Hétköznapi őrületek

Jó tanács

A könyvesbolti munkában az a jó, hogy naponta rengeteg különböző kultúrájú és hátterű emberrel találkozol. A legtöbbnek aranyosak vagyunk és segítőkészen kiszolgáljuk őket- legalábbis ezt mondják.

Van azonban olyan, akinek semmi sem elég, ha lehozod nekik a csillagos eget sem.

Kapjuk az ívet rendesen ezektől, hogy úgy mondjam. Ma egy nő azért kötött belém, mert nem akarta elhinni, hogy az adott könyvsorozat bizonyos darabja más méretű, mert ők ezt gyűjtik.

Biztos a könyvespolca 20 centire volt méretezve.

Mutattam neki a Moly könyvértékelő oldalt, hogy más kiadás nincs belőle, de javasoltam, hogy reklamáljon a kiadónál. Ráment az oldalukra, de sem ott, sem a konkurens cég weblapján nem tudta lemérni centire a könyvet.

Mikor már vagy háromnegyed órája akadékoskodott átadtam a kolléganőmnek és kimentem levegőzni. Felhívtam Anyámat.

Mire visszajöttem kiderült, hogy a kolléganőmet is lefárasztotta, de ezen felül panaszkodott rám, hogy a mi weboldalunkat nem néztem meg neki.

Hogyan magyarázzam el valakinek, hogy a könyvborító méretét a weboldalon nem lehet lemérni, s ha valamiből egy kiadás van, az egy méret?

Utána bejött egy munkásember kisvakondos nadrágban, az a típus, akiről sok nő álmodozik, erős, szőrös, merész.

Nekem nem volt a zsánerem, de ezt nem árultam el neki, nehogy megbántsam.

Neki azonban nem voltak ilyen problémái, ellenben az volt a megállapítása, hogy "túl agresszíven tépem le a számlát a csomagról, amit átnyújtottam neki, meg nem mosolyogtam". Tehát egyszerre legyek nőies, kifinomult, műkörmös, felpolcolt mellű cicababa, aki simogatja a csomagokat, netalán őt - a szavaival - és édesen mosolyog.

- Naponta vagy negyven ilyen csomagot veszek át és bontok ki, de ha ön megmutatja, hogy ezt hogy kell és mindezt mosolyogva, bizony Isten megcsinálom.

Elnevette magát.

Most erre mit mondjak?

#vásárló #jótanács #semmisejó

Viszonthallásra

Ma az egyik kedves vásárló, aki nálunk járt mindenféle könyvet rendelt tőlünk. Szemmel láthatóan nagyon fáradt volt, ezért fizetés után így köszönt el:

-Viszonthallásra.

Leguggoltam és elbújtam a pult mögé majd én is köszöntem neki:

- A viszonthallásra.

Jót nevetett, majd boldogan távozott.

Legutóbbi könyvemet A kínai rejtélyt innen rendelheted meg: https://publioboox.com/termek/a-kinai-rejtely

Az olvasói vélemények: https://moly.hu/konyvek/gerda-green-a-kinai-rejtely