Városi séták Budapesten: Gül baba türbéje
Gül baba szobra, fotó: Kocsis Nagy Noémi, 2013. |
Harminchárom éve élek Budapesten, azóta sok minden megesett velem és másokkal. E városi történeteimet sorra elhozom most nektek a blogomra. Egyszer mindenki felkerül ide, akit érdekesnek találok . A türbe állapotával kapcsolatban úgy tudom változás állt be, mert azóta a magyar és a török kormány keretegyezmény alapján felújította. Nyilván a Covid alatt nem látogatható, de ami késik nem múlik.
Vezetők az igaz úton a társaid, Gül Baba! Testet öltött Isten-titkok barátaid, Gül Baba! Hajnaltájt szomorú szívem, mint a bimbó, kitárult Lélek-nyitó kertje nem más: kolostorod, Gül Baba! Aki belép, elfelejti búját, baját, bánatát Igazhívők birodalma imatermed, Gül Baba! Rendházadban leborulnak mind a rúmi dervisek Kábájukhoz sereglenek tanítványid, Gül Baba! Ej, Hiszálí! Jóllakat majd a szerelem asztala Tiszta szívvel közeledjél, vendéglátód Gül Baba!226
Gül baba alakja köré már a török világ kezdetén a legendák sűrű szálai fonódtak. Neve - amely magyarul „Rózsa Apó”-t jelent. Evlia Cselebi török világutazó és történetíró szemléletesen írja le Gül baba halálának legendás körülményeit. 1541. szeptember 2-án - egy pénteki napon - a várost elfoglaló Szulejmán szultán nevére és tiszteletére dzsámivá alakított Nagyboldogasszony templomban - a mai Mátyás templom - a győzelemért első ízben tartott hálaadó imádság közben érte utol a halál Gül babát. Temetésén maga Szulejmán szultán is részt vett. Szulejmán el kanuni - „Törvényhozó” Szulejmán szultán a legenda szerint úgy adta át Budát a város első török urának, Szulejmán pasának, hogy: „Gül baba” lévén Buda őrzője, az ő gondoskodása ügyeljen fel rá!”
A Rózsadomb délkeleti lejtőjén - támfalakkal övezett kis kertben - áll Gül baba síremléke. Gül baba - kinek híre ma is jól ismert az egész mohamedán világban - a kis-ázsiai Sivasz tartomány Merzifun városában született. Az iszlám egyik szerzetesrendjének - a bektasi dervisrendnek a tagjaként a szultánok egész sorát szolgálva hirdette a Korán igéjét.
A rendet, melyhez tartozott, Hadzsi Bektas Veli alapította a XIV. század elején. Központi kolostoruk (tekkéjük) - ahová az alapítóit is temették és amely ma múzeum - a törökországi Hadzsi Bektasban van. A rend tagjai és a janicsárok között igen szoros kapcsolat alakult ki az idők folyamán. A rendtagok - a dervisek - békés időben földműveléssel és iparral foglalkoztak, avagy a művészetek valamely ágát művelték kolostoraikban, a „tekké”-ben, a háború idején azonban karddal a kezükben igazi „hitharcos”-ként küzdöttek az iszlám seregeinek győzelméért, s lettek „gázi”-vá - győztessé -, avagy „sehid”-dé, vértanúvá.
A türbét (sírépítményt) a harmadik budai pasa, Jahjapasazáde Mehmed építette a sír fölé az 1543-48 közötti időben. Az építmény alaprajza szabályos nyolcszög. Külső homlokzati fala szépen faragott homokkőkváderekből falazott, s egyetlen díszét csak az oldalfalakat tagoló tükörmezők képezik. A türbét félgömbkupola fedi, amelyhez az átmenetet a belső térben is látható - s annak egyetlen díszéül szolgáló - vak szamárhátívsor alkotja.
Síremlékét ma az újkori Wagner-villa maradványai között kialakított fedett oszlopcsarnok övezi. 1914-ben műemlékké nyilvánították. Az első műemléki felújítása 1918-ban fejeződött be. Magát a türbét az 1962-es helyreállítás során végzett kutatás eredményei nyomán állították helyre Pfannl Egon építész tervei alapján. Ekkor bontották ki az ajtónyílás fölötti felülvilágítót és állították helyre a türbe egyetlen kőkeretes - felül szamárhátíves felülvilágítós - ablakát is, valamint fedték be a kupolát vörösrézlemez burkolattal. Vörösmárvány padozata is akkor készült. A folyamatos állapotromlás után az 1990-es években került sor a türbe újabb felújítására.
Gül baba sírja a török időkben sűrűn látogatott zarándokhely volt. A sírt Evlia Cselebi is felkereste, amikor 1660-64. között Budán járt. Látogatásának emlékét megörökítette a türbe falára írott néhány rögtönzött versben, amely a visszafoglalást követő átalakítások során semmisülhetett meg. Szövegüket csupán Evlia művéből ismerjük. Ugyancsak ő írta le a türbe gazdag és díszes berendezését, mely a török időket követően elkallódott.A fenti, a síremlékhez kapcsolódó szöveget a Museum.hu a oldaláról idéztem, a múzeumi nyitva tartásról szóló információkat a lap alján találjuk.
A türbe mellett árkádsor. Kocsis Nagy Noémi, fotó: 2013. |
A hely szelleme még most is átsugárzik a kissé lerobbant műemléken, melynek lehet, hogy az október végi borús idő is meghatározta a hangulatát. Minden esetre a múzeumi ismertető alapján a kilencvenes években felújították és ha nem is vártam most ragyogó rózsakertet, azért kicsit megdöbbentett, az egyébként ingyenesen látogatható és őrzött műemlék kertje. A kapuzat kövei, lépcsői, a türbét körülvevő oszlopsor alapjai málladoznak. A lehullott levelek belepik az utat. Egyébként csodálatos hangulat árad a türbe környezetéből, gyönyörű mozaikok, török feliratok, márvány kút és nagyszerű kilátás van onnan. Azonban csodálkozom a százötven éves közös történelem emlékeinek ilyen őrzésén, hogy a török kormánnyal karöltve nem teszünk meg többet, a Türbe ragyogó fényben, pompás megjelenésben való bemutatásáért. Én inkább szednék egy minimális belépőt, ha ez lenne az ára annak, hogy maga a síremlék látogatható legyen, ha kell idegenvezetéssel. Illetve valaki rendszeresen felseperné az udvart és működne mellette a kávézó, ahol el lehetne mélázni egy kicsit a régi emlékeken...
A Gül baba utca tetejének a kilátása. Fotó: Kocsis Nagy Noémi, 2013. |
Cím: 1023 - Budapest, Mecset utca 14. (bejárat: Türbe tér 1.)
Telefonszám: (+36 (1)) 487-8800
E-mail: btm@mail.btm.hu
Nyitva tartás: H-V 10-18
|
Lukács Edina blogger riportját a könyvemről itt olvashatjátok.
Köszönöm szépen ezt a részletes leírást és beszámolót magáról Gül Babáról és a türbéről. Sok új dolgot tudtam meg, ha ellátogatok, akkor már tudni fogok mindent :)
VálaszTörlésNagyon örülök, ha tetszik, s tanultál belőle valamit. 😊
Törlés