal húzott körvonalúak, amelyek felületét festéssel töltötték ki. Míg a Les Trois Frḕres (A három testvér) barlangban finoman karcolt munkák, addig Lascaux-ban óriás bikákat bemutató freskók találhatóak. A korabeli művészek ábrázoltak: oroszlánokat, medvéket, orrszarvúkat, mammutokat, kecskéket, bölényeket, szarvasmarhákat és lovakat. Elsősorban olyan állatokat örökítettek meg, amikre vadásztak a húsuk miatt, vagy amelyek veszélyt jelentettek az életükre, vagyis ezekkel a művészeti emlékekkel üzennek az utókornak arról, hogy milyenek voltak a mindennapjaik.3.

Altamira, Spanyolország.

A paleolitikumban élt ember festményei igen különleges megnyilvánulásai az alkotói tehetségnek, viszont sajnos nincs tudomásunk semmilyen kulturális rítusukról, nem ismerjük zenéjüket, táncaikat, énekeiket, hiedelmeiket, szertartásaikat. Az ábrázolások azonban harmóniáról, szépségről és magas szintű érzelmekről árulkodnak. Még Lascaux és általában az aurignaci-périgord-i művészet (Kr. e. 30.000-25.000) kialakulása előtt is több százezer év telt el az emberiség történetében, hogy ez a korban színvonalas és magas intelligenciára valló művészet kialakuljon. Egyébként a paleolit művészet a legnagyobb kiterjedése idején Európát, a legkeletibb térségeket és Földközi-tenger környékét jelentette.4.

A barlangművészethez hasonló, vallási áhítatból és a világmindenséget átfogó gondolatisággal készült művészeti alkotásokat Európában legközelebb a középkorban találunk, a bazilikákban és a kriptákban, de arról már írásos emlékekkel rendelkezünk. Még érdekesség az is, hogy a barlangban alkotó emberek gyakran rajzoltak, vagy véstek rá a másik művész alkotására, anélkül, hogy lefedték, vagy tönkretették volna a következőt, amiből az látszik, hogy tiszteletben tartották az előző ember alkotását és talán másolták is. A művészet és az írásbeliség kezdetét jelző barlangi művészet után, az emberiségnek komoly tudásra kellett szert tenni, hogy ezek az első írásjelek megjelenjenek. Addig a legfontosabb jelek a rajzokon túl azok a módszerek, amikkel a kezdetleges árucserékben, információ átadással kommunikáltak az: állati csontokba, kagylókba vésett jelek, fácskák, pálcikák rovátkolva és zsinórok, amire különböző csomókat kötöttek és ezeknek más-más jelentésük volt. 
Mai ismereteink birtokában, kialakulási sorrendben a különböző kultúrák emlékei a következőképpen követik egymást: ékírások 5-4000 évesek, sumér piktogrammok 2800 évesek. A fogalomírás: a nagy folyók mentén kialakuló népeknél jelent meg először.

Mezopotámia

A mezopotámiai építészet egyik legérdekesebb műemléke, az istenek tiszteletére épített zikkurat Ur városában.

Mezopotámia írásbelisége és kronológiai felépítése

Őstörténet: Kr. e. 4500 – 2800 (sémi népek),

Ósumér kor: Kr. e. 2800-2350 (Gilgames,Uruk királya, Kr. e. 2675),

Akkádok: Kr. e. 2350 – 2200,

Újsumérek: Kr.e. 2200 – 2000 (Gudea, Kr.e 2144-2124),

Óbabiloni Birodalom: Kr. e. 2000-1590,

Népcsoportok:  Hettiták: Kr. e.  1590- 1450,  

Asszírok: Kr. e. 1450 – 612 (II. Asszurnaszirpál Kr.e. 883-859, Asszurbanipál), Újbabiloni Birodalom: Kr. e. 612-539 (II. Nabukodonozor Kr.e. 612-562),

Perzsa Birodalom: Kr.e. 539-330 (II. Nagy Kürosz Kr.e. 558-528, I. Dareidosz Kr.e. 522-486, I. Xerxész Kr.e. 486-465), Párthus Birodalom: Kr.e. 3. sz.- Kr. u. 3. sz. (5.) 

Dur-Sarrukin palotája.

Az írás olyan kultúrákban alakult ki, ahol az emberek a vándorlások után megtelepedtek, gazdálkodtak, növényeket termesztettek, állatokat tartottak. Így a következő népeknél és országokban: Egyiptom, Irán, Közép- Ázsia, az amerikai kontinensen az indiánoknál és Mezopotámiában is. Fogalomírási emlékekkel készítettek feljegyzéseket, rögzítették gondolataikat és törvényeiket. Az itt létrejött kultúrák a kereskedelem, a vallási rítusok és közigazgatás céljaira jöttek létre. Elsősorban az ezekhez a feladatokhoz kapcsolódó épületeken és azok "irataiban" találták meg őket a régészek a kutatók. Vagy épületen lévő táblákra vésve, vagy sírhelyeken az uralkodók mellé helyezve.

Dur-Sarrukin alaprajza.

A fogalomírás lényege a természetből vett látvány, jelképekké formálása, a taglejtések leegyszerűsített ábrázolása. Ezek a szimbolikus jelek több, mint szavak, gondolatok és fogalmak összességét jelenti.

Dur-Sarukkin kapuzata, tövében őrző állatokkal.

A szóképzés tulajdonképpen a fogalomírásból alakult ki. Kr.e. a IV. évezredben jött létre, a réz használatának megjelenésekor, a rabszolgatartó társadalmakban, amikor az állam, a hivatalnokok, a katonák vették át a hatalmat. Szükség volt egy érthető, használható írásra. Mindez Egyiptomban, Mezopotámiában (a Tigris és Eufrátesz völgyében) és a későbbiekben Indiában és Kínában. Az akkori írást szóképrajznak hívjuk, egy egyszerűsített írás, amelyben az azonos hangzású szavak jelölésére ugyanazt a szót használták. Ebből lett a szóhangzó-írás. Két vagy több jel összefoglalásával bonyolultabb kifejezéseket is létre lehetett hozni, amit kiegészítettek különböző értelmező jelekkel.

Dur-Sarrukin kapuzata.

Fontos városok és írás Mezopotámiában

Mezopotámia földrajzi elhelyezkedése a mai Irak területén található Perzsa öböltől Törökországig és Szíria északi részéig húzódott. Északon a mai Szíria területe felé nyúltak el a síkságok, délnyugaton az Arab-sivatag felé, keleten Perzsia nagy kiterjedésében. A nagy területek és a nomád népek állandó fenyegetése miatt nem volt egységes a művészete. Az ókorban termékeny félhold néven volt ismeretes és a Mezopotámia nevet a görögöktől kapta, akik a folyók közötti országnak nevezték.6. 

Babiloni Istar kapu, Berlin Pergamon Múzeum, Kr. e. 575-ben építette Nabú-kudurri-uszur (Nabukodonozor) király. fotó©: Kocsis Nagy Noémi. Kr. e. 570-ben. II. Nabukodonozor idejében, az Új Babiloni Birodalomban épült. A fővárosban épült az un. Marduk szentély, amihez egy lépcsőzetesen emelkedő zikkurat tartozott. Erről kapta utólag a Bábel tornya nevet az ilyen típusú épület, itt szó szerint erről volt szó. Ez része volt a Világ hét csodájának, ami mai szemmel nézve is komoly építészeti teljesítmény. A palota függőkertekben gazdag volt és pompázatos trónteremmel rendelkezett. Az un. Istar-kapu volt az északi, ami a nagy erődítményekkel rendelkező városfalon belül, kezdete volt egy olyan útvonalnak, ahonnan az épület szent belseje felé vonultak az ünnepségek alkalmával. Tetején díszpártázat látható és szépséges falait magasfényű, kék mázas kerámia borítja, amit szabályosan elrendezett aranysárga oroszlánok díszítenek. Az eredetivel megegyező méretű kaput, ami Irakban áll jelenleg,  Szaddam Husszein építette újjá.

A sumérok és akkádok lakta Alsó-Mezopotámiát más néven Káldeának, az asszírok  lakta Felső- Mezopotámiát más néven Asszíriának nevezzük. Ez utóbbiak hegyekben gazdag vidékein harcosabb népek laktak. A mezopotámiai kultúrát természeti, gazdasági és politikai, háborús változásai miatt az örökös jó és rossz harca jellemzi a művészetben. Gyakoriak az oroszlánok, bikák vagy kitalált lények harcainak ábrázolásai a domborműveken és szobrokon, amik a háborúskodó istenekre is utalnak, akik szintén lehettek jók, de egyben gonoszak is.

Állatalak Mezopotámiából. Berlin, Pergamon Múzeum, fotó©: Kocsis Nagy Noémi.

Sok állatos, viadalos történetet találunk a Gilgames-eposzban, ami a kor történeteinek "kulturális  összefoglalója". Nagyon izgalmas a mezopotámiai művészetben a fantasztikus lények ábrázolása, ahol az állati attribútumokkal felruházott emberek, kapcsolatba léphettek a természeti erőkkel a hiedelmek szerint. Ez a hagyomány aztán az egyiptomi és a Földközi-tenger keleti partvidékének népeinél és művészetében is megjelenik, Európában pedig a középkorig megfigyelhető. 7. (Állat és szörnyalakos oszlopfők a templomokban).  

A babiloni Istar-kapu részlete, Berlin, Pergamon Múzeum, fotó©: Kocsis Nagy Noémi.

Az írás Mezopotámiában főként olyan, a Tigris és Eufrátesz folyók mentén elhelyezkedő városokban alakult ki, mint: Assur, Akkád, Babilon, Nippur, Sumér, Girszu, Uruk, Lagas, Larsza, Umma és Úr. Egyik oldalról az Arab Sivatag, másik oldalról a Zágrosz hegység övezte ezeket a területeket. Ékírásos jeleket hagytak ránk, az uruki nagytemplom környékén talált – Kr. e. 3200 körül – agyagtáblákon. 

Mezopotámia térképe.

A sumérok kezdetben piktogramokat, képjeleket használtak, amelyekkel csak egyszerű dolgokat lehetett leírni. A sumérok kultúrájának a része volt az az írás, ami az kiégetett agyagtáblákba nyomkodott háromélű szerszámmal történt. Ezek a voltak azok a képjelek, amikből kialakult az írás. Később jöttek létre a hang és szótagjelek.

A babiloni Istar-kapu részlete, Berlin, Pergamon Múzeum, fotó ©: Kocsis Nagy Noémi.
Kr. e. 570 Nabukodonozor király idejében. A babiloni Istar kapun a kék mezőben arany oroszlánok, tulajdonképpen egy szent állat, ami valójában kígyófejű sárkány. Az állat Marduknak, Babilon istenének szent állata volt.

A babiloni Istar-kapuhoz tartozó palotafal külső díszítése oroszlánokkal, Berlin, Pergamon Múzeum, fotó©: Kocsis Nagy Noémi

Mezopotámia művészetében az írásos emlékeket, a pecsétnyomókon és pecséthengereken maradt jelek közvetítik számunkra. Az első pecsétek laposak voltak. A Kr. e. IV. évezredben készült pecséthengereket agyag és viasztáblákon gördítették végig, amitől egyenletes rajzolat, dombormű - szerű felület alakult ki. 

Pecsétnyomó, Berlin, Pergamon Múzeum,fotó©:  Kocsis Nagy Noémi.

Ékírásos pecsét.

A pecsétnyomók anyagai lehettek: márvány, mészkő, vagy bármilyen más „puhább” faragható kövek. Ezeket a pecséteket okiratok hitelesítésére használták. A pecsétek témái: - mitológiai jelenetek, rituális hősök, híres hősök történetei, mint például Gilgames és barátja Endiku, állatviadalok. Ezek lineáris elrendezésű történetek, a henger nyomat után, amiket szövegekkel egészítettek ki. A hengereket ékszerként is viselhették, mert mágikus erőt tulajdonítottak neki.

Pecsétnyomók és pecséthengerek, Berlin, Pergamon Múzeum, fotó©: Kocsis Nagy Noémi.

Kr. e. 2500-ban alakult ki az ékírás, amelyek vízszintes és függőleges vonalak egymáshoz igazítása volt. Agyagtáblákba nyomtak háromszögletűre faragott nádakat, amelyeket később az ékírásos jelek fémbe, vagy kőbe való vésése követte. Ezek rendszerint imaszövegek voltak. 8.

Istenségek szobrai, Berlin, Pergamon Múzeum, fotó © Kocsis Nagy Noémi.

Kr.e. 2100 tájékán, az Újsumérok idején élt Lagasban, Gudea sumér fejedelem, akinek idejéből sok, róla készült álló és ülő fogadalmi szobor maradt fenn, amelyek közül kettőt a Louvre Múzeumban találunk, Párizsban. Kr. e. a III. évezredben Lagas városában volt kiemelkedő és pezsgő művészet, az itt készült elsősorban szobrászati alkotások különleges formáját és megfigyelőképességét, tömör és visszafogott ábrázolási módját a későbbi korok nem követték. Gudea sumér fejedelem fellázadt az akkádok ellen és le is győzte őket. A sumér művészek számos őt ábrázoló szobrot készítettek, amelyek közül az egyik, a trónoló változat (45 cm magas), amelyen kezét összezárja és ruhája ékírásos szöveggel gazdagon díszített.

Gudea sumér fejedelem.

A másik egy álló szobor (62 cm), amelyen kezében egy poharat tart, amelyből a víz kiárad. Ezen a változaton is a ruha ékírással díszített. Az ő uralkodásához és nevéhez köthető az, hogy a káosz felett uralkodni tudott és újjáépítette a templomokat. A róla készült mintegy harminc fennmaradt szobor szövegei fontos írásbeli emlékek, rendszerint vulkanikus kövekből, dioritból készültek. A szövegek, amik a ruháján találhatóak imaszövegek: királyom által fölfegyverkezett pásztor vagyok, bár hosszan tartana az életem.9.

Kapuőrző állatok. Berlin, Pergamon Múzeum. Fotó©: Kocsis Nagy Noémi.

Hammurapi törvénykönyve.

Az egyik legfontosabb írásos emlék Mezopotámiából a Hammurápi törvénykönyve, ami egy 2,25 m magas bazaltkő, Londonban található. Az akkád törvényeket tartalmazza, készítési ideje Kr. e. a 18. század. Felső része egy dombormű, amelyen Hammurápi a trónoló Samas elé járul, aki az igazság és a hatalom jelképeit nyújtja át neki. A két alak szemtől szemben áll egymással és hasonló azokhoz az ábrázolásokhoz, amelyeken Jahve átadja az isteni törvénytáblákat Mózesnek, a Sínai-hegyen. A bazaltkőtömb, a sztélé egyfajta hegyjelkép és isteni természetét mutatja be a jelenetnek. Fontos még a királyi hatalom és méltóság, valamint a kőbe vésett 282 törvény.

Sumér írásjelek.

A másik fontos emlék az asszír kultúrából maradt az utókorra. Az asszír hatalom erősen katonai jellegű volt és jellemzője, hogy mindenkit leigáztak maguk körül, a céljuk az isteni kinyilatkoztatás révén kapott hatalom megszilárdítása volt. Emlékük a III. Sulmánu-asarídu Fekete obeliszkje, egy két méter magas bazalt tömb, ami a British Museumban található Londonban. Négyszögletes zikkuratszerű végződéssel rendelkező kő, amely a Kr. e. 9. században négy oldalfelületén sávokban Jazael damaszkuszi király feletti győzelmet ábrázolja. Az alatta található részletes ékírásos felirat, az egyiptomiaktól átvett obeliszk változatban, politikai propagandaként, nagyon részletesen írja le a szomszédok elleni hadjáratot. 10.  Az akkori asszír főváros, Nimrúd a mai Irak területén található. A Tigris nyugati partján. 360 hektáron terült el, hét és fél kilométeres, 15 méter magas fal övezte. Az asszír emlékek leggazdagabb gyűjteménye ma a British Múzeumban található.

Ékírásos jelek.

A hetvenes években, egy Szíriában dolgozó férfi feleségének Pálfayné Dan Ildikónak az országról írott könyvében is érdekes dolgokat olvashatunk a mezopotámiai írásbeliségről. „Az Aleppotól 60 km-re délre fekvő Tell Mardikhban az ásatások csak lassan hoztak igazi eredményt. Paolo Matthiae ezt a tellt jelölte ki a kutatása helyszínéül, de nem Eblát kereste, s csak remélte, hogy valami szenzációsat fog találni. Bár a régészeti maradványok azonnal sejtették, hogy melyikre, az csak akkor derült ki, amikor egy szobortöredék került elő egy felirattal, amely az eblai király nevét említi. 

Ékírásos jelek.

Megtalálták Eblát, azt a várost, amelyet eddig csak a Kr. e. 3. évezredi akkád, sumér és egyiptomi feljegyzésekből ismertek, de senki nem tudta, hol is lehetett. A világszenzációt 1974 jelentette. Ékírásos táblák ezreit jelentő levéltárakra bukkantak az akropoliszon álló Kr. e. 3. évezredi palotákban. A régészek eddig úgy gondolták, hogy ezen a területen abban az időben még írni sem tudtak. ……

Gudea király 45 cm-es, ülő, diorit szobra a Louvre Múzeumban, Párizsban. A ruháján ékírásos szövegekkel.

Ezeket az agyagtáblákat részben a korai szemita nyelvcsaládhoz tartozó helyi eblai, részben sumér nyelven írták ékírásos formában. A szövegek mintegy 20%-a irodalmi és lexikális jellegű. Az előbbiekhez tartoznak például az istenekről szóló eposzok, betegségek gyógyításáról szóló szövegek, utóbbiakhoz a világ legrégebbi kétnyelvű – eblaita, sumer- szójegyzékei. A szövegek 80 %-a gazdasági, adminisztratív témájú. A táblák szövegei segítségével megismerhetjük Ebla uralkodóinak s a városnak az életét.

Az eblai királyság határa északon Antiochia, délen Hama, keleten az Eufrátesz, nyugaton, a Földközi-tenger. A királyság befolyása és érdekeltsége azonban kiterjedt északon Anatóliáig, délen Egyiptomig, keleten Mezopotámiáig.” 11.

                                                                                                                                           Kocsis Nagy Noémi

Ez 35 36 embernek tetszik itt a blogon!

Köszönjük!

       

Asszír harcosok oroszlánra vadásznak. Berlin Pergamon Múzeum. Fotó: Kocsis Nagy Noémi

Asszír harcosok oroszlánra vadásznak. Berlin Pergamon Múzeum. Fotó: Kocsis Nagy Noémi

        Jegyzetek:
        1. Tóth Samu: A nyomtatott betű, Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969.

2.-3. Anette Laming: Őskori barlangművészet, Lascaux, Gondolat Kiadó, Budapest, 1969. Fordította Vajda Endre: 10-12. o. 46-49. o.

5.  Imrehné Sebestyén Margit: A képzelet világa, 39. oldal.

  6.-7.-8.-9-10. A művészet története: Korai civilizációk, szerzők, bevezető: Umberto     Pappalardo (A Nápolyi Egyetem Geoarcheológiai Tanszékének tanára), szövegek: Paz Martínez Muῆoz (A Barcelonai Egyetem Művészettörténésze), fordította: Patak Márta, sorozatszerkesztő: Petz György. 2000, Magyar Könyvklub, 50. o., 154. o., 179. o., 181. o, 187. o.. 

11. Pálfayné Dan Ildikó: Szíria. A civilizáció bölcsője. Második otthonom. Kőpress Nyomdaipari Kft., Budapest. Felelős vezető: Budai Gyula. 50-51 o. 

Felhasznált szakirodalom:

Benda Kálmán-Irinyi Károly: A négyszáz éves debreceni nyomda (1561-1961), Budapest, 1961, 25.-28.

A Kézisajtó Kora, a Bornemissza-Mantskovit Műhely, az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján.
Tóth Samu: A nyomtatott betű, Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969.
Anette Laming: Őskori barlangművészet, Lascaux, Gondolat Kiadó, Budapest, 1969. Fordította Vajda Endre: 10-12. o. 46-49. o.
Haiman György: Tótfalusi Kis Miklós, a betűművész és a tipográfus, élete műve betűinek és nyomtatványainak tükrében. A bibliográfiát összeállította Soltész Zoltánné, Magyar Helikon, Budapest, 1972
Magyar Művészet 1890-1919, Akadémiai Kiadó, 1981, Garas Klára: A könyvművészet és az illusztráció, 445-453.
Deák Ferenc: Betű és rajz, Kriterion, 1988. 
Pálfayné Dan Ildikó: Szíria. A civilizáció bölcsője. Második otthonom. Kőpress Nyomdaipari Kft., Budapest. Felelős vezető: Budai Gyula. 50-51 o. 
V. Ecsedy Judit: A régi Magyarországi nyomdák betűi és díszei 1473-1600, Balassi Kiadó, Országos Széchenyi Könyvtár, 2004.

Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége számítógéppel, Osiris Kiadó, 2004.
Type A Visual History of Typefaces and Graphic Styles, 1628-1900, 1901-1938 Taschen, edited by Cees W.de Jong, With texts by Jan Tholenaar and Cees W.de Jong. Volume I., Volume II.

Ady Endre összes versei, Osiris Kiadó Budapest, 2006.
Simon Loxely: titkok és történetek a betűk mögötti világból, London, 2004, fordító: Kertész Balázs, Láng Zsuzsa, 2007
David Jury: Mi is az a tipográfia? fordító: Gebula Judit, Kovács Balázs, Scolar Kiadó,  2007.

Füzesné Hudák Julianna, Erdész Ádám: Egy nyomdaműhely titkaiból: Gyomai Kner Nyomda. Gyomaendrőd: Gyomai Kner Ny. Zrt. (2007).

Storm Type Foundry, Etelka Hairline, Real Store (Czech).
Wikipedia az egyes szócikkekhez.

Romanek Imre: Mobil eszközök hatása a tervezőgrafikára, szakdolgozat, KREA Kortárs Művészeti Iskola, Budapest, 2012. március 6. Konzulens tanár: Kocsis Nagy Noémi