Jósló álmok

Kilencedik könyvemet A kínai rejtélyt itt tudjátok megrendelni. 

Az értékeléseket pedig A kínai rejtély értékelések.

Lukács Edina blogger riportját a könyvemről itt olvashatjátok. 

Rádióriport a könyvem kapcsán.  Bódizs Edith rádióriporter anyaga. 

Újabb riport készült velem T. C. Lang szerző tollából, amit itt találtok.

A szakmai oldalamat itt tudjátok követni. 

Hugh Grant nagyon fiatalon. Bizonyára sok nő volt szerelmes belé, ahogy mi mindannyian, akik a filmjein nőttünk fel. Elképesztően hasonlít egy 20 évvel ezelőtti szerelmemre, de a fiú nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, ahogy az lenni szokott. Ez is a tanulás része. 

Sziasztok! 

A történetem a két Covid hullám között íródott. 

Az utóbbi időben nem mondom, hogy kicsattanok a vidámságtól, de sokkal boldogabb vagyok attól, hogy a terheimet, értsd olyan dolgokat, amelyek hátráltatnak, mint a léghajóból a homokzsákokat, sorra dobálom ki az életemből.

Nem, nem fogok a karanténról és a karantén utáni állapotokról írni, semmi értelme. Megfigyeléseimet megtartom magamnak és majd beleírom egy könyvbe.

Tisztán látom az emberi romlottságot, jellemtelenséget, sokféle hibát most is. Viszont egy percnyi energiát nem áldozok többet arra, hogy ebből a közösségi médiában posztokat írjak és nem is fogok másoktól energiát elszívni ezzel. 

Nem is akarok megalkudni abban a tekintetben, hogy annak éljek, ami lehúz, s az ideáljaim, amiket valaha kitűztem magam elé továbbra is ott lebegnek a szemem előtt. 

Hiszek abban, hogy az életben úgyis megtaláljuk a hozzánk valót, szerelemben, otthonban, illatban, barátságban, munkában, vagyis azt, akinek, aminek a nézeteivel azonosulni tudunk és azt, aki elfogad olyannak, amilyenek vagyunk, ugyanúgy, ahogy mi is őt. 

Az éjjel azt álmodtam, hogy a Viktoriánus kor Londonjában jártam és nem más volt a kísérőm, mint Hugh Grant, de fiatal korában, akkori megjelenésében. Tudom, tudom, azóta egy megállapodott, öt gyermekes apuka lett és meg is nősült tavaly, illetve közel sem olyan vonzó, mint régen- legalábbis ezt írják róla a lapok, mert szeretik lerántani róla a leplet. 

Ha létezik egy ikonikus sztár, aki elért valamilyen eredményt, írásban, zenében, filmben, akkor szívesen csámcsognak azon, hogy az ideáljuk, hogy elhízott, lefogyott, megkopaszodott, elzüllött, vagy drogozott. Mintegy ezzel azt igazolva, hogy: "lám, lám, ő is olyan ember, mint mi. Semmivel sem jobb, semmivel sem több." Igazából az öregedést senki nem kerülheti el, ha csak nem fiatalon hal meg, de aki végigküzdi az életét, annak teste-lelke átalakuláson megy át, látjuk most, hogy pár híres sportolót, írót elvesztettünk. 

Valójában ők nem olyanok, mint mi. Ez nem ad felmentést saját hiányosságaink, el nem végzett munkánk, el nem ért céljaink alól. Ők azzal, amit elértek azért többek a maguk területén, mert időt, energiát nem kímélve a szent cél érdekében cselekedtek. És ez az, amit nem tudunk elvitatni tőlük, akármennyi méltatlan cikk is születik, aminek ha jól látom, sokszor alapja az emberi irigység. 

Olyan ez mint az ál-forradalmak által kirobbantott fosztogatások és huliganizmus. Az irigység szüli és ezzel adnak felmentést maguknak, akik részt vesznek benne, de ők ugyanolyan bűnösök, mint azok, akik ellen irányul. 

Ha lesüllyedünk egy szintre, amit mi magunk is megvetünk, akkor semmivel sem vagyunk sem jobbak, sem különbek. 

Ezért kellenek a pozitív példák, ezért kellenek az ideálok. 

Ahhoz, hogy mik az ideáljaink emberi hibái, ahhoz nekünk igazából semmi közünk. Úgysem tudjuk megváltoztatni őket. Az egyetlen dolog, amihez közünk van és amin változtatni tudunk, az saját magunk. Saját magunk hibái és hiányosságai, hogy amit elrontottunk, azt jobban oldjuk meg, ameddig esélyünk adódik rá. 

Egyszer egy könyvtáros ismerősöm mutatta, hogy a régi, könyvtári, fiókos katalógus jegyzékben mennyi az írói életmű és mennyi, körülbelül a háromszorosa, a róla írt tanulmány, kiadott könyv, elemzés és akkor még nem is beszéltünk az életrajzi filmekről, vagy a leleplező cikkekről, a bulvár sajtóról, ahol gyakorlatilag már nem is fontos a minőségi tartalom, csak a tartalom fogyasztás. 

Legújabban a kattintás. 

Az álmomra visszatérve korabeli, viktoriánus ruhákban, kart-karba öltve, szigorúan csak barátokként jártuk végig London utcáit Hugh Granttel. Nem volt szerelmi szál, mert arra emlékeznék, de időnként elcsattogott egy lovasfogat, vagy hintó mellettünk. Ébredés után is éreztem az orromban a város illatát és a lovak, a lócitrom, meg a Temze szagát, pedig sohasem jártam ott. 

Megnéztünk egy lakberendezési boltot, ahová a szőke, karcsú, boltos nő kedvesen invitált be és örömmel néztünk szét a porcelánjai, terítői, bútorai és egyéb szép tárgyai között. Hugh-nak volt egy jellegzetesen angol barátja, egy nagydarab, kövérkés szőke férfi, akivel beültünk egy pubba egy finom vacsorára, egy sör mellé. Majd Hugh csodálatos, londoni, vörös téglás, tornyos, kastélyszerű, vadszőlővel és borostyánnal befuttatott házában szálltunk meg. 

Zsolnay kaspó. Évek óta nem foglalkoztam ezzel a témával, amióta nem tanítok, de most mégis álmodtam róla. 

Budapestre is együtt jöttünk repülővel, majd egy nem létező, de a hajdani Luxus Áruházhoz hasonló, tizenkilencedik század végi bevásárlóközpontba mentünk vásárolgatni. Érkezésünk álmomban valóságos szenzációnak számított, hisz híre ment a fővárosban és amint a mozgólépcsőn mentünk lefele, szintenként kirakott, kék mázas, nagy Zsolnay porcelánok kaspók között lépkedve, sokan megbámultak minket. Álmomban még Gáspár Bea is szembe jött, aki mosolyogva nézett ránk és integetett is nekünk. 

Korábban már álmodtam Putyinról is, azon az álmomon sokat nevettetek és én is jól szórakoztam rajta. Ő Moszkvába hívott meg. 

Ha nem is ezekkel a hírességekkel, de hiszem, hogy egyszer eljutok ide-oda, Moszkvába, Londonba.  

Visszatérve az ideálokra, azt hiszem, hogy azok nagyon kellenek. 

Én meg azt gondolom, hogyha egy nő kellőképpen intelligens, vagy fontos neki a másik, mint ember, akkor olyasmiket is keres egy férfiban, hogy elég okos-e és értelmes-e, együttérző-e vele a problémáiban, mert ezt én kevés férfiban tapasztaltam. Megbízható-e, van-e benne gyöngédség, meg vannak-e benne azok a férfi erények, amikre lehet támaszkodni? 

Nem kell mindenkinek fiatalon megnősülni és apává válni, de az biztos, hogy ahogy a nők között, úgy a férfiak között is vannak olyanok, akik később érnek, akik később csillogtatják meg emberi, apai, szerelmi erényeiket és lehet, hogy a társukat így teszik boldoggá. 

Igenis kellenek az ideálok és az elénk tűzött célok, tudnunk kell, hogy mi az, amivel megelégszünk és mi az, amivel nem alkuszunk meg az életünkben. 

Ahogy Bridget Jones fogalmaz a sorozat második részében, amikor Hugh Granttel szakít: 

"Nekem ez nem elég jó ajánlat. Valami olyasmit keresek, ami ennél is különlegesebb". 

És, aki hisz benne, az meg is fogja találni. 

Este ilyen színek voltak az égen, le is fotóztam.