Gödöllői művészet 2.

Körösfői - Kriesch Aladár: A művészet forrása, Zeneakadémia.

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!

z

Sidló Ferenc: Szent István szobor, 1938, Székesfehérvár, Fotó: Táj-Kép blog, városfejlesztés szobrászokkal.

 "A gödöllőiek a művésztelep fennállása során egyetlen alkalommal, 1909-ben a Nemzeti Szalonban megrendezett kiállításukon léptek fel egységesen. E bemutató meglehetősen vegyes visszhangja azt a benyomást kelti, hogy a Körösfői-Kriesch Aladár és Nagy Sándor nevével fémjelzett közösség törekvései közvetlenül a századforduló szellemi és művészeti frontvonalai mentén helyezkedtek el, némelyekből osztatlan elismerést másokból heves elutasítást váltva ki. A művésztelep megítélése nagyrészt ma is e törésvonalak mentén rendeződik el, értékelésük vagy elutasításuk a művészi akadémizmus és modernizmus, szellemi konzervativizmus és radikalizmus, hagyományőrzés és reform fogalmai mentén történik." forrás: Révész Emese: “Az egészélet szigete”

A gödöllői művésztelep (1901-1920) változó megítélése, részlet a művészettörténész saját blogján megjelent cikkéből.

Ferenc Sidlo (Hungarian 1882-1953) Bronze Hungarian gypsy guitarist signed circa 1925.

Dimensions: Height 9 inches, fotó forrás: Jennmaur Galery

1907-ben új művészek kapcsolódtak a gödöllői telephez, mint Nagy Sándor, Zichy István, Juhász Árpád, Frecskay Endre, Raáb Ervin, Charles de Fontenay francia művész. 1908-től Mihály Rezső és Sidló Ferenc is csatlakozott, aki Moiret Ödönön  (1883 - 1966, aki 1907/1908 telét töltötte itt) keresztül jutott el ide. Sidló Ferenc (1882-1953), a firenzei reneszánsz della Robbia-műhely hatására majolika szobrászattal kísérletezett.

Sidló Ferenc: Hátrafelé nyilazó magyar vitézek szobra, fotó: Országos Levéltár honlapja.

SIDLÓ Ferenc(1882, Budapest - 1954, Budapest)szobrászművész.
Az Iparművészeti Iskolában, Stróbl Alajos mesteriskolájában, majd Bécsben és Münchenben tanult. 1906-tól a Műbarátok Köre ösztöndíjával Rómában járt. Hazatérve Gödöllőn telepedett le, ahol Körösfői Kriesch Aladárral volt kapcsolatban. Együtt készítették a koronázási domborművet a marosvásárhelyi kultúrpalota számára. 1926-tól a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, 1929-ben az Ernst Múzeumban kollektív kiállítást rendezett. 1936-ban állami nagy aranyéremmel tüntették ki. A Horthy-korszak sokat foglalkoztatott emlékmű- és portrészobrásza volt. Legismertebb műve a székesfehérvári István király szobor és a budapesti Danaidák kútja.

Sidló Ferenc: Danaidák kútja, felirat a szoborhoz.

A gödöllői művésztelep fő szakterülete, a sokrétűség ellenére mégis a gobelintechnika volt, vagyis azon célok megvalósításán fáradozott, amiért  elsősorban létrejött. Többek között itt dolgozott Boér Lenke (Boér Lenke, 1885 Tövis-1956 Budapest, Londoni ösztöndíj után költözött Gödöllőre, hogy kitanulja a gobelin készítést. Itt találkozott későbbi férjével, Mihály Rezső textiltervezővel, akinek több munkáját is az ő kezei valósították meg. Gyermekük születése után visszaköltözött Budapestre, de a kézimunkázást nem hagyta abba) és Frey Vilma. A szövőiskola korát megelőző módon, a mai lakberendezési áruházakhoz hasonló katalógussal, képes árjegyzékkel is rendelkezett, amelyben a technikák is szerepeltek: skandináv, ógobelin és valódi gobelin.Kaphatók voltak itt csomózott és torontáli  szőnyegek, varrott szumák szőnyegek, applikációk és hímzések.
 

Moiret Ödön: Sárkányölő Szent György.

A Műhely kiállításán 1908-ban Rippl-Rónai József is részt vett Lakatos Artúrral. Annak a problémának a megoldására törekedtek, hogy hogyan kell a műtárgyakat úgy elhelyezni, hogy egy magasabb rendű egység keretében, a környezet részeivé váljanak. A teljes otthont kívánták bemutatni szecessziós berendezéssel és képzőművészeti alkotásokkal: Gulácsy Lajos, Ferenczy Károly és Kernstock Károly festményeivel. E szerint az elv szerint 1909-ben a Nemzeti Szalonban és Londonban mutatkoztak be, ahol különféle műtárgyakkal találkozhatott a nagyközönség. Ilyenek voltak az olajfestmények, tempera és akvarell festmények, toll, kréta és ceruzarajzok, litográfiák, rézkarcok, faliszőnyegek, párnák, hímzések, bőrmunkák, bútorok és falfestmények (freskók, szekkók) kartonjai. 

Madách Imre ülő bronzszobrát Sidló Ferenc alkotását 1937-ben avatták fel, fotó és szöveg forrás: GyurIca, Panoramio.

Körösfői-Kriesch Aladár és Nagy Sándor ugyanakkor monumentális munkák tervezésében is részt vett. Ilyen volt 1907-ben az azóta lebontott Nemzeti Szalon, ahol dekoratív falfestményeket és üvegablakokat készítettek, valamint a  Zeneakadémia falfestményei és egyéb dekorációi. Itt a szecesszió és szimbolizmus felfogása szerint, a különböző művészeti ágak a zenében olvadnak össze. Ilyenek a Magyar lakodalmas menet a XIV. században, Egyházi körmenet a XIV. században, Világi zene, Egyházi zene- történelmi életképek ünnepélyes menetek lassú ritmusában.

Sidló Ferenc (Hungarian 1882-1953) Bronze Hungarian gypsy guitarist signed circa 1925.

Dimensions: Height 9 inches, fotó forrás: Jennmaur Galery

A Marosvásárhelyi Kultúrpalotát (Palatul Culturii) 1911 and 1913 között építették a város közepén  Bernády György polgármester felkérésére Komor Marcell (1868-1944) és Jakab Dezső (1864-1932) tervei szerint.

Az eredeti Komor és Jakab tervek alapján kétemeletes lett volna, ezt bővítették ki három emeletesre, Bernády György kérésére. Az építkezés ideje alatt 1911 és 1913 között készült el a belső dekoráció. A teljes belső díszítést Körösfői-Kriesch Aladár freskói, Nagy Sándor, Thoroczkai Wigand Ede, Róth Miksa üvegablakai, Sidló Ferenc domborművei alkotják az épület programjához illeszkedve, amelyben az erdélyi magyarság egységét próbálták kifejezni: a hun-magyar mondavilág, székely népballadák és az újkori Erdély fontosabb eseményeiből merítettek ihletet és ehhez járult hozzá Malonyay Dezső gyűjtése is.

A Marosvásárhelyi Kultúrpalota üvegablakai, fotóforrás: urbanista. blog.hu,

Az erdélyi emberek egy része magát a hunok leszármazottjának vallja, erről számol be Malonyay Dezső is híres könyvében:

MALONYAY Dezső: A magyar nép művészete öt kötetben számos képpel, műmelléklettel és színes táblával. A kalotaszegi magyar nép művészete
A székelyföldi, a csángó, a torockói magyar nép művészete
A balatonvidéki magyar pásztornép művészete
A dunántúli magyar nép művészete (Veszprém, Zala, Somogy, Tolna)
Hont, Nógrád, Heves, Gömör, Borsod magyar népe. A palócok művészete.
(Bp. 1984-1987. Helikon, Kiadói díszes egészvászon kötésben. Kötetenként védőtokban. Reprint, eredeti kiadás 1907).

Az  Erdélyt járó művészekre is hatott, őket nagyon megihlette Arany János: Rege a csodaszarvasról című költeménye, de a gödöllőiekre is  hatással volt. 

Marosvásárhelyi Kultúrpalota, 1911-1913.

Így készültek el a Marosvásárhelyi Kultúrpalotában, a következő témák:

Csodaszarvas meséje, 1897, festmény, Körösfői-Kriesch Aladár, Csodaszarvas, 1910, gobelin, Remsey Jenő,Csodaszarvas, szobor, Sidló Ferenc művészek kivitelezésében. Hunor és Magor, Nagy Sándor litográfiáján.Csaba királyfi. Attila Csaba nevű fia, az erdélyiek hite szerint, a hunok maradékaival útra kelt, hogy a rég elhagyott testvérnépet megkeresse, de csak Erdélyig jutott, ahol letelepedve, a hunok (székelyek) vezére és országalapítója lett. Lásd: Székely himnusz (Maroknyi székely porlik mint a szikla…)Csaba bölcseje, Thoroczkai Wigand Ede üvegabalakai, Réka asszony kertje, Réka asszony kopjafája, Székely ház. Mondai alakok ábrázolása székely környezetben, Marosvásárhely, Közművelődési Ház vagy más néven Kultúrpalota. Népi életképek és egyéb népi témák kerültek feldolgozásra a gyűjtőutakról.Nagy zeneszerzőinkhez Bartók Bélához, Kodály Zoltánhoz és Dohnányi Ernőhöz hasonlóan Erdély gazdag népművészeti kincse, mese- és hitvilága, a táj szépsége, a székely népballadák inspirálták a gödöllői művészeket számos témában. Faültetők, Kalotaszegi asszonyok, Körösfői-Kriesch Aladár faliszőnyegei. Júlia szép leány, Kádár Kata, Salamon Sára, Budai Ilona, szecessziós stílusú freskók, Nagy Sándor, Marosvásárhelyi Kultúrpalota. Kasszandra, faliszőnyeg, 1908.

Körösfői - Kriesch Aladár portréja. 

A gödöllői művésztelep könyvtervezésben is jeleskedett, ilyenek voltak a következő kiadványok: Nagy Sándor-Halász Ignác: Móka bácsi meséi, Nagy Sándor-Kriesch Laura-Báthory Nándorné: Tündérvilág a Városligetben. Kriesh Laura-Ludwig Blanka: Mesék piciknek és nagyoknak. Mihály Rezső: Bariék kalandjai a nagyvilágban. Várnai Zseni-Nagy Sándor: A háborúban elesetteket sirató énekeihez, könyvborítólap, 1918 u.

A szőnyegtervezést Mihály Rezső, Remsey Jenő, Moiret Ödön nevéhez köthetjük, de nagyon fontos és nem elhanyagolható dátum volt 1913,  amikor Körösfői-Kriesch Aladár lett az Iparművészeti Iskola díszítőfestő szakosztályának a vezetője, ezáltal Gödöllő a hivatalos magyar művészeti élet egyik központjává vált.

Körösfői - Kriesch Aladár: Népmesék, Marosvásárhelyi Kultúrpalota.

A középületek és templomok díszítése is fontos és nemes feladat volt az ebben a körben alkotó művészeknek. Az azóta lebontott, a Dózsa György úton álló, Regnum Marianum templom házi kápolnájában, 1910-ben is készültek dekorációk. Szép megoldások születtek még a Százados Úti iskolában, a Lipótmezei kápolnában, a Szent Imre kollégium kápolnában. De ilyen a Zebegényben található Római katolikus templom, ami Kós Károly tervei szerint épült és amit Körösfői-Kriesch Aladár és tanítványai festettek ki.

 A Művészház az a hely volt, ahol bemutatták munkáikat a művészek; ennek Zichy Mihály tervezte dekoratív falfestményeit. 1913-ban jelentek meg a Nagy Sándor által tervezett és a szőnyegszövő műhelyben kivitelezett szőnyegeket. Festési technikájukban a gödöllőiek reneszánszból ismert gesso sottile-t alkalmazták (vagyis hígan, ritkásan, áttetszően készült gipsz alapozás, abból az időszakból, amikor a vászonfestés előtt a korai reneszánszban a táblaképeken, az itáliai, németalföldi oltárképeken gipsz alapozást használtak a művészek).

Nagy Sándor ezt így fogalmazta meg: A gipsz, ami átvilágít a színeken, mint testen a lélek. Tehát a Raffaello előtti (preraffaelitizmus) művészet hatására a tízes években újra kísérleteztek ezzel a temperafestési technikával. Például növényi eredetű festékporokat is használtak. 

Körösfői - Kriesch Aladár: Sámánok. Marosvásárhelyi Kultúrpalota. 

A korabeli Müller festékgyár hirdetései között szerepelt a Gödöllői temperafesték hirdetése. Frecskay Endre (1875-1919, 1904-1906 között a szolnoki, 1909-ben a gödöllői művésztelepen dolgozott) és Raáb Ervin tájképein a müncheni tanulmányok hatása is érezhető, a rejtelmes, kiismerhetetlen természet, ahol alig fordul elő emberalak. 

Pl. a Szentjakabi tó, 1907, Fekete fenyők, 1913. Zichy Jenő és Remsey Jenő neve a posztimpresszionista festészeti hagyományhoz kapcsolódnak. Zichy Rippl-Rónai szintetizmusához  kapcsolódik, míg Remsey Jenő stílusa a plakátstílushoz, ahol az erőteljes kontúrok és az erőteljes formák jellemzőek (expresszionizmus). Körösfői-Kriesch Aladár festményeit és gobelinjeit általában finom körvonalak veszik körül, amitől a kompozíciót elegáns stílus jellemzi, kicsit hasonlítható Puvis de Chavannes freskóihoz. Nagy Sándorra a mozgalmas körvonalak, a szecesszió vonalkultusza volt jellemző. Mindkettejük példaképe Sandro Botticelli volt és a kora reneszánsz síkszerkesztés, nemcsak a kompozíciókban, de a technikákban is megjelent. Nagy Sándornál: W. W. Hunt Világnak világa című festménye, Sâr Peladan prófétaművész ideája: Mester hol lakol? , 1900 című temperafestményén, ahol a Mester megszólítás természetesen Jézusra vonatkozik, akinek a követésére Keresztelő Szent János szólított fel. Szent János alakjában a művész feladatai fogalmazódnak meg: Legelső, hogy világosíts annak, aki sötétben jár, s tereld a világosság felé szóval és tettel.  

A budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia.

A szobrászatban Moiret Ödön, aki szintén itt dolgozott, a Quattrocento művészet szellemében készítette szobrait, illetve a technikában is megfigyelhetők e hatások. Kozma Lajos és Mihály Rezső az angol Aubrey Beardsley stílusát követi grafikáiban. A gödöllőiek munkáit a témavilág változatossága jellemzi, mind a festészetben, mind a grafikákban, mind a faliszőnyegekben és a szobrokban is. Az angol preraffaelita stílus, a francia szimbolizmus, de Lev Tolsztoj regényei is ihlető forrásként szolgáltak.

A Zeneakadémia aulájának részlete napjainkban a felújítás után. 

Amikor az első világháború véget ért, akkoriban áldozott le a művésztelep fénykora is. Csak Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor és családjaik, Remsey Jenő és felesége, Frey Vilma maradtak Gödöllőn. A Tanácsköztársaság 1919-ben elállamosította a telepet és Körösfőit felmentették. Helyette Ferenczy Károly festő leányát, Ferenczy Noémit akarták kinevezni, aki a gödöllőiektől eltérő elveket képviselt, de ugyanakkor nagyon tehetséges művész volt. Végül nem történt meg az átadás, Körösfői-Kriesch Aladár 1920. június 16-i halálával megszűnt az újjászervezés lehetősége. Gödöllőt  stilisztikai szempontból a szimbolizmus és a szecesszió témaköréhez soroljuk.               

                                                
                                                                                                          Kocsis Nagy Noémi

A Zeneakadémia emeleti része a Művészet Forrása freskóval, ami Körösfői - Kriesch Aladár műve. 

Folyt.köv.

Ez 779 embernek tetszik itt a blogon!
Köszönjük!