A Budatétényi Rózsakert

Az Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft. tulajdonában lévő rozárium Magyarország legnagyobb rózsakertje, az egyik legnagyobb génbankja, melynek elődjét még Klauzál Gábor alapította. Több mint ötven évvel ezelőtt a Magyar Örökség díjas Márk Gergely itt álmodta meg és hozta létre Európa akkor második legnagyobb rozáriumát. Az akkori 2740 rózsafajtából mára mintegy 1200 maradt, de még mindig 7000 tő virágzik májusban a nagyjából két és fél hektáros, a Nagytétényi út 188-192., a Gyula vezér lépcső és a Park utca által határolt területen. 

Sárga rózsák a kék ég alatt. 

A rozárium virágokat nem értékesít. Bejárata a Nagytétényi út 188. szám alatt található, innen egyesen a rózsakertbe lehet jutni. Szöveg forrás: a XXII. kerület honlapja, fotók: Kocsis Nagy Noémi Budatétényi Rózsakert. 

 

Nagyon régi vágyam volt meglátogatni a Nagytétényi Rózsakertet. Akárhányszor elmentünk mellette kocsival csak vágyakozva néztem befelé, de egyszer mindennek eljön a napja. Korábbi bejegyzésemben itt a blogon írtam Nektek a Bukaresti Botanikuskertről, mely életem annyira meghatározó élménye volt, hogy gyerekként sokszor elbicikliztem oda, gyakran még iskola időben, tanítás után is. Rózsa. 

Ma oda kirándultunk a szüleimmel. Tudjátok, akikkel mindenféle kalandok megestek velünk gyerekkoromban. Azt hiszem, ha az embernek jó a viszonya velük, akkor barátok egy életen át. Belépve a Budatétényi Rózsakertbe ugyanaz az érzés fogadott, mint a bukaresti kiruccanásaimkor. Nagy területen elterülő rózsaritkaságok, friss levegő, széles horizont fogadtak Budatétényben. 

Még szerencse, hogy ezt a kertet, a rózsagébankot az ötvenes években alapították, mert a mai ingatlan területi éhséget és őrült beépítési tempót látva aligha alakulhatna ekkora területen rózsakert. Minden terület érték, mindent hasznosítani kell, de ebbe most ne menjünk bele. 

A mai világ nem igazán kedvez az álmodozó, rózsaillatért és a rózsák szépségéért lelkesedő széplelkeknek, vagy mégis? Mindannyian a Budán élt Gül Baba leszármazottai lennénk, akik ezt szeretjük? Persze lelki értelemben. Minden bizonnyal azok a kutatók, akik alapították Klauzál Gábor, Márk Gergely 1923-2012, számtalan rózsafajta nemesítője, a Budatétnyi Rózsakert létrehozója és vezetője, vagy Dr. Kováts Zoltán, aki a modern magyar dísznövénynemesítés legnagyobb alakja volt, hasonlóan érezhettek, amikor itt dolgoztak, mint azok a kutatók is, akik a mai napig is tevékenykednek. 

A rózsáknak egészen különleges nevük van, fotóztam rózsát, amelyet a csodálatos svéd színésznőről Ingrid Bergmanról neveztek el, akit a Casablancából és a Gázlángból is ismerhetünk. Aztán találkoztam egy páratlan rózsával, aminek a neve Blue Moon, azaz Kék Hold volt, melynek színe a kékes Holdra emlékeztetett, hideg téli éjszakákon. Megtaláltam a kedvenc rózsafajtámat a Papa Meillandot, ami egy hibrid, intenzív illatú tearózsa, s a bukaresti házunk előtt volt több tő belőle. 

1963-ban kísérletezték ki Franciaországban és az a társasház a hatvanas években épült, valamint ismerve a románok francia kultúra iránti rajongását, teljesen elképzelhetőnek tartom, hogy azért ültettek oda annyi tövet. Ugyanezzel találkoztam szüleim kertjében is és mindig utána akartam járni, hogy miről is van szó. Egyébként ahány rózsa, annyi illat. Vannak egészen illattalan, majd enyhén jó szagú, kissé fás, aztán majdnem citromos aromájúak is. Hihetetlennek tűnhet, de mégis a sárga rózsák némelyikében éreztem ezt a citrusos illatot. Az árnyalatok is elbűvölőek, a rózsaszíntől a sötét mályváig, a világos pirostól a sötétbordóig, a kékes lilától a fehérig. 

Ritkán látni teljesen fehér rózsát, de volt itt egy amerikai elnevezésű, a Metropolitan, amely 2005-ben került a Budafoki Rózsakertbe. El voltam ragadtatva ennek illatától, amelyben valami gyümölcsösséget véltem felfedezni, utána is olvastam a szakirodalomban. A Sweetgarden oldal ezt írja róla: Egy dús, ápolt megjelenésű, elegáns rózsafajta, mely nagyméretű virágainak tiszta, hófehér színével hívja fel magára a figyelmet. Az összhatást kellemes, gyümölcsös illata teszi teljessé, melyben a banán, barack, gyöngyvirág és liliom aromáit fedezhetjük fel. 

Hát nem csodálatos? Hogy lehet egy rózsa egyszerre gyümölcsös aromájú és más virágok illatára is emlékeztető, mint a barack, a gyöngyvirág és a lilom? Annak is nagyon örültem, hogy ezt a tízhektáros telket az ötvenes években alapították a rózsanemesítés céljából. A több, mint hetven éve létező kert olyan különlegesség a lenyűgöző látványával és a rózsák szépségével, hogy napjainkban már biztos nem valósulna meg. Nem tudom, hogy ti hogy vagytok vele, de engem rendkívül bosszant, hogy mindent, de mindent beépítenek, hogy minden négyzetcentiméterre kerül valami. Valósággal felfalja a beton a várost és ilyenkor igazán üdítő és felemelő egy ilyen helyen sétálni. Mielőtt bementünk a rózsakertbe megálltunk egy pillanatra a Camponában és elcsodálkoztam, hogy mennyire tele van, hogy az emberek számára fontosabb a mesterséges világ. 

Boltok és éttermek nyújtotta lehetőséget keresik hétvégi felüdülésként, de alig hozzák ki a gyerekeket sétálni levegőzni, egy ilyen rózsakertbe. Ismerkedni a természettel. Nem tartom véletlennek azt a sok hisztit és sírást, amit hallok ezekben a bevásárlóközpontokban, a gyerekek érzékeny idegrendszere nem bírja a tumultust, de ezt a szülők aligha értik meg. Minden átalakulóban van és ez olyan elkeserítő.  

A rózsák gyönyörűségeit illetően találtam még egy nagyszerű példányt, ami nagyon tetszett. A Chrysler Imperial nevű is, amely 1952-ből való és legalább olyan különleges megjelenésű, mint az illata. Ezt egy Walter A. Lammens nevű ember termesztette, kísérletezte ki és mutatta be a Descanso Gardensben, La Canada Flintrigeben, Californiában. Csodálatosan szép szobrokkal is várja a kert a látogatókat, sajnos a szobrászok neve nem volt belevésve, persze így is körüljártuk, megbámultuk őket. Többnyire homokkőből készültek, de volt köztük egy bronzszobor is, ami Henry Moor stílusára emlékeztetett. Apám, mint szobrász mesélte el a faragási, mintázási technikákat. 

A kertet éppen fűnyírókkal rendezte egy kertet ápoló csapat. Az egyik felén a rózsák közötti területet gyönyörű cickafarkos mező borította, pont olyan, mint azokon az erdélyi mezőkön, ahol gyermekkoromban annyit kószáltam a nagyszüleimmel. A Nagymamám gyűjtötte ezt a gyógynövényt, a női bajok egyik legjobb ellenszere, ülőfürdőként és teaként. Valósággal fájt a szívem, hogy ezeket a motoros fűrésszel lekaszabolják, de hát a kertápolás és növénygondozás művelete nem eszerint dől el.  

Találtunk itt rózsát Ormos Imre emlékére ültetve. A következő feliratot találtam itt: Amikor Márk Gergely ezt a lazacvörös vágórózsát elnevezte, annak a professzornak állított emléket, aki a Budatétényi Rózsakertet tervezte. Dr. Ormos Imre (1903-1979) kerttervező az egykori Kertészeti Egyetem Kertépítészeti Tanszékének vezetője volt, az általa kialakított rozárium 1963-ban készült el. 

Hogy kipihenjük a rózsakert látogatás élményeit, mert a rózsakertben való nyönyörködés azért nem jelent akkora fáradtságot, leültünk levegőzni a hársfák alá. Padok nyújtanak pihenési lehetőséget a látogatóknak, ahonnan amerre a szem ellát színes rózsák tömkelege, lenyűgöző látványa varázsolja el a nézőt. Folyton eszembe jut, hogy Noémi édesanyja, Az aranyemberben rózsát termeszt a Senki szigetén, amiről már korábban írtam és, hogy folyton arra vágyom, hogy majd egyszer rózsalekvárt főzzek, mert amióta egyszer kóstoltam soha azt a különleges ízt el nem feledem. Hiszek abban, hogy a növények is éreznek, sőt magasabb szintű kommunikációra képesek, mint azt gondolnánk, ahogyan arról számtalan tanulmány és könyv tanúskodik. Ha a növényeket ápoljuk, akkor velünk együtt élnek, fejlődnek. Meggyőződésem, hogy Jókai Mór is szerette a rózsákat, mert ültette őket a háza kertjében, a mai Jókai-kert helyén. Mint olvastam egy köves, kavicsos terület volt, amikor odaköltözött és az ő keze alatt vált virágzóvá. Szóval nem tudom, hogy a rózsák érzik-e, ha az ember beléjük szagol, de azt tudom, hogy ők selymességükkel, puha bársonyosságukkal, különleges lágy, és intenzívebb aromáikkal, egyedi formáikkal és színgazdagságukkal elvarázsolják az őket kedvelőket. A nagy séta után ettünk egy finom ebédet a Duna-parton, igazán jól telt ez a nagyszerű hétvége a szüleimmel. Isten éltesse őket, hogy minél több ilyen közös élményt tudjunk átélni együtt.

Legutóbbi könyvemet A kínai rejtélyt innen rendelheted meg: https://publioboox.com/termek/a-kinai-rejtely

Az olvasói vélemények: https://moly.hu/konyvek/gerda-green-a-kinai-rejtely