Hetven forint
Az értékeléseket pedig A kínai rejtély értékelések.
Lukács Edina blogger riportját a könyvemről itt olvashatjátok.
Lukács Edina blogger riportját a könyvemről itt olvashatjátok.
Rádióriport a könyvem kapcsán. Bódizs Edith rádióriporter anyaga. Újabb riport készült velem T. C. Lang szerző tollából, amit itt találtok. Már korábban mondtam nektek, hogy hiszek az álmok jósló erejében. Íme egy újabb.
Hetven forint
Azt álmodtam az éjjel, hogy hangulatos budai utcákon sétáltam, ahol magasak voltak a társasházak és sötétzöld, árnyas fák szegélyezték a járdákat.A nyár teljességében öröm volt az élet, mindenki könnyű, virágmintás karton ruhákban járt az utcán, az egész látvány olyan volt, mint egy régi fotó a hetvenes évekből.
A falakról kissé hámlott a vakolat, az emberek önfeledten sétáltak a napsütésben, a redőnyök félig ráhúzva az ablakokra, hogy kizárják a kinti hőséget.
A virágládákba ültetett muskátlik tikkadtan kornyadoztak.
Egy író barátommal kellett volna találkozzak, aki meghívott a könyvbemutatójára és kíváncsian vártam az új kötetét.
A Nap utcában sétáltam a villamos felé, amikor összefutottam egy számomra ismerős idős emberrel, aki leginkább a nagyapámra emlékeztetett.
Kedves volt és én ösztönösen bíztam benne.
Könnyű, vékonyan csíkozott, krémszínű nyári, vászon öltönyt viselt hozzá való elegáns kalapot hordott a fején.
Így szólt hozzám:
- Gyere, mutatok neked valamit.
Utánamentem, mert biztos voltam benne, hogy tényleg valami érdekesre bukkanunk.
Az egyik helyen, egy magas, régi társasházat elhagyva, az utcából jobbra, lejteni kezdett az út, jegenyék és ezüstösen rezgő levelű nyárfák övezték, lent bokrok díszelegtek és az ágyások tele voltak nyári virágokkal kukacvirággal, margarétákkal, levendulákkal.
A fű pedig harsogóan élénkzöld, már-már fűtenger volt. Kedvem volt lerúgni a szandálom és mezítláb rohangálni benne.
Pár lépcsőt mentünk lefelé és feltárult előttünk, amit kerestünk, egy nagyszerű strand.
Az öregember oda vezetett, majd eltűnt.
Felülről láttam a medencét, a víze türkízkék volt, a fák jó árnyékot nyújtottak az égető napsugarak elől. Fülemet megcsapta a vidám pancsolás, lubickolás hangja és a strandolók önfeledt nevetése.
Pár lépcsőt mentünk lefelé és feltárult előttünk, amit kerestünk, egy nagyszerű strand.
Az öregember oda vezetett, majd eltűnt.
Felülről láttam a medencét, a víze türkízkék volt, a fák jó árnyékot nyújtottak az égető napsugarak elől. Fülemet megcsapta a vidám pancsolás, lubickolás hangja és a strandolók önfeledt nevetése.
A fiatalos külsejű, jegyszedő nő a vas kerítés és félig nyitott kapu mögött a lépcsőn ült, haja régimódi kontyba tűzve, rövid kis szoknyát és könnyű nyári blúzt viselt, szoknyája alól kivillantak csinos lábai.
Cigizett miközben a strandolókkal beszélgetett.
- Mennyi a belépő? - kérdeztem, mert teljesen természetes volt, hogy én most strandolni fogok.
- Hetven forint - mondta.
- Kérek egyet - nyújtottam oda neki a pénzt és ő a jegytömbből letépett egy olyat, amilyenek a régi vasúti jegyek voltak.
Cigizett miközben a strandolókkal beszélgetett.
- Mennyi a belépő? - kérdeztem, mert teljesen természetes volt, hogy én most strandolni fogok.
- Hetven forint - mondta.
- Kérek egyet - nyújtottam oda neki a pénzt és ő a jegytömbből letépett egy olyat, amilyenek a régi vasúti jegyek voltak.
Fizettem és elindultam az öltözők felé.
Ps. Nemrég ezt az álmomat sikerült megvalósítani a Palatinus strandon. A legjobb az volt, hogy az egész napos élmény után, hazafelé a buszra várakoztunk a tömegben. Odagördült a strand elé a Palabusz, ami nyitott, ingyenes minibusz. A menetrendszerinti helyett arra pattantunk fel. Lobogott a hajunk benne és a Margit-hídig vitt a strand elől. Nagyszerű és élvezetes utazás volt. Az élet egy utazás.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése