A hónap művésze 7: Bölecz Lilla

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com 
A cikk semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!  

Bölecz Lilla: Halacska és rákocska.

Bölecz Lilla 1985. március 3-án született Kiskunhalason, és ott is élt az érettségiig. Tervei között a  Képzőművészeti Egyetem szerepelt, de miután oda nem vettek fel, az ELTÉre jelentkezett szociális munka szakra. Már az elején érezte, hogy ezt nem neki találták ki, de ennek ellenére úgy döntött, hogy végigcsinálja. Nem bánta meg, mert a világnézetére nagyon jó hatással volt és sok olyan dolgot tapasztalt ott, ami jó irányba befolyásolta. Már a Kreába járt, amikor az egyetemen lediplomázott.

„Igazából amióta az eszemet tudom, folyamatosan rajzoltam, festettem kedvtelésből, de nagyjából 15 éves korom körül fordult át ez egy komolyabb dologba, azaz pontosabban akkoriban vettem észre, hogy a korombeliek nagy része már nem rajzolgat. A régi rajztanáraimtól nem sok támogatást kaptam, általánosban a legtöbb rajzom "rossz" volt, középiskolában pedig nagyon szerettem a tanárt, de az ő órái (gondolom, mivel egyedül engem érdekelt a rajz) szakmailag nem jelentettek nagy kihívást. Úgyhogy a rajzi alapokat elég későn kezdtem elsajátítani, amikor 16 éves koromban rajzórákat vettem Szalay László kiskunhalasi festőtől”.

Bölecz Lilla: Gésa.

Ami engem Lilla rajzaiban megfogott, aki egyébként a tanítványom, az egyrészt a rajzokból áradó líraiság, szépség, kifinomultság, szomorúság és álomszerűség. Itt van mindjárt kezdetnek ez a gésa, aki tudjuk, hogy a magas színvonalú japán kultúrában a szórakoztatás mesternőjének számított. Gésának lenni több évi tanulást jelentett: iskola, táncórák, ének- és hangszeres képzés, a viselkedés és jó modor elsajátítása, szigorú elvek alkalmazása. A gésáknak nem volt könnyű életük, mindent a szépségnek, a szórakoztatásnak kellett alárendelni. Bölecz Lilla ezen kompozíciója egy ábrándozó szépséget mutat be, hagyományos japán kimonóban. A táj, a környező park őszies, csak ennek a kifinomult szépségnek a ruhája és a vöröses, fuvallatként ható színfoltok élénkítik az egyébként szomorkás hangulatot. 

Bölecz Lilla: Lány.

Nézzük csak következőként ezt a SzűzMária-szerű ábrázolást! Szűziesnek éppen nem szűzies, mert hajsátra mögül előbukkan kacér kis melle, de összességében mégsem frivol, mégsem kitárulkozó. Van benne valami a régi időkből, megsárgult fotókból, kis, asztal fölé akasztható szentképekből, zárdai fegyelembe belefáradt fiatal apácákból, akik elunva a sok imát és a benti életet, kikukucskálnak a rácsok mögül. Manapság, amikor annyira szennyes a világ és annyira nem szent már semmi, kifejezetten üdítően hat Lilla egy-egy ilyen kompozíciója, amin a finom erotika a mégis tiszta szándékokkal találkozik.

Bölecz Lilla: Álom.

Az álmok mindig érdekesek, izgalmasak és amióta világ a világ, foglalkoztatják az embert. Kutatók, írók és álomfejtők, varázslók és sámánok, manapság pedig pszichiáterek próbálják az álmainkat megfejteni. Vannak helyes következtetések, de az emberi agy annyira bonyolult, hogy mindent tudni kellene az adott személyről ahhoz, hogy az álmait teljes mértékben megértsük. A művészek, festők, grafikusok és írók, azért szerencsések, mert ők papírra tudják vetni álmaikat és ezáltal könnyebben túl tudnak jutni esetleg a válságaikon. Sokkal egészségesebb ez, mint mindenféle altatókhoz, nyugtatókhoz, s egyéb bódító szerekhez nyúlni.

Bölecz Lilla: Tánc.

Lilla tussal rajzolja meg álmai szörnyalakjait és ha kell, photoshoppal kiszínezi őket, de a kiindulási alap mindig a kézi rajz, ami igen örvendetes számomra akkor, amikor lépten-nyomon rajzolni nem tudó, vagy nem is akaró álművészek árasztják el a szakmát. 

Könyvborítót tervezni bonyolult munka, de mindenképpen hálás feladat. A grafikusnak és festőnek könyvet, regényt, novellát, mesét illusztrálni, - hogy az olvasni és szeretni tudó ember, gyerek ezeket forgassa és ezen nőjön fel - mindenképpen fontos, mert az igényes és szép megjelenés, az arányosan megtervezett könyvborító hozzájárul a vizuális kultúránk kiteljesedéséhez. Két klasszikus angol regényről van szó, Charlotte és Emily Brontë írónők tollából. Az Üvöltő szelek borítójának lobogó hajú nőalakja tökéletesen kifejezi a regényben uralkodó szereplők viharos érzelmeit és a folytonosan süvítő szelet. 

Bölecz Lilla: Könyvborítók.

A humor fontos és nélkülözhetetlen eleme Lilla rajzainak, mert ez ad erőt és reménységet az élet megpróbáltatásaiban. A képzeletbeli szerelmes, aki előbb-utóbb ott ül majd a kanapén, szívesen osztozik a művész minndennapjaiban, meglepődés nélkül vesz részt az életében: pizzát rendelnek, maguk közé ültetik kedvenc csontvázukat, akinek csontlába felrúgja a földre tett vörösboros poharat, az esti filmnézés közben.  

Bölecz Lilla: Meghitt hangulat.

Ugyanilyen kedves és akár egy rajzfilm képkocáiként is felfogható ez a bicikliző szerelmespár, ahol a lendület és a csók után jön a baleset. A téma egyszerű, az ötlet és megoldás kedves, vicces, egyéni. Olyan rajzok ezek, amiket szívesen nézegetünk és amelyek örömöt visznek az életünkbe. 

Bölecz Lilla: Biciklizők.

Kedvencem még az a szerelmespár, akik ikercsillagai egymásnak. Vannak ilyen szerelmek, ahol a felek folyton egymásról álmodnak és ez olyan jó, olyan misztikus és annyira nem vág egybe ezen érzések sokasága a racionális, materialista és csak a termelésre, elvárásokra, presztizsre, külsőségekre alapozó társadalommal. A szerelmesek egymás gondolataiban és képzeletében élnek, megálmodják egymás mindennapjait. Lilla erénye ebben a kompozícióban, a jin-jang elrendezés, az arányosság, a világos-sötét felületek kontrasztja, a sötétszürke háttérből kiugró fekete-világosszürke alap, a fiú sötétkék és a lány sárgászöld ruhájának a kontrasztja. Továbbá a szemet vonzó elrendezés és az a fajta rajzosság, amit a képregényekből és rajzfilmekből gyerekkorunk óta annyira szeretünk.  

Bölecz Lilla: Jin-jang.

Mint minden grafikus, Lilla is törekszik arra, hogy pályázatokon vegyen részt, mint a már említett könyvborító esetében. Ezek a pályázatok arra sarkallják, hogy minél jobb ötleteket hozzon ki magából, hiszen egy-egy ilyen versenyre az alkotó igyekszik összeszedni a gondolatait. 

Bölecz Lilla: Don't Panic borítók.

Ilyen volt például a Don’t Panic Magazin borítója, ebből kettő is elkészült. Lilla  részt vett a Sthümer csokoládé csomagolás pályázatán, ahol bekerült az első három helyezett közé. 

	Bölecz Lilla: Sthümer csomagolások.

Az Agyvihar című sorozatában Lilla különböző grafikai ötleteit úgy valósítja meg, hogy mindig találjunk kedvünkre való csemegét. Ilyen ez a magába zárkózott lány is, akinek problémáit nem ismerjük, csak fájdalmát sejtjük, érezzük. Szomorkásan kucorog középen kötött kezeslábasában, védelmet keresve. Hullámos haja, mint a kisbárány szőre, hátát melegíti, saját külön kis világában ül, mintha a tejúton lenne. Mindezt megbontja és idegesítően nyugtalanná teszi a szögesdrót látványa, ami szorítja, fojtogatja a testét, mégis biztonságot nyújt neki, de ott van mellette a kérdőjel: a biztonság, amiben élünk, mindig jó nekünk? Vagy  fojtó, fullasztó szorításként éljük meg?

Bölecz Lilla: Kislány.

Végül zárjuk az ifjú művésszel való ismerkedést ezzel a romantikus képpel, ahol a fiatal szerelmesek egymásba burkolóznak és a kép picassói, fernand legeri erényekkel rendelkezik. A lány és a fiú teste egy körvonalat alkot, egymásba bújnak, egymást melegítik és védelmezik. Nem vidám kép, mégis nagyon lírai, nagyon kifejezi a szerelmet, ahol a két embernek hihetetlenül szüksége van egymásra és a boldogságot, a nyugalmat csak egymásban találják meg. 

Bölecz Lilla: Szerelmesek.

A rajzokon szereplő szerelmesek, akik egymásról álmodnak, együtt bicikliznek és szenvednek balesetet, együtt pizzáznak és tévéznek egy csontvázzal, vajon találkoznak-e valaha? Folytatásos regény az életünk, ahol újabb és újabb fejezetek szereplői vagyunk, avagy az ifjú grafikus megfogalmazásában újra értelmezhető a nem is annyira elavult együtt jóban-rosszban életfilozófia?

Kívánjuk Lillának, hogy örvendeztessen meg bennünket meg a kérdésekre feltett rajzi válaszokkal és izgatottan várjuk a folytatást.
A művésszel még itt találkozhattok:  http://pimf.tumblr.com/

                                                                                                 
                                                                            Kocsis Nagy Noémi
Ps. Bölecz Lilla azóta két megjelent könyvemet illusztrálta, a Fény és förtelmet, amely 2014. áprilisában jelent meg a Publio Kiadónál. 
http://publioboox.com/gerdagreen

Gerda Green: Fény és förtelem. 

És A kék macskát. http://publioboox.com/gerdagreen

Gerda Green: A kék macska. 

A cikk semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!

Ez 1048 embernek tetszik itt a blogon!
Köszönjük!