A hónap művésze 11: Kocsis Előd szobrászművész

Copyright© 2015.artificium-artis.blogspot.com
A cikk semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!

Kocsis Előd szobrászművész: Kőrösi Csoma Sándor emlékmű, 2012. április 3., fotó: Kocsis Nagy Noémi

Kőrösi Csoma Sándor műemlék avatás

A Kocsis Előd szobrászművész által létrehozott új alkotás, a modern folytatása a szép hagyománynak, aminek egyik első emléke a Kőrösinek, 1842-es halála után, az 1845-ben az Ázsiai Társaság által emelt emlékoszlop.1858-ban gróf Széchenyi István halála előtt lefestette Kőrösi Csoma Sándor síroszlopát, bekereteztette, és az alábbi feliratot vésette bele:

„Egy szegény árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt kitartó hazafiságtól lelkesítve – Kőrösi Csoma Sándor – bölcsőjét kereste a magyarnak, és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Távol a hazától alussza itt örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében.”

1933-ban Kőrösi Csoma Sándor lett az első európai, akit Japánban bódhiszattvának (buddhista szentnek) nyilvánítottak. Marczell Péter : Bodhiszattva Kőrösi Csoma: ábránd vagy valóság? könyvében ír erről. Sírja buddhista zarándokhely lett. (wikipedia)

Kocsis Előd szobrászművész: Kőrösi Csoma Sándor emlékmű, 2012. április 3., fotó: Kocsis Nagy Noémi

Szerencsére már Budapesten is szeretettel emlékezhetünk rá, amely emlékért a pozitív példával elöljáró szakemberek és a fiatalok tesznek a legtöbbet. 2012. április 3-án, délelőtt tizenegykor adták át Kocsis Előd szobrászművész legújabb köztéri, a kilencedik kerületben, a József Attila lakótelepen található, Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola előtt álló, az iskola nevét is adó nyelvtudós emlékművét. A nagy magyarságkutatóról, tibetológusról készült, bronzba öntött portrét, az intézmény felkérésére készítette el a művész, aki elmondása szerint több szempontot vett figyelembe a tervezésnél.

Kocsis Előd szobrászművész: Kőrösi Csoma Sándor emlékmű, 2012. április 3., fotó: Kocsis Nagy Noémi.

Az ötven éves oktatási intézmény tanárainak, diákjainak egyik célja, az itt már több, mint húsz éve ápolt Kőrösi Csoma Sándor hagyomány továbberősítése volt. A kompozíció, a posztamensen álló szoborból és a mögötte lévő életfában, oszlopban végződő részből áll, egy kis dombra, úgynevezett épített kurgánra lett helyezve. Ennek alakításánál a művész, a tibetológus Kőrösi szobrának kiemelését tartotta szem előtt, valamint személyének nagyságára kívánta felhívni a figyelmet.Továbbá a tervezésnél Kocsis Előd számára fontos volt, a föld alatt, időkapszulában elhelyezett, a gyerekek rajzaival és írásaival készült kincsek elrejtése, amit huszonöt év múlva lehet csak megbontani és felnyitni.

A Kőrösi Csoma Sándor emlékműavatáson beszédet mond az iskola igazgatónője, Vicziánné Salla Ildikó, fotó: Kocsis Nagy Noémi, 2012. április 3.

Kocsis Előd szempontja az alkotáskor továbbá az volt, hogy a mű az idő végtelenségét szimbolizálja, a hitet és kitartást jelképezze, amit maga Kőrösi Csoma Sándor személye formál meg emlékeinkben és most már a portré által is. Már a műteremben az agyag mintázásakor meglátszottak az ábrázolton azok a jellemvonások, amik a bronzba öntés folyamán és végleges változatban kitűnnek. A szobrászművész Kőrösi arcképében, a fiatalos, erős hittel, kitartással rendelkező kutató bemutatását tartotta fontosnak. Bizalommal tekint a jövőbe és akinek kissé keskenyedő posztamensre állított büsztjénél, annak kiválóságára kívánta felhívni a figyelmet.

A háttér Életfája, ami már a magyar népmesék jellegzetessége is volt és más néven Világfának, Kozmikus fának nevezik, az örök életet szimbolizálja (l. Malonyay Dezső a Magyar nép művészete) az égiek és földiek közötti lelki, szellemi összeköttetést is jelenti. Az itt található hét szerencsekövet is díszként építette be a szobrász a műbe, a hetes szám szimbolikája szintén sokaknak ismert.

Kocsis Előd szobrászművész alkotását a Kőrösi Csoma Sándor emlékművet 2012. április 3-án leleplezik Szőcs Géza kulturális államtitkár, Dr. Bácskai János Ferencváros polgármestere, Zelnik István, a Délkelet-Ázsiai Aranymúzeum tulajdonosa, fotó: Kocsis Nagy Noémi.

A méltó módon megrendezett ünnepséget felvezette és megnyitotta az iskola igazgatónője, Vicziánné Salla Ildikó, aki beszélt az itteni szép hagyományokról, a gyerekek által rendezett előadásokról, amelyben rendszeresen ápolják és felidézik Kőrösi Csoma Sándor kutató, nyelvész, az első tibeti-angol szótár létrehozójának emlékét. Az intézmény meghívására, a szépen öltözött kisiskolások részvételével és szeme előtt zajlott a szobor leleplezése, amire meghívást kaptak Szőcs Géza kulturális államtitkár, Dr. Bácskai János, Ferencváros polgármestere és Zelnik István az Andrássy úton található Délkelet-Ázsiai Aranymúzeum tulajdonosa, a keleti kutatások, feltárások nagy támogatója és szervezője. Mindannyian megnyitó beszédet mondtak, Szőcs Géza államtitkár arról beszélt, hogy milyen fontos a nyelvismeret a fiataloknak, ami az érvényesülés és a szakmai sikerek egyik alapja, a mai világban. A tibetológus maga tizenhét nyelven beszélt, ami még napjainkban és mostani mércével mérve is, amikor a nyelvtudás, tanulás lehetősége könnyebben megadatik, igen nagy dolog.

Koszorúzó fiatalok és Zelnik István, Kocsis Előd, Kőrösi Csoma Sándort ábrázoló emlékműve előtt. 2012. április. 3. Fotó: Kocsis Nagy Noémi

Tudnunk kell azt, hogy dardzsilingi emlékhelyét még eddig csak magánúton látogatták és a jövőben segíteni kívánják az oda irányuló kutatásokat, utakat. Zelnik István beszédében emlékeztetett arra, hogy mindig fontos példakép volt számára Kőrösi Csoma Sándor, s ezért minden támogatást megad ahhoz, hogy a Délkelet - Ázsiai Kutatóintézet a fiatalok érdeklődésében, a jövőbeni kutatások elmélyítésében segítsen.

Díjátadásra várakozó kislány, a Kocsis Előd által készített Kőrösi Csoma Sándor emlékszobornál. 2012. április 3. Fotó: Kocsis Nagy Noémi.

2008-ban magánkezdeményezésre elindult Csoma zanglai lakószobájának és a végveszélybe került erődnek a megmentése. A főként magánadományokból és az NKA támogatásából finanszírozott projekt 2010-től Csoma Szobája Alapítvány néven működik tovább, szakmai felügyeletét a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) látja el. A projekt önkéntesek munkájára és a helyi szakmai tapasztalatokra alapozva végzi az erőd hagyományos technikával történő helyreállítását. Gulyás Tibor operatőr dokumentumfilmmel követi az eseményeket. Az Alapítvány hosszú távú tervei között szerepel a Csoma által lakott további helyszínek megmentése is (wikipedia).

Dr. Bácskai János és Zelnik István a Kőrösi Csoma Sándor által elvégzett munkára, óriási erőfeszítésre hívták fel a figyelmet, ami nélkül nincs eredmény, nincs siker és az emlékmű is segíti a fiatalokat abban, hogy ilyen nagyszerű példaképeket maguk elé állítva tanuljanak, végezzék a napi feladataikat, hogy sokra vihessék az életben, mert övéké a jövő.

Kocsis Előd szobrának, a Kőrösi Csoma Sándor emlékműnek az átadására egybegyűlt tanulók, a Kőrösi Csoma Sándor Kéttannyelvű Általános Iskolából, 2012. április 3., fotó: Kocsis Nagy Noémi

A gyönyörű napsütéses időben, a tavasz illatai, zsongásai és szellői közepette szoborleleplezést másnap egy nagyszabású, csak az iskola tanárai, tanulói és szüleik részére rendezett Kőrösi emléknap követte, amire versekkel és énekekkel készültek, ezen szép ünnepség után és húsvét előtt.

Zelnik István, a Délkelet-Ázsiai Aranymúzeum tulajdonosa gratulál Kocsis Előd szobrászművésznek a Kőrösi Csoma Sándor emlékmű leleplezése után, 2012. április 3. Fotó: Kocsis Nagy Noémi

Kocsis Előd egyéb köztéri művei Magyarországon

Dr. Kerkovits Gyula szívgyógyász emléktáblája, Soponya, orvosi rendelő, 2010.

Dr. Kerkovits Gyula szívgyógyász emléktáblája, Soponya, orvosi rendelő,2010.Fotó:Kocsis Nagy Noémi

Juhászkert, Lajtha László Zeneiskola belső kertjének szobordísze, Budapest, Pesterzsébet. A Zeneiskola megrendelésére készült, az úgynevezett Juhászkertbe, 2009-ben.

Kocsis Előd: Juhászkert, 2009, Lajtha László Zeneiskola fala, Pesterzsébet, fotó: Kocsis Nagy Noémi.

Requiem. Budapest. A pesterzsébeti Lajtha László Zeneiskola.
Az iskola falán 2005-ben helyezték el, Kocsis Előd szobrászművész szárnyas lovait Requiem címmel. Anyaga szegecselt bronzlemez. A nagyméretű repülő, kereken gördülő lovakat a művész eredetileg a Bábolna Tsz. megrendelésére készítette valamikor a rendszerváltozás környékén. A Tsz. tönkrement, a munkát nem vették át és ki sem fizették. A mű sokáig hányattatott sorsa miatt állt a művész műtermében, majd a Millenáris Parkban, a Pesterzsébeti Múzeum kertjében, míg az Önkormányzat felkérésére, a zeneiskola a falán helyezték el.

Kocsis Előd: Requiem, szárnyas lovak, kompozíció a Lajtha László Zeneiskola falán, Pesterzsébet, 2005. Fotó: Kocsis Nagy Noémi.

Csontváry Kosztka Tivadar emléktábla

Kocsis Előd: Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) festő emléktáblája, 2003. A fotót a Szoborlap.hu részére készítette Hársch Ferenc.

Csontváry Kosztka Tivadar szobor avatása. Középen Kocsis Előd. Fotó: Papadopuolou Nagy Ildikó Niki, 2003.

A Csontváry Kosztka Tivadar Általános és Alternatív Iskola 1995. október 13-án vette fel a nagyszerű magyar festőművész nevét. A dombormű, amely Budapesten, a XVIII. kerületi Kondor Béla sétányon található, a 10. szám alatt. A domborművet, amelynek bronzból és márványból készített Kocsis Előd, 2003-ban helyezték el a művészről elnevezett oktatási intézmény falán.

Kocsis Előd: Csontváry Kosztka Tivadar iskola emléktábla avatásán készült kép, fotó: Papadopoulou Nagy Ildikó Niki. 2003.

Kocsis Előd: Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) festő emléktáblája, 2003. A fotót a Szoborlap.hu részére készítette Hársch Ferenc.

Millenniumi Emlékmű, Mihálygerge, Nógrád megye, 2000.
Mihálygerge településen, Nógrád megyében állították fel 2000-ben, az ország akkori legnagyobb millenniumi emlékművét, ami a falu büszkeségét eredményezte. A tizenegy méter magas mű, magában foglalja a turulmadár modern újraértelmezését, ami lehet a madár, de lehet angyal, mindenki mást lát benne, az arra járó zarándokok és az alkotó szerint is. A kompozíció az oszlopon kívül, még egy napkorongból áll, ami a megrendelő kívánságainak megfelelően, a honfoglaláskori sírokban talált tarsolylemezek ősi motívumait veszi alapul díszítésében. A millenniumi emlékművet a fővárosi zsűri ellenezte mondván, hogy nem tekinthető kortárs alkotásnak, és nem tudnak rá pénzt biztosítani. A kortárs megítélése azonban teljesen relatív dolog és nem a létező szabályokban elgondolt szempontok szerint kell a kérdést eldönteni.

Kocsis Előd: Millenniumi emlékmű, Mihálygerge, Nógrád megye, 2000. Fotó: Kocsis Nagy Noémi 2011.

A falu lakói és akkori polgármestere lelkesedésének, szeretetének, vagyis az emberi értékeknek köszönhető, hogy szó szerint kijárták, kilincseltek és minisztériumi kapukat döngettek, hogy az emlékhely elkészüljön és ragaszkodtak a művész személyéhez is. Ez segítette át az alkotót is a nehézségeken, amivel a mű felállítása állt, hiszen statikailag azt kellett megoldani, hogy az oszlop még véletlenül se dőljön el vagy ne mozogjon. Az alkotás más érdekessége, hogy egy igazi, hajdani, kicsit lekoptatott valódi kunhalmon, azaz kurgánon áll. Amint az ismert, a kunhalom honfoglaláskori síremlék és szent hely, vagyis temetkezési hely fölé emelték az őseink.

Kocsis Előd: Millenniumi emlékmű, Mihálygerge, Nógrád megye, 2000. Fotó: Kocsis Nagy Noémi 2011.

Ez is okozhatta a tartózkodást a felállításával kapcsolatban, mert eltekintve a politikai beállítottságoktól, a magyar ember lelke mélyén még mindig van egy kis félelem a honfoglalók emlékeivel kapcsolatban. A műemlék annyira kedvelt, hogy olyan kirándulók szoktak itt megpihenni, akik ezen a tájon járnak és fényképezik magukat, egymást a mű mellett. Az alkotás részleteihez tartozik, hogy amint a művész elmondta a kurgánba (amit korábbi évszázadok sírrablói már kifosztottak) egy három méteres alapozó gödröt ástak, ebbe állították bele a vasakra ráöntött beton oszlopot, aminek a tetején a turul vagy angyal feje gömbben végződik.

Kocsis Előd: Próféta, tollrajz, 2003. Fotó: Kovács Anita.

Ahogyan Kocsis Előd elmesélte az értelmezést rábízta a nézőkre. Sohasem szerette ugyanis az egyértelmű, szájbarágós megoldásokat, mindig hagyott egy kis lehetőséget arra, hogy a teljes kép mindenkiben magától kialakuljon. Mint egy lelkes mihálygergei látogató későbbi hozzászólásában olvashatjuk, 2010-ben az oszlop tetejébe belecsapott a villám, akkor tört ki egy darab a fejrészből, de az elektromos feszültséget levezette és ezzel megóvta a környező épületeket és a falut, a villámcsapás okozta tűzvésztől. Az emlékműhöz egy tizenhárom fokból álló lépcsőn lehet feljutni, így tisztelegve a millennium és az ősök emléke előtt. A település címere és zászlója is Kocsis Előd szobrászművész tervei alapján készült.

Kocsis Előd millenniumi emlékműve, az út felől nézve. Mihálygerge, Nógrád megye, 2000. Fotó: Kocsis Nagy Noémi 2011.

„A villámcsapás nem csak Amerikában fenyegeti a gigantikus méretű szobrokat. 2010. július 21-én - egy héttel az Ohio állambeli Monreo városában fémvázra épített 19 méter magas Krisztus-szobor pusztulása után – a magyarországi Mihálygergén felállított Millennium emlékművet szintén villámcsapás rongálta meg. Ipolytarnóc felé közeledve nem lehet nem észrevenni ezt a 11 méter magas műalkotást. Mihálygerge a Dobra patak völgyében, a Karancs hegység északi vonulatai között fekszik. A 2000-ben felavatott emlékmű valódi idegenforgalmi látnivalóvá vált. A kompozíción ősi magyar jelképek, a stilizált Turulmadár, és a Napkorong látható.Amikor fényképezni kezdtem a hatalmas oszlopon elhelyezett jelképet, hamarosan megjelent a falu egyik lakója és megkérdezte, hogy magáncélból készítem-e a felvételeket.

Kocsis Előd: Millenniumi emlékmű, Mihálygerge, Nógrád megye, 2000. Fotó: Kocsis Nagy Noémi 2011.

Az utóbbi időben történt kellemetlen tapasztalatim miatt egy pillanatra elbizonytalanodtam. Talán valami magánterületre tévedtem, vagy védelem alatt áll az alkotás, és fizetni kell a fotózásért? Körbenéztem és láttam, hogy egy országút melletti parkban közterületen állok, sehol egy laktanya vagy hadiüzem a közelben, kizárt dolog, hogy kitöröljem a gépből a felvételeket, és határozott igennel válaszoltam. Erre viszont a helyi lakos vált csalódottá. Elmondta, hogy a kárszakértőt várják, aki megállapítja a négy nappal korábbi villámcsapás által okozott kár értékét, mert addig nem kezdhetik el a helyreállítást. Ekkor vettem észre a földön heverő betontörmeléket, amely az angyal fején éktelenkedő sebhelyből robbant ki.

Ekkor tudtam meg azt is, hogy amit eddig angyalnak véltem, az egy stilizált Turulmadár. Én azonban továbbra is kitartok amellett, hogy ez egy angyal. Sőt ez egy igazi Őrangyal, aki betöltve a villámhárító szerepét megóvta a közeli templomot és házakat a villámcsapás okozta károktól, ellentétben az amerikai példával, ahol a templom is leégett. Forrás: Szoborlap.hu. Szórád Péter bejegyzése.”

Vörösmarty Mihály portréja, Budapest, Pesterzsébet, 1999. A pesterzsébeti Vörösmarty Mihály Iskola megbízásából készült ez az iskola előkertjében álló, magas posztamensen elhelyezett bronzszobor.

Kocsis Előd: Vörösmarty Mihály költő portréja, az azonos nevű pesterzsébeti iskola előkertjében, 1999.

Pesti Magyar Színtársulat emléktábla, Budapest, 1999.

A Károly körút 7. szám alatt áll az emléktábla, ami a hajdani Hacker ház, Hacker Szálájának állít emléket. Ott 1778-tól színpadi előadások zajlottak. Egyik jeles szereplője volt ezeknek az előadásoknak Déryné Széppataki Róza. Fehér márványtáblán, bronz stilizált színpadi relief látható Kocsis Előd értelmezésében, alatta bronz táblán és bronz betűkből áll össze az emlékszöveg. Különlegességnek számítanak a bronz betűk, mert általában emléktáblán vésett betűk szoktak előfordulni. A felirat szerint a domborművet a ház lakói, saját kezdeményezésükkel állították újra.

Copyrigh© 2011.artificium-artis.blogspot.com

Kálmáncsehi Sánta Márton mellszobra, Debrecen, 1997.

Kocsis Előd: Kálmáncsehi Sánta Márton szobra, Debrecen, 1997. Fotóforrás: K. Tünde, Szoborlap.hu.

Debrecenben, az István út 81 szám alatt a Tócóskert nevű lakótelepen helyezkedik el az emlékmű. Kálmáncsehi Sánta Márton a XV. század végén született és 1557-ben halt meg Debrecenben. A református vallás svájci elveinek a képviselője volt hazánkban. Református püspökként védelmezte egyháza és saját elveit. Kocsis Előd szobrát a Szoborlap műemléki besorolásában városképi jelentőségűnek tartja.

Kocsis Előd: Kálmáncsehi Sánta Márton szobra, Debrecen, 1997. Fotóforrás: K. Tünde, Szoborlap.hu.

Aranybárány Étterem cégére, Budapest, 1996.

Kocsis Előd: Az Aranybárány Étterem cégére, Budapest, V. kerület, fotó: Kocsis Nagy Noémi, 2011.

Budapesten található az ötödik kerületben. Az étterem akkori tulajdonosainak megrendelésére készült. Az étterem jelenleg tulajdonosváltozáson esett át, a cégér is felújításra szorul. Az Aranybárány Étterem cégére aranyozott bronz, Harmincad utcában, az V. kerületben található, Budapesten.

1956-os emlékmű, Soponya, Fejér megye, 1996.

Kocsis Előd: 1956-os emlékmű, Soponya, Fejér megye, 1996. Fotó: Kocsis Nagy Noémi, 2011.

Az 1956-os emlékmű Soponyán, Petőfi Sándor utcában a római katolikus templom kertjében található. A művész elbeszélése szerint igyekezett egy a szokásostól eltérő emlékhelyet létrehozni, nagyon egyszerű szimbólumokkal, a nagyméretű mészkövekre helyezett bronz emléklappal, amely a nemzeti zászlót jelképezik, a lyukkal a közepén és az 1956-os évszámmal. A Szoborlap műemléki besorolása városképi jelentőségűnek tartja.

I. világháborús emlékmű, Soponya, Fejér megye, 1996. május 25.

Kocsis Előd: I. világháborús műemlék, eredeti posztamens (1928. november 11.), mészkő, felújítva a művész által. Katonaszobor: bronz, 1996. május 26. A talapzat oldalába az elesett hősök nevei vannak belevésve.

Fotó: Kocsis Nagy Noémi

Kocsis Előd: I. világháborús műemlék, eredeti posztamens (1928. november 11.), mészkő, felújítva a művész által. Katonaszobor: bronz, 1996. május 26. Fotó: Kocsis Nagy Noémi

Soponyán áll még, a szobrászművész 1996. május 26-án felállított, első világháborús emlékműve. A köztéri szobor valójában két részből áll és Soponya egy ligetes-parkos részén helyezkedik el.

Kocsis Előd: I. világháborús műemlék, eredeti posztamens (1928. november 11.), mészkő, felújítva a művész által. Katonaszobor: bronz, 1996. május 26. A talapzat oldalán a hősök nevei vannak bevésve. Fotó: Kocsis Nagy Noémi 2011.

A posztamens maradt meg az eredetiből, melynek felirata szerint: Elesett hősei emlékezetére állítja a község hazafias népe 1928. A teljes dátum 1928. november 11. A mészkő talapzatot a művész lecsiszolta, felújította. Kocsis Előd I. világháborús katonát ábrázoló bronz szobrát korabeli fotók, rajzok alapján készítette el és ezen az alapon helyezte el. A felállítás dátuma a már említett 1996. május 26. A posztamens oldalába bevésve, az elesett hősök neveit találjuk.

Mócsy János mellszobra, Budapest, 1995.

Kocsis Előd: Mócsy János portréja 1995, fotóforrás: Neszták Béla.

A műalkotás Budapesten, a VII. kerületben található, az István utca 2 szám alatt található, az Egyetem parkjában található, anyaga durván faragott mészkő posztamensre helyezett bronz büszt.'Mócsy János (Kalocsa, 1895. nov. 30. – Bp., 1976. aug. 16.) állatorvos, egyetemi tanár, az MTA tagja (lev. 1941., r. 1946.), Kossuth-díjas (1952), Állami-díjas (1970). 1918-ban szerezte meg állatorvosi, 1921-ben doktori oklevelét a budapesti Állatorvosi Főiskolán. 1918–1921-ben uo. a bakteriológiai, 1921-től a belgyógyászati tanszéken működött. 1926-ban Rockefeller-ösztöndíjas az USA-ban, 1928-ban magántanár, 1935-től ny. rk. tanár, 1940-től ny. r. tanár. 1949–1950-ben dékán. 1954–1956-ban titkára, 1967–1970-ben elnöke az MTA Állatorvostudományi Bizottságának, 1964-től a Magyar Tud. szerkesztőbizottságának a tagja. Kutatási területe a háziállatok kórtana. Állatorvosi belgyógyászattal, bakteriológiával foglalkozott, az állatoknál fellépő bőrbetegségek gyógyításában szájon át adagolt kontaktméreggel ért el jelentős eredményeket. Mindemellett numizmatikával is foglalkozott. 1970–1973-ban a M. Numizmatikai Társ. elnöke, híres görög-római érem- és pénz-gyűjteménnyel rendelkezett. A Humboldt Egy. tb. doktora. ' forrás. szoborlap hu.

II. világháborús emlékmű, Nagyszénás, 1991.

Kocsis Előd: II. Világháborús emlékmű 1991., fotóforrás: Szórád Péter, Szoborlap.hu.

Az emlékmű Nagyszénáson (Békés megye, orosházai kistérség) a Mendöl téren helyezkedik el. A teret Mendöl Tiborról nevezték el és pont a műemlékkel szemben található. A szobrászok adatait felsoroló adatlap szerint, Kocsis Előd alkotása absztrakt és modern stílusú. Bronz, beton, műkő és márvány anyagokból. Az itt olvasható adatok alapján városképi jelentőségű-ként van nyilvántartva műemléki szempontból.

Kocsis Előd: II. Világháborús emlékmű 1991., fotóforrás: Szórád Péter, Szoborlap.hu.

„1991. június 2-án Für Lajos honvédelmi miniszter és Kaczkó Mihály polgármester ünnepi beszéde hangzott el a Kocsis Előd, Erdélyből áttelepült budapesti szobrászművész alkotásának felavatásakor.
Az emlékmű, egy részben földdel takart, 1,3 m magas lépcsőzetes talapzaton álló, 5 m magas, törött kardot formázó obeliszk. A markolaton bronzból öntött „1941-1945” felirat, a kard lapján ugyancsak bronzból öntve a nemzeti zászlóval övezett magyar címer található. A talapzat előtt 3 db 2 m magas műkő oszlopon elhelyezett siklósi márványtáblán olvasható 169 név”
Forrás: Gyenge Antal nagyszénási helytörténész levele a Szoborlap.hu számára.

Kocsis Előd: Pegazusok, bronz, márvány talapzaton. Magángyűjtemény. Fotó: Kovács Anita, 2012.

A felsorolt köztéri alkotásokon kívül Kocsis Előd szobrászművész számtalan szobra található múzeumokban és magángyűjteményekben Magyarországon, Romániában és mindazokban az országokban, ahol az életrajzi adatok felsorolása szerint járt, de ott is, amiről nincs feljegyzés. Kisplasztikái stílusa évenként változik, a hajdan a Képcsarnok boltjaiban kapható bronzszobrai különleges csiszolási technikájuk révén váltak ismertté Magyarországon és a vevők körében kedveltté. Évek óta a Budapesten folyamatosan megrendezett, egyik balett emlékünnepség állandó résztvevői, a művész által megformált balerinaszobrok, amiket a győzteseknek díjként osztanak ki.

Kocsis Előd: Kőkutya, kultikus kövekből, 2011. Fotó: Kovács Anita.

Napjainkban a Magyarország nagy folyói, Duna, Tisza, Maros, valamint a Földközi-tenger partján talált kövekből alkotott, különleges csiszolású kompozíciók díszítik számtalan ember nappaliját, mely kisplasztikái elkészítésében, figurális és absztrakt kompozíciókban olyan személyesebb témákat fedezünk fel, mint Család, Szerelem, Kutya, Emlékek. Nagy inspirálói a természet, a gyerekkorban megélt erdélyi emlékek, a történelem, a családi hagyományok, az ifjúság élményei Bukarestben és a világ számos táján, Budapesten, New Yorkban, Stockholmban, a sok helyen élő barátok megbecsülése és napjainkban az érettebb férfikor tapasztalatai.

Kocsis Előd: Sellőlány, bronz, 2009, fotó: Kovács Anita.

Kocsis Előd: Lány, bronz, 2009. Fotó: Kovács Anita.

Kocsis Előd, 1948. május 13.-án született Abafáján, Erdélyben. 1987-es Magyarországra való áttelepülése óta tagja a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének. 1989 óta magyar állampolgár.

Kocsis Előd: Erzsébet királyné emlékszobra, gipszmakett, 2010. Fotó: Kocsis Nagy Noémi.

Középiskolai tanulmányait, 1968-ban végezte a marosvásárhelyi Művészeti és Zenei Szakközépiskolában, olyan kiváló zenész évfolyamtárssal és baráttal, mint Kóródi István.Kocsis Előd mestere Izsák Márton volt a az iskolában.

Kocsis Előd: Diplomamunka: Szárnyas Ikarusz, 1973. Bukarest.

1968-1973 között végezte egyetemi tanulmányait, a bukaresti, Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Akadémia, Szobrászművész és Művésztanár szakán. Mestere Boris Caragea volt.

Az ifjú művész, Kocsis Előd a hetvenes években egy munkája előtt. A fotó magángyűjtemény része.

Az egyetem és mesterképzés elvégzése után nyerte el, az év legtehetségesebb növendékének kiutalt Friderich Stork ösztöndíjat Bukarestben.1. Innentől kezdve számos csoportos és egyéni kiállításon vett részt szerte a világon, így New Yorkban, Stokholmban, Leningrádban (ma Szentpétervár), Bukarestben és Budapesten. Megnyerte a ravennai Dante Biennálé díját.

Kocsis Előd: Próféta, bronz, 1997. Fotó: Kovács Anita.

1. Friedrich Stork (1852. január 30.-1892. április 22.) a Királyi Románia Művészeti Akadémia rektora, szobrászművész.

Magyarországi tagságok és munkásság
Copyrigh© 2011.artificium-artis.blogspot.com

2012.-es Kőrösi Csoma Sándor szoboravatását követően, a Heti Válasz folyóiratban, Ősi Újdonság címen jelent meg cikk a művészről, riport formájában, Babiczky Tibor tollából. 2012. április 19., 56- 57. o.
1987 óta Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Szövetség tagja.

Köz és beltéri megrendelésekre dolgozik, Szobrászati műveinek világát, a magyar történelemből, a keresztény kultúrából, a természet formáinak változatosságából meríti.

Kocsis Előd: Krisztus a kereszten, hetvenes évek közepe, Stációk sorozat, román templom Bukarest mellett.

Sokszor dolgozott egyházi megrendelésre, ahol a különböző felekezetek templomainak készített Krisztus stációkat, illetve Krisztus portrét többször bronzból. Alapvetően figuratív szobrász, de a geometrikus formaabsztrakció is része, nagyvonalú monumentalitásra törekvő, gazdag formakincsű művészetének.

Kocsis Előd: Kompozíció, csiszolt kő, 2010. Fotó: Kovács Anita.

Szobrászati munkássága mellett, Kocsis Előd mindig fontosnak tartotta az ifjúság nevelését. Bukarestben az egyetem elvégzése után rögtön tanítani kezdett, egy helyi középiskolában, emellett a számtalan magán és köztéri megbízásnak tett eleget.

1987-es Magyarországra való áttelepülése óta, szobrászati munkássága mellett folyamatosan tanít. 2000 – 2010 június, Ybl Miklós Művészeti Szakközépiskola, szobrász dekoratőr szakosztályok nevelése és érettségiztetése minden évben.

Kocsis Előd: Jézus elesik a kereszttel, hetvenes évek közepe, Stációk sorozat, román templom Bukarest mellett.

2000 előtt éveken keresztül az érettségi bizottság tagja.1988 – 2004 vezette a pesterzsébeti Csili Művelődési Ház, Képzőművészeti Szakkörét, ami vezetése alatt, számos sikeres kiállítást és nyári alkotótábort élt meg.Több száz fiatal köszönheti a Kocsis Előd által nyújtott lelkiismeretes törődésnek, hogy bejutott felsőoktatási intézményekbe, egyetemekre és főiskolákra.

Kocsis Előd: Ősállat, 2011, csiszolt kő, fotó: Benyó Gergely.

2002. Újszecesszió Galéria (azóta megszűnt), Budapest.

2001. Lurdy Ház Galéria, Budapest.

1998. Magyar Kultúra Háza, Stokholm (Svédország).

1995. Erlin Galéria, Budapest.

Kocsis Előd: Női szent szobra, hetvenes évek vége. Magángyűjtemény.

1988 – 2010. a Pesterzsébeti Tavaszi Tárlat állandó résztvevője, 22 éve.

1994. Kisszobor kiállítás, Vigadó Galéria, Budapest.

1991. XII. Országos Kerámia Biennálé, Pécs; XXVII. Alföldi Tárlat, Békéscsaba

1990. Forrás, (Budapesti Külkereskedelmi Bank).

1990. Remény,(vörösréz, Szolnok, MNB székház).

1989. Remény,(vörösréz, Békéscsaba).

Kocsis Előd: Nő, bronz, hetvenes évek, magángyűjtemény.

1979. Constanta, egyéni kisplasztikai kiállítás.

1979. Csíkszereda, egyéni kispalsztikai kiállítás.

Kocsis Előd: Köztéri szobor, hetvenes évek, fotós: ismeretlen.

1979.Majdaher (?), Lengyelország, a Háborúellenes Nemzetközi Kiállítás szobrászati nagydíja.
1978. Bukarest, kisplasztikai egyéni kiállítás.

1978. Bukarest, Olasz Könyvtár, egyéni szobrászati kiállítás.

1976. Manók tánca, (acélplasztika, Galat).

Kocsis Előd: Jézusra felsegítik a keresztet, hetvenes évek közepe, Stációk sorozat, román templom Bukarest mellett.

1975. Bukarest, egyéni kiállítás, a „Nő a művészetben” címmel.

1974. Bukarest, Dekoratív Művészetek díja, Dalles Művészház díja, Fiatal Művészek díja. A Stork Múzeumban rendezett egyéni kiállítás.

1973. 1848-as emlékkiállítás, Bukarest, Dalles Terem.

1973. Bukarest, egyéni kiállítás a Stork Múzeumban, az alapítóról elnevezett azonos nevű ösztöndíj elnyerése után.

1973. Magura, Alkotó Tábor.

Kocsis Előd: Ady Endre 100 éves, 1977-es emlékérem, magángyűjtemény.

1985. Bukarest, Kisplasztikai Kiállítás. 1982. New York.(USA)

1982.Bukarest, Az emberi test témájú, gyűjteményes kiállítás és kisplasztikai Kiállítás.

1981. Bukarest, Anya és gyermek tematikájú szobrászati kiállítás.

1980. Bukarest, Éves szobrászati kiállítás.

1979-1980. Bukarest, Festészeti, szobrászati és grafikai szalon, Bukarest Megye szervezésében.

1978. Iasi, Ifjúsági Művészeti Kiállítás.

Kocsis Előd: Térplasztika, hetvenes évek, magángyűjtemény.

1977. Bukarest, a 35-ös Műterem, az Első Kerület kulturális rendezvénye.

1977. Bukarest, Kortárs Kisplasztikai Kiállítás. Friedrich Schiller Kulturális Központ.

1976. Bukarest, Kisplasztikai Kiállítás, 35-ös Műterem.

1976. Bukarest, Kortárs román kisplasztikai kiállítás, Friedrich Schiller Kulturális Központ.

1975. Bukarest, Éves festészeti és szobrászati kiállítás.

1975. Bukarest, Önarckép kiállítás.

Kocsis Előd: Lovas dombormű, nyolcvanas évek, magángyűjtemény.

1975. Bukarest, Általános Szobrászati Kiállítás.

1975. Bukarest megye kiállítása, Szobrászati és festészeti szalon.

1974. Bukarest, Művészeti Triennálé, Dalles Kiállítóterem.

1974. Bukarest, XXX. év emlékezete, Dalles Kiállítóterem.

Kocsis Előd: Márvány kisplasztika, hetvenes évek, Bukarest, műtermi felvétel, fotós ismeretlen.

1974. Pitesti, A Fiatalság Biennáléja.

1974. Bukarest megye kiállítása.

1973. Bukarest, Tisztelet, emlékezés 1848-ra, Dalles Kiállítóterem.

1973. Bukarest, a KISZ román szervezetének a kiállítása, Dalles Kiállítóterem.

Kocsis Előd: Ketten, bronz, márvány talapzaton, 1996. Magángyűjtemény.

1983. Ravennai Szobrászati Biennálé.

1981. Ravenna, Olaszország, Szobrászati biennálé.

1980. Szobrásztábor, New York (USA).

1980. Csoportos vándorkiállítás, a következő helyszínekkel: Prága, Pozsony, Rostock.

1979. Budapest, Magyarország, Romániai fiatal művészek szobrászati kiállítása. Ehhez a hitelesség kedvéért tegyük hozzá, hogy a díjat Kocsis Elődnek szerették volna odaítélni, de politikai okok miatt mégsem neki adták oda.

Kocsis Előd: Ketten, bronz, 1970-es évek, magángyűjtemény.

1979. Barcelona, Spanyolország, Nemzetközi Plasztikai Biennálé, téma a sport volt.

1979. Ravenna, Olaszország, Nemzetközi Szobrászati Biennálé, a díj elnyerésével.

1979.Lengyelország, Nemzetközi szobrászati és grafikai kiállítás, ahol téma a Háborúellenesség volt.
Legutóbbi tudósítás, amiben Kocsis Előd szobrászművész közreműködött egy kulturális rendezvény kapcsán:

Marton Sándorné, a Kulturális, Oktatási és Sportbizottság elnöke tolmácsolta az est fővédnökének, dr. Vas Imre országgyűlési képviselő, alpolgármesternek az üzenetét.

Marton Sándorné, a Kulturális, Oktatási és Sportbizottság elnöke tolmácsolta az est fővédnökének, dr. Vas Imre országgyűlési képviselő, alpolgármesternek az üzenetét: - Olyan hagyományápoló estről van szó, amely többek között a lokálpatriotizmusra tanít. A régi tanítványok, akik nemcsak az ország határain belül, hanem azon kívül is híresek, mindig nagy örömmel szerepelnek egykori iskolájukban. Szeretnék köszönetet mondani az iskola igazgatójának, Vicziánné Simándi Évának és minden munkatársának, hogy megtartják ezt a rendezvényt.

Marton Sándorné platoni idézettel zárta beszédét: „A zene erkölcsi törvény. Lelket kölcsönöz a mindenségnek, szárnyat az élménynek, szállni tanítja a képzeletet, bájt ad a szomorúnak, derűt és életet mindennek. Lényege a rendnek, és útja minden jóhoz, igazságoshoz és széphez vezet, amelynek csak láthatatlan, de kápráztató, szenvedélyes és örökkévaló alakja."
A műsort Kocsis Nagy Klára zongoratanár és zongoraművész szervezte. A rendezvényt támogatta a kerület önkormányzata és a Pesterzsébeti Múzeum.
A koncertet Lenkeyné Szabó Ida vezette, aki az egykori növendékek sikereiről, versenyeredményeiről, fellépéseiről is beszámolt a közönségnek, és megtudtuk azt is, hogy a művészek jelenleg milyen színházakban, zenekarokban tevékenykednek.
Kiss Anikó tanítványa, Kürti László szatmári népdalokat játszott citerán. Elhangzott Liszt Ferenc: Mazeppa című transzcendens etűdje Baksainé Csitári Ilona egykori tanítványa, Vida Mónika Ruth előadásában zongorán. Meglehetősen kevesen játszanak klasszikus műveket harmonikán, ezért különleges élmény volt Nagy József tanár régi tanítványa, Deli Zsolt előadásában Solotarjov: Ferraponti kolostor című műve. Bach: Esz-dúr Preludiumát és Vajda János: Just for You című alkotását Fejérvári János csellóművész játszotta, tanára Danhauserné Buck Judit volt. A BB Musica ismert énekesei Újhelyi Andrea és Barlay András Tassonyiné Zalay Lídiánál, Balásházi Bálint zongoraművész Bizjákné Újvári Ibolyánál tanult.
Bizják Gábor kürtművész Harmatos Lajos, Bizják Dóra zongoraművész Masopust Margit és Turi Mihály növendéke volt. Előadásukban Franz Strauss: Nocturne című művét hallhattuk. Horváthné Farkas Katalin régi növendéke, Fejérvári Zoltán zongorán adott elő egy részletet Leos Janácek: „Benőtt ösvényeken" című ciklusából. Pál Ildikó egykori növendéke, Bogács András harsonaművész Weber: Románcát játszotta Porzsolt Györgyné zongorakíséretével. Théo Charlier: Solo de concours című művét Tóth Gergely trombitaművész adta elő, zongorán Arany Zsuzsanna kísért. Gergely zeneiskolai tanára Kolossa András volt. Weisz Nándor már tavaly is bemutatta ütőhangszer tudását egykori tanára, Mizsák István nem kis büszkeségére. Ezúttal együttesével, az InFusion trióval lépett fel, sláger egyveleget mutattak be egészen újszerű hangzásban. Fellépett még Ferenczi György és a Rackajam. Az együttes tagjai közül ketten, Ferenczi György és Bizják Gábor is a zeneiskola diákjaiként a zeneiskolában ismerkedtek a művészetekkel.
Vicziánné Simándi Éva igazgató zárszavával ért véget az esemény: - Nagyon nagy megtiszteltetés olyan iskolát vezetni, amely számos tehetséget adott a zenei életnek.
Az egykori tanárok Kocsis Előd szobrászművész kövekből csiszolt kisplasztikáit, míg a korábbi diákok a Pesterzsébeti Múzeum által felajánlott könyveket kapták emlékül.

Ilonka Mária
Fotó: Szerző

Hírfeltöltés: Online Lapcsoport Kft.

www.onlinelapcsoportkft.hu

Kocsis Előd: Önarckép, hetvenes évek vége, magángyűjtemény.

1975. Berlin, Németország. Nemzetközi szobrászati kiállítás, „Plastik und Blumen” címmel.

Kocsis Előd: Önarckép, hetvenes évek vége, magángyűjtemény.

Kocsis Nagy Noémi

A fenti szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Ez 2069 embernek tetszik a blogon!
Köszönjük!

Keresés ebben a blogban

Kocsis Nagy Noémi

A hónap művésze 11: Kocsis Előd szobrászművész

Pesti Magyar Színtársulat emléktábla, Budapest, 1999.

Copyrigh© 2011.artificium-artis.blogspot.com

Kálmáncsehi Sánta Márton mellszobra, Debrecen, 1997.

Aranybárány Étterem cégére, Budapest, 1996.

1956-os emlékmű, Soponya, Fejér megye, 1996.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések

Kalandozásaink Korfun 1. Az utazás

Kalandozásaink Korfun 4. Harmadik nap