Torjay Valter kiállítása a Malom Galériában 2015. június 19-ig

Torjay Valter: A Madonna de Vitalete este, 2014-es festménye. 

Torjay Valter kiállításának hivatalos meghívója, létrejött az Összefogás Újbudáért Egyesület szervezésében, az Újbuda Önkormányzat támogatásával, Rovó Gyöngyi Eszter szervezésében. 

Az Összefogás Újbudáért Egyesület, az Újbuda Önkormányzata támogatásával, Rovó Gyöngyi Eszter szervezésében, Horváthné Fejes Ágnes galériaigazgató felvezetésével és Ludányi Attila önkormányzati képviselő házigazda kedves szavaival megnyitottam Torjay Valter festőművész kiállítását, egy jó hangulatú tárlatvezetés keretében, amelynek szövegét itt lennebb olvashatjátok. 

Torjay Valter kiállítása Budapesten

 

Torjay Valter festőművész kiállításán, balról jobbra Szeifert Judit művészettörténész, Torjay Valter festőművész, művészettörténész, Kocsis Nagy Noémi művészettörténész, író. 

Torjay Valter festőművész 1964. november 17-én született Szombathelyen. Mi idén kereken húsz éve ismerjük egymást, mert 1995-ben kezdődött számunkra a tanév az ELTE művészettörténet szakán. Valter már akkor is komoly ember volt, családos, festőművész, tanár így nagy figyelemmel hallgattam mindig a mondanivalóját. Magam akkoriban mindig lázongtam, ezért az előadások közötti szünetekben gyakran csitított, türelemre intett, s ez a békés barátság kibírta a húsz évet, levelezéssel, szakmai kérdésekről való beszélgetéssel.

Torjay Valter festőművész kiállításán Ludányi Attila képviselő, Makray János festőművész és Vinkovics Márta egyetemi tanár társaságában. Rovó Gyöngyi Eszter, aki Valter képeit a kiállításra kiválogatta a következőket írta rólam: "Noémi nem egyszerűen beszédet mondott, hanem tárlatot is vezetett a művész munkásságát bemutatandó."

Mivel most az ő kiállításán vagyunk és őt ünnepeljük tudnunk kell, hogy munkássága a következő összetevőkből áll, aminek csak a nagyját sorolom fel: festmények, rajzok, monotípiák, amelyeket ő monotypeknek nevez, majd azt is elmondom, hogy miért, valamint saját kezűleg felújított bútorokból. Továbbá szakmái a pedagógia és művészettörténet, mindamellett, hogy csodálatosan sokoldalú ember. 

A kiállítás előtt hangolnak a zenészek. 

Amint korábban nekem az Artificium és Gerda Green könyvek blogon 2011-es riportban elmesélte felfogását elsősorban az irónia és az önirónia jellemzi, amelyben rokon lelkek vagyunk. Az öniróniája segítette át mindig a nehézségeken. Továbbá ez segíti, hogy sokrétű festészetét és szerteágazó alkotói tevékenységét folytathassa.

A portréfestészetről a következőképpen vélekedik: „ A fotó nem helyettesítheti a festészeti alkotást. Ez mára eldőlt. Főként értelmiségiek keresnek meg.”

Torjay Valter életművének fontos részletét képezik az illusztrálások. Például egyik rajzát engedély nélkül egy olyan CD borítójaként használták fel, amelyen Sir Arthur Conan Doyle novellák vannak. Ettől függetlenül megkereste őt a Conan Doyle társaság is, akik 2011-es naptárukhoz kértek képet tőle, miután látták a Cd borítóját. Elmondta, hogy szívesen illusztrálna klasszikusokat, mint Ovidius történeteit annak pikáns volta miatt, vagy Dickens történeteit és Jókai Mór regényeit.

Ityko Bonczo gitárművész Torjay Valter festőművésszel. 

Mint minden művész esetében Valtert kérdezgetve, hogy kik voltak azok a példaképek, akik hatottak rá. „Németh József a nagypapa, aki sárvári építőmester volt és a drezdai Tamás templomban imádkozott azért, hogy ő festőművész legyen, mely álmát később meg is valósította.” 1988-ban végzett végül is Szombathelyen a tanárképző rajz-történelem szakán. Majdnem felvették a Képzőre is, ahol a döntőben benne volt, de helyhiány miatt elutasították.

A kiállítás alaphangulatát Ityko Bonczo zeneszerző, gitárművész és fiatalokból álló zenekara szolgáltatta. 

A valódi művészeti példaképei azonban a XIX.-XX. század fordulójának magyar és nemzetközi festészete. A szimbolizmus és a korabeli tájlíra érdekli. 1988 – 1992 között volt a Körmendi Gimnáziumban óraadó, akkoriban rengeteget fejlődött. Például plein airben festett, vagyis a szabad levegőn, avagy levegővel telítve, ahogy az impresszionisták mondják. Illetve sokat festett a „temetős műtermében”, ami a Szentmártoni temető mellett volt. Azért fordul elő gyakran festészetében, a temető és sírok téma.

Torjay Valter kiállításának részlete, 2015. május 27- 2015. június 19. Látogatható a Malom Galéria és közösségi térben, Fehérvári út 88/C. 

Festészeti technikáját egyfajta levegősség, finomság jellemzi, az érzések keresésének a tobzódása, amint volt Ferenczy Károly, Mihalik Dániel, Szinyei Merse Pál, vagy Fritz von Thaulov esetében. Mégis sokszor említette beszélgetéseink során Tornyai festészetét, másik nagy példaképével Mednyásznszkyval együtt.

Torjay Valter kiállításának a részlete, 2015. május 27-2015. június 19. Látogatható a Malom Galéria és közösségi térben, Fehérvári út 88/C. 

Mit tudunk a munkamódszeréről? „Van az olajmunkáinak a sora, ami a vizuális élmény gyönyörűségéért készül elsősorban. Arra törekszik, hogy gazdag festőiséggel, a képzeletnek több-kevesebb teret adva, de reálisan gyönyörködtesse az embertársait." -írtam róla 2011-es cikkemben a blogomon.

A monotypia technikát magától tanulta és csak monotypeknek nevezi. Azért mert Lyka Károly „Művészet” című folyóiratában látta a nyolcvanas években Chabada Béla régi monotypjeit. Azért használja ezt a kifejezést, mert ezzel arra akar utalni, hogy több köze van a régebbi korszakokhoz, témái változatosak, aktokat, tájakat, figurális és szimbolista témákat ugyanúgy megold, de használ részleteket a Krisztus élete sorozatból.

És most akkor beszéljünk kicsit a mai, a nézők számára kiállított Torjay Valter képekről:

Torjay Valter: A hajnal és a magányos utcai lámpa. 2007

„A hajnal és a magányos utcai lámpa”. Számomra a hajnalnak azt a különleges derengését fejezi ki, amelyet csak akkor érzünk, amikor nagyon korán kelünk, majd hajnalban elindulunk valahová a dolgunkra. A művész teret ad ennek a látványnak, pontosabban visszaadja, amikor az ember kilép a reggel frissességébe. Az ég kéksége szétoszlik és rózsaszínnel, narancssárgával sávozott felhők között, a fák lombjait, a házak tetejét hátulról megvilágítják a derengő napsugarak és abba még belevilágít egy magányos lámpa, amelyet elfelejtettek leoltani. A kép egy kicsit a magányról szól. 

Torjay Valter: A Madonna di Vitaleta este, 2014. 

„A Madonna di Vitaleta este” Egy régimódi családi kripta felé tart egy szellemszerű női alak. Valterral korábban sokat beszélgettünk arról, hogy régi műterme a szentmártoni temető mellett volt, amelyet gyakran meglátogatott és ahonnan inspirálódott. A cím és az ábrázolt táj alapján píneák azonban meditterrán, sőt egyenesen olasz tájról lehet szó. A művész elmondta, hogy Toszkánában "járunk". 

Torjay Valter: A vadosfai Németh sír, 1995. 

„A vadosfai Németh sír” egy lazúrosan festett, növényekkel körbefuttatott régi síremlék, amely a temetős sorozatban készült, amelynek a nagyját a művész már eladta. A téma komolysága mellett, a kép derűjét a vidám őszi színekben pompázó lugas nyútja. Az elmúlás szépsége, annak fennköltségében. 

Torjay Valter: Akt, 2012. 

„Akt (Szonáta)” Egy vörös hajú fiatal nőt ábrázol, akinek megjelenése rendkívüli erotikát sugall. Nem minden akt erotikus, de ez az, szinte lebegni látszik a térben vörös hajával, szőrzetével és egyéb kívánatos formáival.

Monotypek

Torjay Valter: Alkonyi fények, 2013. 

„Alkonyi fények” Valter itt alkalmazza azt a monotípia technikát, amiről szó volt, hogy felelevenítette a régi hagyományok szerint. A mű könnyedsége, vázlatszerű gyors kivitelezése, friss technikája megadja neki a lehetőséget, arra, hogy pillanatnyi élményeit, a memóriájában rögzült látványt frissen közvetítse a néző fele. 

Torjay Valter: Próféta, 2015. 

-     A Próféta című, amely Krisztus fájdalmát, belső vívódását tükrözi.

Torjay Valter: Reggeli Myriammel, 2005. 

 Kedvencem a Reggeli Myriammel mely derűs és szép és a XIX. századi portréfestészet, főleg az orosz portréfestők képeinek hangulatát idézi fel. A művész szerint ez egy olyan svéd hölgyet ábrázol, aki régi negyvenes, örvenes évek divatját felkutatva, korabeli stílusú ruhákat tervez. 

Torjay Valter: Tavaszi tánc, monotyp, 2012. 

-      Vidám, színes és lendületes a Tavaszi tánc című, amely a meghívón is rajta volt.

Torjay Valter: Az ablakon túl, 2008. 

„Az ablakon túl” Fekete-fehér monotyp, a maga drámaiságában adja vissza a látványt, amit csak ezekekkel a színekkel lehet kifejezni, habár egyes festészeti mozgalmak felfogása szerint a fekete és a fehér nem szín. A függönyön átszűrődő fény sejtelmes hangulattal veszi körül az ablakon és az azt dekoráló csipkén kitekintő nőt.

Olajképek: 

Torjay Valter: Balogunyomi táj, 2014. olaj.

„Balogunyomi táj” Látványa a mezővel, a kissé sáros-földes úttal, azt az érzést kelti, amikor gyermekkoromban kimentem a rétre és az erdő fele csatangoltam. Sohasem féltem, ennek a képnek is van egy ilyen bensőséges hangulata.

Torjay Valter: Bodega, 2014. Olaj. 

„Bodega” olaj kép, 2014-ben festette ezt Valter nem tudván, hogy idén Budapesten fog kiállítani és én nyitom meg a tárlatot. Ebből az anyagból ez az egyik kedvenc festményem. Amikor ezt a rozzant szerszámos bódét a festő ilyen derűssé, vidámmá teszi, az csodálatos érzés és látvány. A derűs nyár harsogó zöldjei, a napfény színtelítő hatása, a virágok fehér és rózsaszín üdesége és a fák élénk narancs árnyalatú törzsei megint azt az érzést keltik bennem, hogy itt valami „mediterránságról” van szó.

„A művész önarcképe” Őriz és hordoz valamit a régi korok művészportréinak elgondolkoztató hangulatából. Legfőképpen Rembrandt önarcképei jutnak eszembe, mely a korának lét, kulturális és társadalmi problémáival és önmagával harcoló, vívódó, gondolkodó művész arcát tárja elénk. Valter tekintete komoly, vizslató, befele tekintő.

-       

Torjay Valter: Ki van a kastélyban? 2014, olaj. 

És végül, de nem utolsó sorban említeném a „Ki van a kastélyban?”című képet is. A szürkületnek pont azt a bizonyos kékségét ábrázolja, amely nagyon rövid ideig tart és látható, érzékelhető. Talán tíz percig. Akkor van ez, mielőtt leszállna az est és hidegebb az idő. És a sivár elhagyatott világban hazafelé bandukolva, jó elgondolkozni azon, hogy egy szoba meleg, sárgás fényében Ki van a kastélyban? Ki van otthon? Ki vár bennünket haza?

Köszönöm a figyelmet, jó szórakozást kívánok!

                                                                             Kocsis Nagy Noémi

Budapest, 2015. május 27.
Eddig 170 embernek tetszik itt a blogon köszönjük! :-) 
És 176 megosztást ért meg a facebookon! :-) 
Köszönjük!