Betűtörténet 13.: Történelmi nyomdák Magyarországon

Copyright©2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! 

A Confessionale kiadvány, Antonius Florentinus műve alapján 1477-ben készült.

     

Történelmi nyomdák a XVI. századi Magyarországon és Erdélyben

Nádasdy Tamás országbíró Sárvár-újszigeti udvara, a dunántúli legjelentősebb művelődési központja volt a XVI. században. Ebben az időszakban Huszár Gál nyomdáját, Komjáton a Forgách család támogatta. Hoffhalter Rudolf dunántúli könyvnyomdáját Bánffy Miklós, Zala megye főispánja és Zrínyi György támogatta. A Batthyány család Németújváron, az Erdődyek Monyorókeréken, Nádasdy Ferenc Sopronkeresztúron működött. Bornemisza Péter nyomdáját, a reformációra áttért magyar főurak támogatták.

Zavartalanabb gazdasági fejlődés jellemezte ugyanakkor Erdélyt. A három nyelvű lakosságot magyarok, szászok és a korabeli forrásokban oláhok (román, a vlah népcsoport elnevezésből) alkották. Az 1500-as években a szász területek voltak a leggazdagabbak, legfejlettebbek Erdélyben az ipar szempontjából. A szászok kereskedelmet is folytattak a Kárpátokon kívüli román vajdasági területekre, Moldvába és Havasalföldre. Ilyen, a kereskedelemben megerősödött, meggazdagodott szász városok voltak: Beszterce, Szeben, Brassó.

A Confessionale záró sorai, kiadás évszáma 1477.

Könyvkereskedők, könyvnyomdák a kezdetekben, Felső-Magyarországon és a Felvidéken

Nyugodtabb fejlődési körülmények jellemezték Felső-Magyarországot (Felvidéket), a török hódítástól távolabb. Élénk kereskedelmi kapcsolatok voltak a városokban, a vagyonosodó polgárság köreiben, ahol már magasabb kulturális igények fordultak elő a mindennapokban. Ezek a városok Kassa, Pozsony Magyarország akkori koronázó fővárosa, Lőcse, Bártfa, Eperjes és a bányavárosok, a XV.-XVI. században kulturális központokként működtek.

Itt készültek Magyarország legszebb gótikus szárnyasoltárai a templomok díszítésére, a táblaképek és a gótikus fafaragások, szobrok. Továbbá jelentős volt a könyvmásolás és díszítés e városokban. Ugyanakkor a vagyonos ifjakat külföldi egyetemeken taníttatták: Prágában, Krakkóban, Bécsben és később Wittenbergben. A könyvgyűjtemények gyarapodása a műveltség elterjedésével együtt járt. 

A leibci Két püspökszent oltára, 1521, fotóforrás: Magyar Nemzeti Galéria.

Mivel elvétve találunk nyomdákat kezdetben, ezért a könyveket Bécsből, Krakkóból, Prágából kellett beszerezni német nyelven, mert a lakosság nagy része németül beszélt. A magyar lakosság könyvigényét Felső-Magyarországon, a posztókereskedők elégítették ki, akik a könyveket Debrecenből és Kolozsvárról szerezték be. Könyv forgalmazással Gutgessel Dávid könyvkereskedő foglalkozott 1578-ban Bártfán.

Egyetlen magyarországi katolikus nyomda működött Felső-Magyarországon a XVI. században, a nagyszombati könyvsajtó, illetve még meg kell említenünk Scholtz Kristóf, rövid ideig működő besztercebányai nyomdáját. Huszár Gál nyomdája, Komjáton működött, valamint, Bornemisza - Mantskovit nyomda az 1570-es évektől.

A Confessionale nyomda vízjelei.

Miért voltak fontosak a XVI. századi nyomdák Európában és Magyarországon?

A humanizmus és reformáció tanainak a hódítása, illetve a protestáns eszmék révén, a nemzeti nyelvű könyvkiadás törte meg a katolikus egyház, évszázadokon át tartó, latin nyelvű szellemi egyeduralmát, ezáltal a polgári rétegeknek is lehetővé vált  a művelődés. Az akkoriban előforduló könyvtémák, a bibliai históriák, bibliai történetekből kialakított krónikák, verses prédikációk, vigasztaló és más alkalmakra való énekek, zsoltárok feldolgozásai, iskoladrámák, bibliából eredő vitairatok, amik valójában a kor problémáival foglalkoztak.

Johannes Han búcsúcédulája, Pozsony 1480.

Díszítések a korabeli könyvekben

A díszítések a korábbi kódexek kézzel írott változataitól eltérően, fametszettel készültek. Mivel azonban Magyarországon a XVI. században még nem volt annyira fejlett a fametszet készítés technikája, mint a későbbiekben, ezért külföldről beszerzett metszeteket és egyszerűbb könyvdíszeket alkalmaztak a kiadványokban.

Körzetnek, vagy más néven nyomdai cifráknak nevezték a kiadványokban alkalmazott kis díszeket, amelyeket leginkább francia, angol, német nevein ismertek a nyomdászok: fleurons, vignettes de fonte, printers’, flowers, Röslein. Ezek lehettek levélformák, vagy keleti díszítőmotívumok.

Pozsony, egy 1594-es ábrázoláson.

Az első ismert külföldi szakember Aldus Manutius velencei nyomdász volt, aki használta ezeket a cifrákat és példaként tekintettek rá a magyar nyomdászok. Valamint Henri Estienne párizsi nyomdász, aki szintén ilyen kis díszeket alkalmazott. A XVI. század második felében hamar népszerűekké váltak tehát Magyarország azon területein, ahol nyomdák működtek.

Klisék, vagy más néven öntvények, Jacobus Lucius előállításában

A nyomdai iniciálék és záródíszek az arabeszkekre vezethetők vissza. Az első klisék előfordulására, a XV. században találunk példát, de használatuk, a XVI. század második felében terjedt el. Jacobus Lucius Transylvanus, helmstedti nyomdász állította őket elő, aki egyébként Erdélyből származott. 1.

Lucius 1550-ben Wittenbergben telepedett le, ahol később nyomdát alapított. 1564-ben Rostockba, 1579-ben Helmstedtbe költözött, nyomdája mellett metszeteket sokszorosított és öntvényeket adott el. Sorozatokat készített iniciálékból és záródíszekből. 1588-ban szerződést kötött Bogislaw pomerániai herceggel, a barthi Biblia kiadására és az illusztrációk megtervezésére. Öntvényeket állított elő és az illusztrációk másolatait is. E munkát folytatta a későbbiekben ifjabb Jacobus Lucius. A gazdagabb nyomdák, a fametszetek mellé kiegészítésként használták ezeket a díszeket, a szegényebbek, egyszerűen csak díszítésre.

1. Soltész Zoltánné, A XVI. századi kolozsvári könyvdíszek, Művészettörténeti Értesítő, 1947, 2-3 sz., 156.

Az erdélyi szász város, Medgyes plébániatemplomát díszítő főoltárnak (1480-90) festői stílusa hasonló a kassai képekhez: a század végén már nem az idealizáló cseh lágy stílus uralkodik, hanem a németalföldi festészet (Robert Campin, Jan van Eyck) naturalizmusa. A medgyesi Passiósorozat jelenetei valós, konkrét tájba komponáltak, melynek hátterében Bécs látképe ismerhető fel. forrás: sulinet.hu

Brassó

A városi számadáskönyvek azt tanúsítják, hogy Brassóban és Szebenben fontos kulturális élet folyt. Komoly iskolák jöttek létre, amelyek a művelődés alapjai voltak. A gazdag szász polgárok gyermekeiket már a XV. században külföldi egyetemeken taníttatták. A bécsi egyetem kezdetétől (1365), a mohácsi vészig, 1526-ig körülbelül ötezer magyar diák (Natio Pannoniae) tanult ott, akiknek a többsége erdélyi szász volt.

A könyvek beszerzése a külföldi kapcsolatok révén történt, de a XVI. századtól már igény volt más jellegű kiadványokra is. A szebeni nyomda korabeli termékei elpusztultak, de a brassói Honterus- nyomda könyveiből képet kaphatunk a korabeli díszítésekről.

Csíkszentlelki szárnyasoltár, ismeretlen művész, 1510, fotóforrás: Magyar Nemzeti Galéria. A Szentlélek eljövetelét ábrázolja.

Kolozsvár                    

A XVI. században élte virágkorát a város, amikor a szász városoknak kezdett leáldozni. Erdély szempontjából jó és központi helyen feküdt, ezért kiváló kereskedelmet folytatott Lengyel, Cseh és Morvaországgal, de Kölnnel és Nürnberggel is. Az erdélyi fejedelemség idején, harmincadhely volt itt, vagyis árumegállító joggal rendelkezett (1555). Erdély fő gazdasági központja volt. 1560-as évektől civitas primaria Transilvaniae  2.

 

Mátyás király szülőháza egy régi képeslapon.

A Zápolya család Kolozsváron letelepedve jelentősen fellendítette a város fejlődését. A város külsejét és kultúráját nagyban meghatározta. A városban társadalmi, szellemi és vallási ellentétek is voltak, de ettől még érdekesebb lett a nyomdák működése. Hoffgreff-Heltai nyomda, sok kiadvánnyal, különböző társadalmi rétegek igényeit elégítette ki.

2. Jakab Elek: Kolozsvár története, II, Bp., 1888, 86-89, Samuil Goldenberg: Kolozsvár kereskedelme a XVI. században, in Kelemen Lajos emlékkönyv, Bukarest-Kolozsvár, 1957, 293, 294 o. A magyarországi művészet története I.Bp. 1956, 288, Jakó Zsigmond: Az otthon és művészete a XV.- XVII. századi Kolozsváron, Budapest-Kolozsvár, 1957.

A Confessionale nyomda betűtípusa.

Magyarországi nyomdák és nyomdászok a XVI. században

A könyvek díszítettségében, a már említett könyvdíszek (díszes kezdőbetűk, díszes könyvszegélyek stb.) jellemzőek, illetve a fametszetek, amelyeknél nem könnyű megállapítani, hogy magyar készítésűek-e, vagy külföldi eredetűek-e?

A fametszeteken dolgozó mesterek többsége, nem állandó helyen alkotott, hanem vándorolt, de a dúcok is lehettek Európából származók, vagy helyben készültek.

A következő emberek munkásságának van nyoma, a hazai könyvekben:

Johannes Strutius – a Sárvár-újszigeti nyomdában,

Johannes Honterus –térképész, humanista és nyomdász Brassóban;

Jacobus Lucius – Kolozsváron;

Hoffhalter Rafael – külföldön is ismert munkásságú metsző;

PH szignóval, Philip diakónus – nyomdász, az erdélyi cirill betűs könyvek kiadója;

Hoffhalter Rudolf – fametsző, illetve a Kolozsváron dolgozó G. C./ G. C. T. szignóval és L. F. mester.

Abból lehet megállapítani, hogy milyen betűkészletei, vagy dúcai voltak egy nyomdának, hogy az iniciálésorozatoknál sokszor, az egy betű –egy dúc alapján dolgoztak. Például nagyszombati nyomdában volt egy sérült „A” betű, amit az ív egyik oldalának a nyomtatásánál használtak, majd a másik ív nyomtatásánál is úgy, hogy átették annak a szedésébe.

Bártfán a Gutgesel nyomdának több iniciálé sorozata volt, amihez több betűt is hozzá lehetett rendelni. Debrecen nyomdája például – öntött  díszekkel és záródíszekkel rendelkezett.

Confessionale nyomda második betűtípusa.

A budai Confessionale nyomda termékei

Kevés adat maradt fenn a budai nyomdáról, a tulajdonosról, a vezetőjéről, nevét egy bizonyos kiadványáról kapta. Ennek a nyomdának a létezéséről kiderített tudásunkhoz, Fitz József és Soltész Zoltánné kutatásai járultak hozzá. Három nyomdai termék került ki ebből a nyomdából:

A Confessionale kiadvány, Antonius Florentinus műve alapján 1477-ben készült, öt darab maradt fenn belőle.

A Vita beati Hieronymi, Laudivius műve alapján, egy darab maradt fenn belőle.

Johannes Han búcsúlevelének pozsonyi kiadása, egy darab.

Továbbá tudomásunk van még egy Mátyás király által megrendelt, 1477-es politikai röplapjáról, ami azonban elpusztult.

A Confessionale harmadik betűtípusa.

A Confessionale nyomda betűtípusai

Míg a Hess nyomdának csak egyetlen betűtípusa volt, az antikvája, addig a Confessionale – nyomda, három különböző fokozatú fraktúr betűvel állította elő a kiadványait. A betűtípusok kapcsolatosak a nápolyi Matthias Moravus betűivel, de más sortávolsággal és sokkal kopottabban. A készletet ebből az itáliai nyomdából szerezték be öntött betűkként, de egy ősnyomda állította elő.

Sokáig a nápolyi Moravus nyomda kiadványainak hitték ezeket a kiadványokat, de a budai nyomda termékein kopottabbak voltak a betűk. Háromféle betűtípus jelent meg a műveken:

A legnagyobb méretű: hosszúkás fraktúr, a másik kettő, ennél kerekdedebb formájú betűtípus. A legnagyobb alakú betűt, mind a háromban kiadványukban használták.

Laudivius Szent Jeromosról szóló írása. Confessionale nyomda.

A Confessionale nyomda helyszíne

Abból lehet megállapítani, hogy a Confessionale-nyomda Magyarországon működött, hogy a XVI. – XVII. századi nyomtatott könyvanyag nagy része megsemmisült, de az itt kiadott művekből fennmaradt hét példány, amiből Magyarországon is van és került külföldre is.

Pozsony nem valószínű, mint helyszín, inkább Buda, még ha a Johannes Han búcsúlevelén ez is szerepel, ugyanis a kutatások szerint nem működött ott nyomda abban az időben.

Beatrix királyné, Mátyás királyunk felesége 1476-ban jött Magyarországra és a Confessionale nyomdának az első terméke, 1477-ből való. Az Aragóniai-ház kapcsolatban volt nápolyi nyomdászokkal, esetleg Moravussal és feltételezések szerint így kerülhettek, a budai királyi udvar révén ezek a dolgok ide.

                                                                                  Összeállította: Kocsis Nagy Noémi
Ez 1288 embernek tetszik itt a blogon!
Köszönjük!

Felhasznált szakirodalom:

2. Ester Pastorello: L’Epistolario Manuziano, Inventario Cronologico-Analitico, 1483-1597, Firenze, Leo S. Olschki Editore, MCMLVII, 12. o.

Benda Kálmán-Irinyi Károly: A négyszáz éves debreceni nyomda (1561-1961), Budapest, 1961, 25.-28.

A Kézisajtó Kora, a Bornemissza-Mantskovit Műhely, az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján.
Tóth Samu: A nyomtatott betű, Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969.
Anette Laming: Őskori barlangművészet, Lascaux, Gondolat Kiadó, Budapest, 1969. Fordította Vajda Endre: 10-12. o. 46-49. o.
Haiman György: Tótfalusi Kis Miklós, a betűművész és a tipográfus, élete műve betűinek és nyomtatványainak tükrében. A bibliográfiát összeállította Soltész Zoltánné, Magyar Helikon, Budapest, 1972
Magyar Művészet 1890-1919, Akadémiai Kiadó, 1981, Garas Klára: A könyvművészet és az illusztráció, 445-453.  
Világirodalmi kisenciklopédia I. (A–L). Szerk. Köpeczi Béla, Pók Lajos. Budapest: Gondolat. 1976. és „http://hu.wikipedia.org/wiki/Aldus_Manutius”
 Deák Ferenc: Betű és rajz, Kriterion, 1988. 
Pálfayné Dan Ildikó: Szíria. A civilizáció bölcsője. Második otthonom. Kőpress Nyomdaipari Kft., Budapest. Felelős vezető: Budai Gyula. 50-51 o. 
Történelmi Világatlasz, Kartográfiai Vállalat, 1991.
Bakos Ferenc: Idegen szavak szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994. 
V. Ecsedy Judit: A régi Magyarországi nyomdák betűi és díszei 1473-1600, Balassi Kiadó, Országos Széchenyi Könyvtár, 2004.

Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége számítógéppel, Osiris Kiadó, 2004.
Type A Visual History of Typefaces and Graphic Styles, 1628-1900, 1901-1938 Taschen, edited by Cees W.de Jong, With texts by Jan Tholenaar and Cees W.de Jong. Volume I., Volume II.

Ady Endre összes versei, Osiris Kiadó Budapest, 2006.
Simon Loxely: titkok és történetek a betűk mögötti világból, London, 2004, fordító: Kertész Balázs, Láng Zsuzsa, 2007
David Jury: Mi is az a tipográfia? fordító: Gebula Judit, Kovács Balázs, Scolar Kiadó,  2007.

Füzesné Hudák Julianna, Erdész Ádám: Egy nyomdaműhely titkaiból: Gyomai Kner Nyomda. Gyomaendrőd: Gyomai Kner Ny. Zrt. (2007).

Storm Type Foundry, Etelka Hairline, Real Store (Czech).
Wikipedia az egyes szócikkekhez.
Ring Graphic Crew weboldal, 2009.es május 18-i frissítés. 

Romanek Imre: Mobil eszközök hatása a tervezőgrafikára, szakdolgozat, KREA Kortárs Művészeti Iskola, Budapest, 2012. március 6. Konzulens tanár: Kocsis Nagy Noémi

Harry Ransom Center weboldala, The Univerity of Texas at Austin 

Modern Libraries: 1550s-1590s CE weboldal