Torjay Valter kiállítása a Malom Galériában 2015. június 19-ig
![]() |
Torjay Valter: A Madonna de Vitalete este, 2014-es festménye. |
![]() |
Torjay Valter kiállításának hivatalos meghívója, létrejött az Összefogás Újbudáért Egyesület szervezésében, az Újbuda Önkormányzat támogatásával, Rovó Gyöngyi Eszter szervezésében. |
Torjay Valter kiállítása
Budapesten
![]() |
Torjay Valter festőművész kiállításán, balról jobbra Szeifert Judit művészettörténész, Torjay Valter festőművész, művészettörténész, Kocsis Nagy Noémi művészettörténész, író. |
Torjay Valter festőművész 1964.
november 17-én született Szombathelyen. Mi idén kereken húsz éve ismerjük
egymást, mert 1995-ben kezdődött számunkra a tanév az ELTE művészettörténet
szakán. Valter már akkor is komoly ember volt, családos,
festőművész, tanár így nagy figyelemmel hallgattam mindig a mondanivalóját. Magam akkoriban mindig lázongtam, ezért az előadások közötti szünetekben gyakran
csitított, türelemre intett, s ez a békés barátság kibírta a húsz évet,
levelezéssel, szakmai kérdésekről való beszélgetéssel.
Mivel most az ő kiállításán
vagyunk és őt ünnepeljük tudnunk kell, hogy munkássága a következő
összetevőkből áll, aminek csak a nagyját sorolom fel: festmények, rajzok,
monotípiák, amelyeket ő monotypeknek nevez, majd azt is elmondom, hogy miért,
valamint saját kezűleg felújított bútorokból. Továbbá szakmái a pedagógia és
művészettörténet, mindamellett, hogy csodálatosan sokoldalú ember.
Amint korábban nekem az Artificium és Gerda Green könyvek blogon 2011-es riportban elmesélte felfogását elsősorban az irónia és az önirónia
jellemzi, amelyben rokon lelkek vagyunk. Az öniróniája segítette át mindig a
nehézségeken. Továbbá ez segíti, hogy sokrétű festészetét és szerteágazó
alkotói tevékenységét folytathassa.
![]() |
A kiállítás előtt hangolnak a zenészek. |
A portréfestészetről a
következőképpen vélekedik: „ A fotó nem
helyettesítheti a festészeti alkotást. Ez mára eldőlt. Főként értelmiségiek
keresnek meg.”
Torjay Valter életművének
fontos részletét képezik az illusztrálások. Például egyik rajzát engedély
nélkül egy olyan CD borítójaként használták fel, amelyen Sir Arthur Conan Doyle novellák
vannak. Ettől függetlenül megkereste őt a Conan Doyle társaság is, akik 2011-es
naptárukhoz kértek képet tőle, miután látták a Cd borítóját. Elmondta, hogy
szívesen illusztrálna klasszikusokat, mint Ovidius történeteit annak pikáns
volta miatt, vagy Dickens történeteit és Jókai Mór regényeit.
Mint minden művész esetében
Valtert kérdezgetve, hogy kik voltak azok a példaképek, akik hatottak rá. „Németh
József a nagypapa, aki sárvári építőmester volt és a drezdai Tamás templomban
imádkozott azért, hogy ő festőművész legyen, mely álmát később meg is
valósította.” 1988-ban végzett végül is Szombathelyen a tanárképző
rajz-történelem szakán. Majdnem felvették a Képzőre is, ahol a döntőben benne
volt, de helyhiány miatt elutasították.
A valódi művészeti példaképei
azonban a XIX.-XX. század fordulójának magyar és nemzetközi festészete. A
szimbolizmus és a korabeli tájlíra érdekli. 1988 – 1992 között volt a Körmendi
Gimnáziumban óraadó, akkoriban rengeteget fejlődött. Például plein airben
festett, vagyis a szabad levegőn, avagy levegővel telítve, ahogy az
impresszionisták mondják. Illetve sokat festett a „temetős műtermében”, ami a Szentmártoni temető mellett volt. Azért fordul elő gyakran festészetében, a temető és sírok
téma.
Festészeti technikáját egyfajta
levegősség, finomság jellemzi, az érzések keresésének a tobzódása, amint volt
Ferenczy Károly, Mihalik Dániel, Szinyei Merse Pál, vagy Fritz von Thaulov
esetében. Mégis sokszor említette beszélgetéseink során Tornyai festészetét,
másik nagy példaképével Mednyásznszkyval együtt.
![]() |
Ityko Bonczo gitárművész Torjay Valter festőművésszel. |
![]() |
A kiállítás alaphangulatát Ityko Bonczo zeneszerző, gitárművész és fiatalokból álló zenekara szolgáltatta. |
![]() |
Torjay Valter kiállításának részlete, 2015. május 27- 2015. június 19. Látogatható a Malom Galéria és közösségi térben, Fehérvári út 88/C. |
![]() |
Torjay Valter kiállításának a részlete, 2015. május 27-2015. június 19. Látogatható a Malom Galéria és közösségi térben, Fehérvári út 88/C. |
A monotypia technikát magától
tanulta és csak monotypeknek nevezi. Azért mert Lyka Károly „Művészet” című
folyóiratában látta a nyolcvanas években Chabada Béla régi monotypjeit. Azért
használja ezt a kifejezést, mert ezzel arra akar utalni, hogy több köze van a
régebbi korszakokhoz, témái változatosak, aktokat, tájakat, figurális és
szimbolista témákat ugyanúgy megold, de használ részleteket a Krisztus élete
sorozatból.
És most akkor beszéljünk kicsit
a mai, a nézők számára kiállított Torjay Valter képekről:
![]() |
Torjay Valter: A hajnal és a magányos utcai lámpa. 2007 |
„A hajnal és a magányos utcai lámpa”. Számomra a hajnalnak azt a
különleges derengését fejezi ki, amelyet csak akkor érzünk, amikor nagyon korán
kelünk, majd hajnalban elindulunk valahová a dolgunkra. A művész teret ad ennek
a látványnak, pontosabban visszaadja, amikor az ember kilép a reggel frissességébe. Az ég kéksége szétoszlik és rózsaszínnel, narancssárgával
sávozott felhők között, a fák lombjait, a házak tetejét hátulról megvilágítják a derengő
napsugarak és abba még belevilágít egy magányos lámpa, amelyet elfelejtettek
leoltani. A kép egy kicsit a magányról szól.
![]() |
Torjay Valter: A Madonna di Vitaleta este, 2014. |
„A Madonna di Vitaleta este” Egy régimódi családi kripta felé tart
egy szellemszerű női alak. Valterral korábban sokat beszélgettünk arról, hogy
régi műterme a szentmártoni temető mellett volt, amelyet gyakran meglátogatott
és ahonnan inspirálódott. A cím és az ábrázolt táj alapján píneák azonban
meditterrán, sőt egyenesen olasz tájról lehet szó. A művész elmondta, hogy Toszkánában "járunk".
Torjay Valter: A vadosfai Németh sír, 1995. |
„A
vadosfai Németh sír” egy lazúrosan festett, növényekkel
körbefuttatott régi síremlék, amely a temetős sorozatban készült, amelynek a nagyját a művész már eladta. A téma komolysága
mellett, a kép derűjét a vidám őszi színekben pompázó lugas nyútja. Az elmúlás szépsége, annak fennköltségében.
![]() |
Torjay Valter: Akt, 2012. |
„Akt (Szonáta)” Egy vörös hajú fiatal nőt ábrázol, akinek
megjelenése rendkívüli erotikát sugall. Nem minden akt erotikus, de ez az,
szinte lebegni látszik a térben vörös hajával, szőrzetével és egyéb kívánatos
formáival.
Monotypek
![]() |
Torjay Valter: Alkonyi fények, 2013. |
„Alkonyi
fények” Valter itt alkalmazza azt a monotípia technikát, amiről szó
volt, hogy felelevenítette a régi hagyományok szerint. A mű könnyedsége,
vázlatszerű gyors kivitelezése, friss technikája megadja neki a lehetőséget,
arra, hogy pillanatnyi élményeit, a memóriájában rögzült látványt frissen közvetítse a néző fele.
![]() |
Torjay Valter: Próféta, 2015. |
- A Próféta című, amely Krisztus fájdalmát, belső vívódását tükrözi.
![]() |
Torjay Valter: Reggeli Myriammel, 2005. |
Kedvencem a Reggeli Myriammel mely derűs és szép és a XIX. századi portréfestészet, főleg az orosz portréfestők képeinek hangulatát idézi fel. A művész szerint ez egy olyan svéd hölgyet ábrázol, aki régi negyvenes, örvenes évek divatját felkutatva, korabeli stílusú ruhákat tervez.
![]() |
Torjay Valter: Tavaszi tánc, monotyp, 2012. |
- Vidám, színes és lendületes a Tavaszi tánc című, amely a meghívón is rajta volt.
![]() |
Torjay Valter: Az ablakon túl, 2008. |
„Az
ablakon túl” Fekete-fehér monotyp, a maga drámaiságában adja
vissza a látványt, amit csak ezekekkel a színekkel lehet kifejezni, habár egyes
festészeti mozgalmak felfogása szerint a fekete és a fehér nem szín. A
függönyön átszűrődő fény sejtelmes hangulattal veszi körül az ablakon és az azt
dekoráló csipkén kitekintő nőt.
Olajképek:
![]() |
Torjay Valter: Balogunyomi táj, 2014. olaj. |
„Balogunyomi
táj” Látványa a mezővel, a kissé sáros-földes úttal, azt az
érzést kelti, amikor gyermekkoromban kimentem a rétre és az erdő fele
csatangoltam. Sohasem féltem, ennek a képnek is van egy ilyen bensőséges
hangulata.
![]() |
Torjay Valter: Bodega, 2014. Olaj. |
„Bodega”
olaj
kép, 2014-ben festette ezt Valter nem tudván, hogy idén Budapesten fog
kiállítani és én nyitom meg a tárlatot. Ebből az anyagból ez az egyik kedvenc
festményem. Amikor ezt a rozzant
szerszámos bódét a festő ilyen derűssé, vidámmá teszi, az csodálatos érzés és látvány. A
derűs nyár harsogó zöldjei, a napfény színtelítő hatása, a virágok fehér és
rózsaszín üdesége és a fák élénk narancs árnyalatú törzsei megint azt az érzést
keltik bennem, hogy itt valami „mediterránságról” van szó.
„A
művész önarcképe” Őriz és hordoz valamit a régi korok
művészportréinak elgondolkoztató hangulatából. Legfőképpen Rembrandt önarcképei
jutnak eszembe, mely a korának lét, kulturális és társadalmi problémáival és
önmagával harcoló, vívódó, gondolkodó művész arcát tárja elénk. Valter
tekintete komoly, vizslató, befele tekintő.
És végül, de nem utolsó sorban
említeném a „Ki van a kastélyban?”című
képet is. A szürkületnek pont azt a bizonyos kékségét ábrázolja, amely nagyon
rövid ideig tart és látható, érzékelhető. Talán tíz percig. Akkor van ez,
mielőtt leszállna az est és hidegebb az idő. És a sivár elhagyatott világban
hazafelé bandukolva, jó elgondolkozni azon, hogy egy szoba meleg, sárgás
fényében Ki van a kastélyban? Ki van otthon? Ki vár bennünket haza?
Köszönöm
a figyelmet, jó szórakozást kívánok!
Kocsis Nagy Noémi
Budapest, 2015. május 27.
Eddig 170 embernek tetszik itt a blogon köszönjük! :-)
És 176 megosztást ért meg a facebookon! :-)
Köszönjük!
Eddig 170 embernek tetszik itt a blogon köszönjük! :-)
És 176 megosztást ért meg a facebookon! :-)
Köszönjük!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése