Betűtörténet 1.: Bevezető és alap fogalmak

Copyrigh© 2015.artificium-artis.blogspot.com

A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!

John Baskerville AENEIS kiadása.

Bevezető

Tipográfiatörténet jegyzetemben, nem elsősorban a betűtípusokat vizsgáltam, hanem az írásbeliség kialakulásával, azoknak a betűknek a formáit, alakját, amelyeket a későbbi valódi tipográfia használt a nyomtatás során. Érdekes megfigyelni, hogy a rajzolásból hogyan alakult ki az írás, az emberi kultúra fejlődése során, hogy lett a festésből betűírás és a rajzolt jelekből betűvésés. Ezek a korai írásbeli emlékek nagyon szoros kapcsolatban álltak az épített környezettel, műemlékekkel szobrokkal a nagy ókori kultúrákban. Később ezen alapeszközök, a szellemi fejlesztésekkel átalakultak, amikor a szövegeket sokszorosítani kellett. Hogyan erednek a nyomtatási módok Ázsiából, mi a hasonlóság az ázsiai fametszetes eljárások és a nyugat-európai nyomtatások között? Mi az, amit ma már Gutenberg-galaxisként tartunk számon? Hogyan jelentek meg, Mátyás királyunk csodálatos udvari kultúrájában és az általa megrendelt világméretű Corvina Könyvtár, kézzel írott és rajzolt pompás kódexei? És nagyjából ezzel egy időben és a török uralom alatt, a nyomtatott sajtó termékei Magyarországon? Csupa érdekes kérdés, amibe belepillanthatunk, de alaposan csak nagyon sokára ismerhetünk meg. 

Baskerville Old face rajza.

Hogyan határozzuk meg a tipográfiát?

A tipográfia fogalmát régen, a grafikai betűtervezéssel és a nyomdászattal hozták kapcsolatba. Napjainkban a számítógépek és a digitális technika elterjedése, lehetővé tette, hogy tipográfiának nevezzünk, bármilyen írott és formailag elrendezett anyagot, amellyel bárki kísérletezhet, aki kedvet érez hozzá. 

Az írás módja lehet a kézzel írott, de az írott nyelvhez, használhatunk nyomdát, számítógépet, Internetet, e-mailt, nyomtatót, faxgépet és a hagyományos írógépet is. Az írás szoros kapcsolatban van a tipográfiával, ez utóbbi egy szabályokra épülő tevékenység, amely az üzenet tartalmát közvetíti. Ahhoz, hogy megértsük a tipográfiát, szükségünk van annak a nyelvezetnek az elsajátítására, hogy azt különböző kommunikációs helyzetekben alkalmazni tudjuk.

A tipográfia szakértőit a régi időkben, amikor a betűket öntötték betűkészítőknek, betűtervezőknek és vésőknek nevezték. Ma tipográfusok és grafikusok foglalkoznak ezzel a nem akármilyen nehézségeket, de egyben szépségeket is rejtő szakmával. A könyvnyomatás nyomaiba erednek még a kutató történészek, a művészettörténésznek, az epigráfusok és a paleográfusok. Továbbá tevékenykednek ezeken a területeken törvényszéki szakértők, írásszakértők, filozófusok, nyelvészek, grafológusok és pszichológusok is.

A tipográfus legfontosabb feladatai

A tipográfus az a szakember, aki az oldalon, képernyőn, bármely sík, vagy térbeli felületen ábrázolt betűk megjelenítésével, az információ közvetítésének a hatékonyságával foglalkozik.

Munkájához tartozik a betűformák és ékezetek, az írásjelek és különleges szimbólumok alakjának, vonalvastagságának és méretének a meghatározása, a karakterek, szavak és írásjelek közötti térköz, sorközök és margók kialakítása, a fejléc és oldalszámozás helye, mérete, súlyozásának a megállapítása, főcímek és alcímek, a hivatkozások formájának a kiválasztása. Kiadványokban előforduló diagramok és táblázatok kialakítása, amit meg kell tervezni és képaláírásokkal ellátni.

Deák Ferenc: Betű és rajz című könyvéből, fotó: Kocsis Nagy Noémi.

A jó tipográfiai munkához szükség van alapos grafikai és tipográfiai hagyományok ismeretére, a szokások és az előítéletek ismeretére, de figyelembe kell venni napjaink igényeit, a könyv mellett a technikát, a modern táblagépeket, okostelefonokat és minden olyan alkalmazást, ahol a grafikai és betűtörténeti tudás, korszerű formában is megjelenhet.

Az egyik legkorábbi a könyvnyomtatásról szóló könyv, Joseph Moxon: Mechanik Exercises (Nyomdászat a gyakorlatban, 1863) című kézikönyve, ami tartalmazza a jó tipográfus ismérveit. Ezek között találjuk azt, hogy a tipográfus feladata a: szerző gondolatának érthető közvetítése az olvasó felé, fontos, hogy a munka tetszetős legyen és a szöveg olvasása kellemes. Ezek az aranyszabályok mind a mai napig érvényesek. 

Deák Ferenc: Betű és rajz című könyvéből, fotó: Kocsis Nagy Noémi.

A mai tipográfia annyira különbözik, akár a húsz évvel ezelőttitől, hogy megértéséhez figyelembe kell vennünk a digitális technológiát, aminek esetében változtak a módszerek és a művelők köre is. A másik legfontosabb és az utóbbi évek meghatározó szakmai és magyar nyelven is előforduló könyve, Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége számítógéppel. Ebben minden olyan, a szakmához köthető feladathoz pontos leírásokat és meghatározásokat találunk fejezetekre bontva, mint: Betűköz, Szóköz, Sorköz, A térközök optikája, Számok, Szedés, behúzás, Olvashatóság, Tipográfiai mértékrendszer, Betűtorzítás, Betűkeverés, Élőfej, Képméretezés, Képtördelés. Érdekes dolgokat olvashatunk a 61. oldalon a tipográfiában használatos pontrendszer eredetéről:

A nyomdai pontrendszer kialakítása Pierre-Simon Fournier nevéhez köthető az 1730-as évek táján. Az ő munkájának egyik folytatója Firmin Didot, aki 1770-ben a francia királyi láb 6X12X12-ed részeként határozta meg a pontot, a tizenkettes számrendszer szerint…. Ma már tipométerrel ciceró-centi és pica méretekkel, az amerikai-angol tipográfiai pica-pontrendszerrel tudjuk összehasonlítani az egyes szövegek betűtípusainak méretét.1.

Deák Ferenc: Betű és rajz című könyvéből, fotó: Kocsis Nagy Noémi.

Az utóbbi pár évben az okostelefonok piacra kerülésével olyan szembeötlő változás ment végbe a tipográfiában, hogy a szakembereknek teljesen új ismeretekre van szüksége ahhoz, hogy tudásukat új módon tudják alkalmazni és az olvasók elé tárni. Tipográfiai szempontból nagyon jól használható az Ipad. Lehetőség van ugyanazokra a finomságokra, precíz, hozzáértő tervezői megoldásokra, mint egy nyomtatott anyag esetében. Természetesen más egy elektronikus platform háttere, itt muszáj redukálni a fájlméreteket, ha már hiper sebességű is lesz az Internet, vagy a hardverek teljesítménye, az ésszerűség akkor is megkívánja a kompromisszumot. Míg egy gyártásra előkészített magazin mérete, nagy felbontású fotókkal, raszteres grafikákkal elérte a többszáz megabájtot, lényegtelen volt a végterméket illetően, hiszen a tervezőkön kívül legfeljebb a nyomdának kellett olyan hardveres környezettel rendelkeznie, amely képes befogadni ezeket a méretű fájlokat. Ha a tartalomfogyasztás is elektronikusan történik elkerülhetetlen a méretredukció, így nem véletlen, hogy a weben is a programozók minél inkább algoritmusokba próbálják átalakítani a vizuális tartalmat.2.

Okos telefonok.

A fent idézett részletből az derül ki, hogy ma már egy tipográfus nem egyszerűen csak betűt, könyvet tervez, hanem a tudását kiszélesítve és bővítve a modern kor igényeinek megfelelően alkalmazza, és ha piacképes kíván maradni, akkor azt alkalmazzák a korszerű platformon. 

Tipográfiai alapfogalmak

Alapvonal: olyan képzeletbeli vonal, amelyen a betűk állnak

Antikva: normál álló, nem kurzív, talpas, váltakozó vonalvastagságú betű.  Ugyanis, ha valami normál álló betű, attól még lehet talp nélküli és akkor már nem nevezzük antikvának, hanem groteszk lesz.

ASCII: olyan szövegformátum, amely a karaktereken kívül, a bekezdésjelöléseket is tartalmazza, de más információkat a szöveg formálására vonatkozólag nem.

Automatikus sortávolság: alapértelmezett sorköz a szövegszerkesztő rendszerekben és tördelőprogramokban. Általában a betű törzsméretének 120%-a, de el lehet ettől térni.

Balra zárás: a szövegnek olyan fajta elrendezése, ahol a szöveg egy képzeletbeli baloldali margóhoz van rendezve, a jobb széle szabadon kifut, a kézíráshoz hasonlóan.

Barokk betű: a medievál (középkori) és a klasszicista betű közötti átmeneti jegyeket viselő betűk típusai (Baskerville).

Behúzás: a bal margótól beljebb kezdődik, általában bekezdések jelölésére használják.

Betűcsalád: egy adott betűtípus változatai világos, félkövér, kurzív, kis kapitális.

Betűritkítás vagy sűrítés: a betűk közötti távolság beállításának azon módja, amikor egyszerre állítjuk be a betűket, a szöveg több karakternyi kijelölt részén.

Betűtalp (Szerif): a betűk keresztirányú kiszélesített végződése. A betűk talpa lehet kerekített, ék alakú, szögletes.

Bitmap kép: képpontokból felépülő, vagy sorokba és oszlopokba rendezett, o vagy 1 állapotú bitek által meghatározott kép.

Cím és reklámbetű: a figyelem felhívására létrehozott betűtípusok.

Diftongusok: két magánhangzót megjelenítő jelek æ, Æ, ce, CE.

Digitális megjelenítés: a betűket elektronikus úton tárolják. Ezeket megjelenítik a képernyőn vektografikus adatok segítségével, vagy bitmap képekkel.

Díszpont: egy teli pont (.) Felsorolásokban használják, egy új elem megjelenésének kezdetekor.

Döntött betűk (Oblique): A talp nélküli betűtípusok, megdöntött tengelyű, de a vonalvezetésben, formájában, az állóval azonos változata.

DPI = dots per inch = Pont / hüvelyk: Ezt a mértékegységet szkennelésnél, nyomtatásnál és a levilágítás felbontásánál használják.

Egalizálás (Kiegyenlítés): a szavak vagy karakterek közötti térközök beállítása.

Et jel: Az „és” rövidítése: &.

Expert set: olyan betűkészlet, ami a különféle abc-k, betűtípusok alap jelkészletét egészítik ki. Tartalmaz ugráló számokat, törteket, ligatúrákat.

Fattyúsor: a bekezdés utolsó sora, ami egyben az új hasáb, vagy oldal első sora is.

Felbontás: az oldalakon, egy adott területen a képet alkotó pontok sűrűsége, gyakorisága.

Felismerhetőség: az a tulajdonság, ahogy a betűalakokat megkülönböztetjük.

Felnyúló betűszár: a betű középmagassága fölé nyúló, felső szárak, a b, h, k, t, f  betűknél.

Fonetika: az emberi beszéd hangjainak a tanulmányozása.

Fonéma: a beszéd legkisebb hangegysége.

Font: eredeti kifejezésben found, ami angolul betűöntödét jelent. Egy adott betűtípus karakterkészlete.

Formátum: a kiadványok, könyvek, plakátok, magazinok, egyéb nyomtatványok alakja és mérete.

Gilfa: egy adott karakter, ékezet, szimbólum megjelenésének a formája.

Gót betű: a kódexekben alkalmazott, tollal és kézzel írott, rajzolt betűket jelenti.

Hasábszélesség: a szedett sor hossza (sorhossz).

Jobbra zárás: a szöveg elrendezésének azon módja, amelynél a szöveget egy jobb oldali képzeletbeli margó mentén rendezzük, bal széle kifut a kézíráshoz hasonlóan, így a sorok hossza váltakozik.

Kacskaringó: a szövegben a betű díszítésére való, csavart, cifra, díszített vonal.

Kenyérszöveg: a szövegnek azon tömbszerű változata, amelybe nem tartoznak bele képaláírások, oldalszámok.

Kiskapitálisok: a kisbetűvel megegyező vonalvastagságú NAGYBETŰK. Ezek a magasságukban a kisbetűkkel harmonizálnak.

Klasszicista betű: olyan betűtípusok, betűcsaládok, amelyekben váltakozik a vonalvastagság, például a Bodoni.

Kompressz szedés: sorritkítás nélkül, saját törzsre szedett szöveg (pl. 10/10 vagyis 10 pontos betű, 10 pontos sorközzel).

Középmagasság: a kisbetűk betűszemének a magassága, az x magassága.

Középre zárás: a szöveg tengelyszimmetrikus elrendezése.

Kurrens: kisbetűk, a középkori kézzel írt betűkből kialakult betűformák.

Kurrens számok: medievál (középkori) vagy ugráló számok, amelyek fel és lenyúló szárakkal rendelkeznek. 1234567890.

Kurzív: az álló (antikva) betűk döntött kézírásra emlékeztető változata.

Latin ábécé: a római ábécén nyugvó, Európa és a világ számos országában használt ábécé.

Lenyúló betűszár: a g, j, ly, y, q, p betűk lefele nyúló szára.

Ligatúra: két vagy három egymáshoz kapcsolt betűből álló jel. Œ,Æ, æ.

Magasnyomás: olyan nyomtatási mód, ahol a papír, csak kiemelkedő, festékezett nyomófelülettel érintkezik, például ilyen a linómetszet is.

Majuszkula (Kapitális): a nagybetű jelentése.

Medievál betű: a reneszánsz és barokk betűtípusok, enyhén balra dőlő betűtengellyel, amelyben csak kis mértékben, vagy alig változik a vastagság: Garamond, Janson, Caslon.

Medievál számok: középkori kódexekből származó számok, amelyek azonosak a kurrens számokkal.

Minuszkulák: kisbetűk. A korai középkor kódexeiből származnak, a jellegzetességük, hogy az antik kor betűihez képest, fel és lenyúló száraik vannak.

Nagybetűk (Verzál): a római kor kapitálisaiból alakultak ki, jellegzetességük, hogy egyforma magasságúak.

Piktogram: szimbólum, amelyek embereket vagy tárgyakat jelenítenek meg, pl. mosdó, szálloda, parkoló, étterem, aluljáró stb.

Pixel: az a legkisebb pont, ami a képernyőn megjelenik.

Pontméret: a betűtörzs méretét adja. Ez lehet Didot-pont: ami 0,376 mm, vagy pica-pont, ami 0,351 mm.

Preferencia ablak: egy olyan ablak a számítógépen, amelyen az alapértelmezett beállításokat, párbeszéd formájában átalakíthatjuk.

Sans serif:  szó szerint „talp nélkül” talp nélküli betűtípus, vagy más néven groteszk.

Sorkizárt: egyenlő hosszúságú sorokból álló szöveg, amelyben a szóközök méretének változtatásával érhetjük el az egyenlő hosszúságú sorokat.

Sortávolság: a sorok közötti térköz.

Speciális jelek: olyan készlet, ami szimbólumokból és piktogramokból áll.

Soft return: olyan sortörés, ami a bekezdésen belül van, amivel tulajdonképpen új sort hozunk létre, de nem új bekezdést.

Soregyen: a szövegben végigvonuló segédvonal rendszer. Feladata az, hogy az egymás mellett elhelyezkedő hasábok és azok sorai egyenlő magasságban helyezkedjenek el és így a szöveg sorai a papír két oldalán is fedésbe kerülnek.

Stílustalp: Olyan szövegszerkesztési segédeszköz, amely a szöveg formázását segíti. Jellegzetességei: a szöveg egységes formázását segíti, átláthatóvá válik általa a szöveg szerkezete, illetve követhetővé válik. Ha beállítjuk a stílustalpat, a szöveg tulajdonságait is könnyen be tudjuk állítani.

Szabadsoros: olyan szöveg, amelyben a szóközök egyforma méretűek, de a sorok jobbra, vagy balra zártak.

Szemantika: olyan tudományág, amelyben a nyelv jelentéseit tanulmányozzák.

Szerzői jog: a szellemi tulajdon feletti rendelkezés joga.

Szín: az oldal szövegének tonális (színtónusban kifejezhető értéke).

Szoftver: a számítógépet működtető programok, a hardvert irányító programok összessége.

Szövegformázás: annak a módja, ahogyan a szöveget formázzuk, vagyis a szedéstükör, a betűméret, a betűtípus, a sorköz kialakítása.

Tabulált számok: olyan számok, amelyeket táblázatban használunk, azonos magasságúak és helyi érték szerint egymás alatt állnak.

Tervezés: megfelelő grafikai megoldások kidolgozása és felhasználása.

TIFF (Tagged Image File Format): egy képfájl formátum, amelybe a beszkennelt, mentett, nagyfelbontású, színre bontott, osztott képek elmenthetők.

Törzs: a betű által elfoglalt négyszögletű terület. 

                                                                                                              Összeállította: Kocsis Nagy Noémi

Ez 1880 embernek tetszik itt a blogon!
És hatan osztották meg a facebookon!

1.    Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége számítógéppel, Osiris Könyvek. 2004. 61.oldal.

2.  Részlet: Romanek Imre: Mobil eszközök hatása a tervezőgrafikára, szakdolgozat, KREA Kortárs Művészeti Iskola, Budapest, 2012. március 6. Konzulens tanár: Kocsis Nagy Noémi

 

Felhasznált szakirodalom:

Benda Kálmán-Irinyi Károly: A négyszáz éves debreceni nyomda (1561-1961), Budapest, 1961, 25.-28.

A Kézisajtó Kora, a Bornemissza-Mantskovit Műhely, az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján.
Tóth Samu: A nyomtatott betű, Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969.
Haiman György: Tótfalusi Kis Miklós, a betűművész és a tipográfus, élete műve betűinek és nyomtatványainak tükrében. A bibliográfiát összeállította Soltész Zoltánné, Magyar Helikon, Budapest, 1972
Magyar Művészet 1890-1919, Akadémiai Kiadó, 1981, Garas Klára: A könyvművészet és az illusztráció, 445-453.
Deák Ferenc: Betű és rajz, Kriterion, 1988.
V. Ecsedy Judit: A régi Magyarországi nyomdák betűi és díszei 1473-1600, Balassi Kiadó, Országos Széchenyi Könyvtár, 2004.

Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége számítógéppel, Osiris Kiadó, 2004.
Type A Visual History of Typefaces and Graphic Styles, 1628-1900, 1901-1938 Taschen, edited by Cees W.de Jong, With texts by Jan Tholenaar and Cees W.de Jong. Volume I., Volume II.

Ady Endre összes versei, Osiris Kiadó Budapest, 2006.
Simon Loxely: titkok és történetek a betűk mögötti világból, London, 2004, fordító: Kertész Balázs, Láng Zsuzsa, 2007
David Jury: Mi is az a tipográfia? fordító: Gebula Judit, Kovács Balázs, Scolar Kiadó,  2007.

Füzesné Hudák Julianna, Erdész Ádám: Egy nyomdaműhely titkaiból: Gyomai Kner Nyomda. Gyomaendrőd: Gyomai Kner Ny. Zrt. (2007).

Storm Type Foundry, Etelka Hairline, Real Store (Czech).
Wikipedia az egyes szócikkekhez.

Romanek Imre: Mobil eszközök hatása a tervezőgrafikára, szakdolgozat, KREA Kortárs Művészeti Iskola, Budapest, 2012. március 6. Konzulens tanár: Kocsis Nagy Noémi