Gödöllői művészet 1.

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A cikk semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül
  
A magyar szecesszió gödöllői irányzatáról Petrovics Elek úgy gondolta, hogy a mozgalom megvalósította a kitűzött törekvéseket és egyenértékűvé vált annak nemzetközi formáival, de ugyanakkor megtartotta a nemzeti jellegzetességeket is. Genthon István művészettörténész a századforduló hivatalos stílusának tartotta, de semmiképpen nem látta modernnek, ami mai szemmel nézve is csak részben igaz, mert a szőnyegszövés és a festés módja régi technikákon alapult, de a bútorok, plakátok és enteriőrök abszolút korszerűek voltak. 
John Everett Millais: Ophelia (1851-185

A magyar szecesszió alapjait az angol Preraffaelita Testvériség (1848) teoretikusai, az Arts and Crafts-ban már említett John Ruskin és William Morris tették le. Megemlítendő még a Preraffaeliták, angol író- és művészcsoport 1848-ban, ami William Holman Hunt (1827-1910), John Everett Millais (1829-1896) és Dante Gabriel Rossetti (1828-1882) vezetésével és azzal a szándékkal alakult, hogy koruk festészetét kivezesse a felületes akadémizmusból. Elméletük szerint a művészet nem csak esztétikai feladatokat lát el, hanem kifejezi környezete társadalmi, politikai és etikai állapotát.
William Morris design for "Trellis" wallpaper, 1862, forrás wikipedia.


Elsősorban az akkor fennálló politikai viszonyokkal szembeni jobbító szándék jellemezte őket. Szerintük a teljes élet a jól megválasztott és örömmel végzett munkával alakul ki, ami boldoggá teszi az embert, az egyetemes Szépség és Igazság érdekében fáradoztak. Úgy vélték, általa kialakul egy organikus szépségszemlélet, amiből az ideális forma létrejöhet. A munka és a szép tárgyak megalkotása összefonódott a középkor-kultusszal, amely szerint az élet és a kézművesség szorosan összefonódik, azaz harmóniában van egymással. Ez az idea a gépiesedő tizenkilencedik század normáival  állt ellentétben, amely az esztétikumra romboló hatással volt.
William Morris azt vallotta, hogy a művészet a szép emberi környezet megteremtésének eszköze, hatására megváltozik az emberiség és az emberek mentalitása és szociális felelősségtudata. Úgy gondolta, létrejöhet a tökéletes ember ideálja, amiből kialakulhat a tökéletes ember.



John Ruskin akvarellje a Velence kövei műhöz, fotóforrás Prerraffaelit paintings c. blog.
A preraffelitizmus magyarországi elterjedésében nagy szerephez jutottak az angol művészek és az Arts and Crafts Movement elméletei elterjedtek a köztudatban, de ehhez nagy mértékben hozzájárult a megjelent szakirodalom is. John Ruskin műve, a Velence kövei, 1896-1898 között jelent meg először Budapesten. Fordítója az Geőcze Sarolta aki Ruskin élete és tanítása címmel adott ki könyvet, 1903-ban. (Geőcze Sarolta: Bacskó, 1862. dec. 27. – Bp., 1928. szept. 24. : szociológus, pedagógiai író, tanítóképző intézeti igazgató. A tanítóképző intézet elvégzése után 1886-ban a brassói állami polgári leányiskolába nevezték ki, melynek 1888-tól igazgatója volt.) John Ruskinnak Unto this Last (Az utolsónak is annyit) címmel jelent meg még könyve 1904-ben. 
Museum of Applied Arts (Budapest).jpg
Lechner Ödön-Pártos Gyula: Iparművészeti Múzeum, 1893-1896.



Az iparművészeti mozgalom Magyarországon két folyóirat révén terjedt el: az egyik a Művészeti Ipar, amit az Iparművészeti Múzeum adott ki. Ennek az volt lényege, hogy a régi magyar művészet formai és motívumkincsének a megismertetésével, a historizmus szellemében támogatta az iparművészetet. A másik folyóirat, a Magyar Iparművészet, 1897-től, a szecesszió jegyében hirdette, hogy fontos fejleszteni  az iparművészetet és hasonlóképpen rávilágított a tervezés fontosságára. Az Iparművészeti Múzeumban 1900-ban nyílt Walter Crane kiállítása, amely hozzájárult ahhoz, hogy a preraffaelita elvekkel, amit a művész munkássága is képviselt, behatóbban ismerkedjen meg a közönség. Radisics Jenő, az akkori igazgató, korábban az 1890-es években több évet töltött Angliában és később nagyon szerette volna Crane törekvéseit elterjeszteni. Walter Crane maga is járt Magyarországon, előadást tartott a Lipótvárosi Kaszinóban és előadásának szövege nyomtatásban is megjelent. Mire a gödöllői szövőműhely létrejött, a preraffaelita eszmék már elterjedtek Magyarországon. 
Kelmscott Press - The Nature of Gothic by John Ruskin (first page).jpg
The Nature of Gothic in a Kelmscott Press edition. First page of text, with ornamented border. forrás: wikipedia


A gödöllőiek közül Nagy Sándor az 1890-es években járt Párizsban és a Julian Academie növendékeként találkozott a preraffaeliták franciaországi követőinek stílusával, a Rose et Croixel, a Rózsakeresztes Mozgalommal. Az angol művészek 1850 óta szerepeltek a francia köztudatban, sokan írtak a francia szimbolista festészetre tett hatásukról: Baudlaire (1859), Mallarmé vagy Mauclaire (1901).

Undi Mariska: A csodaszarvas üldözése


Nagy Sándor Párizsban ismerkedett meg Percyval Tudor Harttal, az Angliában tanuló amerikai művésszel. Együtt látogatták meg az erdélyi Diódon dolgozó Körösfői Kriesch Aladárt. Bizonyos állandó hatások érvényesültek a gödöllői művészetben, mint például a környék gazdag népművészete, a még élő kézművesség és háziipar. Percival Tudor Hart adta az ötletet Nagy Sándornak, hogy a ruskini-morrisi koncepciót valósítsák meg.  A gödöllői művésztelep céljául azt tűzték ki, hogy az erdélyi Torontál megyei Németeleméren és Nagybecskereken háziipari szövetkezetet és szőnyegipari részvénytársaságot hoznak létre. Gödöllőn megalakult a háziipari jellegű szőnyegszövő, hímző és bőrmintázó iparművészeti telep.
Körösfői Kriesch Aladár és tanítványai a zebegényi római katolikus templom belsejének falképdíszítése. A templomot Kós Károly és Jánszky Béla tervezte. 1908-1909.
Körösfői-Kriesch Aladár célja a szép környezet megteremtése volt. Munkáit világkiállításokon ismerték el és díjazták. A közösségben, amelyben dolgozott, a saját eszményeit és a preraffelita elméleteket próbálta ötvözni és érvényesíteni. Körösfői nem volt antikapitalista, mint John Ruskin, de a magyar piacra beáramló müncheni és osztrák gyáripari termékekkel szemben kívánt fellépni. Hol volt még akkor a huszonegyedik századi kínai dömpingáru
Mint a gödöllői művésztelep egyik vezetője, fontosnak tartotta a kolónia tagjainak elvi közösségét. Fontosabbak voltak számára a morális és társadalmi szempontok és olykor háttérbe szorult az esztétika. Így történhetett meg, hogy nem minden Gödöllőn készült mű esztétikai színvonala egyenletes, ami még Ruskinéknál az Arts and Crafts esetében másképp volt. Mivel Nagy Sándor a preraffaelitizmust francia közvetítéssel, a Roset et Croix mozgalmon keresztül dolgozta fel, ezért a művészt apostolnak tekintette. Az abban az időben Párizsban létrejött Nabis festőcsoport, a Próféták nevet választotta. A művészet hatásába vetett, szinte vallásos hit jellemezte őket.



Wohnhaus von Ernst Gorsemann (Bréma, 1886. Február 15.- Ebenda, 1960, július 19.)in Bremen-Horn mit der im Krieg beschädigten Skulptur des Denkmals Altmannshöhe



A művésztelep maga az erdélyi Diódon alakult meg Körösfői-Kriesch Aladár körül, az 1890-es évek második felében. Ennek tagjai voltak: a vendéglátó Boér család, Edvi Illés Aladár festőművész, Gruzda János, Körösfői barátja, Tom von Dreger, aki házat épített Diódon, Percyval Tudor-Hart  (1873-1954) és Leo Belmonte, aki  a szövőiskola technikai megalapozásában  vállalt fontos szerepet (Révész Emese:“Az egészélet szigete”A gödöllői művésztelep (1901-1920) változó megítélése, 2008. 01.20.).
. Nagy Sándor barátai többször ellátogattak Diódra.
1901-ben Körösfői-Kriesch Aladár már Gödöllőre költözött, a Boér lányok a szövőműhely miatt költöztek, de a diódi telep továbbra is működött. Nyaranta azért még jártak Erdélybe, ahol 1912-től a német Ernst Gorsemann szobrász és a német Hackenmüller festő is dolgozott. Ihlető forrásuk elsősorban a barátság volt, Erdély szépségeinek a tisztelete és a nép között élés tolsztoji gondolata.
Klara Zah
Körösfői-Kriesch Aladár: Zách Klára.

A gödöllői művészek közül elsősorban Körösfői Kriesch Aladár és Nagy Sándor működött együtt a torontáli szövőműhelyekkel. Ugyanakkor számos nagy nemzetközi kiállításon is részt vettek, ilyen volt az 1902-es torinoi világkiállítás, ahol Thoroczkai Wigand Ede enteriőrjében Körösfői Kriesch Aladár faliszőnyege lógott. 1903-ban Thoroczkai Wigand Ede és Nagy Sándor közösen rendeztek be egy szobát, mai szóval enteriőrt, Undi Mariska viszont gyerekszobát tervezett megfelelő bútorokkal, amihez testvérei, Carla és Jolán készítették a függönyöket. Az íróasztaltól a díszpárnákig egységes stílusban készült gödöllői enteriőrök szerepeltek a Műbarát, a Műhely és az Iparművészeti Társulat lakberendezési tárlatain és több világkiállításon is, de mostanra valamennyi csupán egykorú fotográfiákból ismert.........Másrészt az enteriőrművészetben és ezen belül bútortervezés területén érvényesült legtisztábban a funkcionalizmus, a tárgyak anyagelvű megformálásának kívánalma. Egyszerűség és szépség jellemzi ezeket a tárgyegyütteseket, amelyek épp a praktikum és esztétikum szintézisének igényéből fakadóan nem a szecesszió szertelen, floreális, hanem a bútortervezés konstruktív felépítésű, geometrizáló glasgow-i és bécsi iskoláihoz kapcsolódnak.Révész Emese uo.
1904-ben a gödöllőiek illusztrálták Korongi Lippich Elek verseskötetét, amit a szecesszió vonalkultusza szerint alakítottak ki és állami díjat kaptak érte.
Sidló Ferenc: Danaidák kútja, Budapest, 1933. 

Sidló Ferenc műtermében.
A gödöllői művésztelep művészei általános feladatokat is kitűztek maguk elé, ami nagyon sokrétű problémamegoldást feltételezett: a szecessziós magyar iparművészet létrehozását, a gondosan átgondolt enteriőrök kialakítását, a népművészetből merített motívumkincs és formavilág felhasználását. A telepet Körösfői hozta létre a közös munkához. Körösfői a házával szembeni épületben helyezte el a Koválszky Saroltától kapott szövőszéket. A hölgy, aki a minisztériumhoz fordult 1902-ben, támogatást kapott Korongi Lippich Elektől.
Koválszky egy szövőnője, Guilleaume Margit Gödöllőre költözött, ő tanította be a gödöllői lányokat, amely révén 1904-ben elindult a szőnyegszövő műhely. Résztvevők: Undi Mariska, Carla és Jolán, és a Boér lányok. A szőnyegszövés mellett a gobelintechnikák alkalmazása is fontos volt, amit Leo Belmonte, a párizsi Manufacture des Gobelins-ben tanult, ez volt a haute lisse technika. Hasonlóan az Arts and Crafts mozgalom népszerűsítő törekvésihez, 1905-ben a Műbarátok Körében lakáskiállítást hoztak létre, ahol enteriőröket mutattak be Körösfői-Kriesch Aladár, Undi Mariska, Thoroczkai Wigand Ede tervezésében, ahol a népművészeti formavilág érvényesült. Bemutatásra kerültek a szövőműhelyben készült szőnyegek és bőrmunkák, Nagy Sándor, Leo Belmonte munkái és hímzések Nagy Sándorné, Kriesch Laura kivitelezésében.
Körösfői-Kriesch Aladár: Zách Klára.







1907-ben, a Pécsi Országos Kiállításon a gödöllőiek díszoklevelet kaptak és elnyerték a nagydíjat is. Ebben az évben szintén a következők nyertek állami aranyérmet a nagy tavaszi kiállításon: Thoroczkai Wigand Ede, Körösfői-Kriesch Aladár, az Undi nővérek, Leo Belmonte és a textiltelep, és a szintén Gödöllőn dolgozó Vas Béla.
Velük együtt szerepelt Vaszary János is, akinek a szőnyegterveit a gödöllői műhelyben szőtték meg. A kiállításnak akkora sikere volt, hogy a kultuszminisztérium a szövőműhelyt az Országos Magyar Iparművészeti Iskolához csatolta.
                                                                                                            Kocsis Nagy Noémi

Folyt.köv.
Ez 704 embernek tetszik itt a blogon!
37-en osztották meg a facebookon!









  



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések