Betűtörténet 14: A Sárvár-Újszigeti Sylvester nyomda

Copyright©2012. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!

A Sárvár-Újszigeten készült Új Testamentum. Vörös betűs címlap. Fotóforrás:
V. Ecsedy Judit: A régi Magyarországi nyomdák betűi és díszei 1473-1600 könyvének Internetről letölthető anyaga.

A Sárvár-Újszigeti Sylvester – nyomda (1536-1541)

A Grammatica első lapja egy puttós iniciáléval.

1536-ban Magyarország nyugati országrésze, a Habsburg uralom alá tartozott. Itt készítette el Sylvester János a fontos Új Testámentum - fordítását és ebben a nyomdában készült, amit Nádasdy Tamás országbíró alapított. Nádasdy Tamás külföldi egyetemeken tanult, ahol megszerezte azt a műveltséget, ami szükséges volt a rendelkezésére álló anyagiak mellett, hogy a kultúrának tudja szentelnie magát.

Sárvár-Újsziget Sylvester nyomda, balra: Grammatica hungaro-latina, 1539, címlap, jobbra: Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya egyesített címere, 1541. Fotóforrás: ua.

Egy nem túl rátermett ember, egy bizonyos Strutius kezdett el dolgozni a nyomdában, akinek feladata lett volna, a tudós Sylvester János műveit az Új Testámentumot és a Grammaticát, latin-magyar nyelvtant kiadni. A nyelvtankönyv 1539-ben jelent meg. 

A Grammatica reneszánsz-kurzív szövegbetűje.Fotóforrás: ua.

Strutius után a nyomda élére került a sokkal képzettebb, felkészültebb a Krakkóból származó Abádi Benedek. 1541-ben adták ki az Új Testámentumot. A nyomdának rendelkezett magyar, latin és görög betűkészlettel is. E két művön kívül még megjelentettek kisebb kiadványokat is- 1541-ben azonban a törökök elfoglalták Budát és ekkor a drágán felszerelt nyomda is bezárt.

A Sárvár- Újszigetről származó Új Testámentum fekete betűs címlapja. Sylvester János nyomdája. Fotóforrás: ua.

A Sárvár- Újszigeti nyomda legfontosabb műve: az Új Testámentum

A legszebben és leggazdagabban díszített XVI. századi magyarországi könyv, az Új Testámentum kiadása volt Sárváron. Teljes egészében magyarul nyomtatták, 1541-ben.

Sylvester János Újtestámentumának fametszete.Fotóforrás: ua.

Címlapját pirossal és feketével nyomtatták. Ennek keretezése négy részből állt, kétoldalt magas talapzaton féloszlopos díszítésekkel. Az oszlop törzseken címerpajzsok voltak láthatóak Magyarország és Nádasdy Tamás  valamint Kanizsay Orsolya címerével. Az oszlopok fülkemélyedéseiben „I” és „S” betűk láthatóak, amik a készítőre utalnak. A címlapon fametszetes címlapkeretet láthatunk: a felső sávban Ézsaiás és Jeremiás próféta fogja közre, a medalliont, amelyben Lót felesége sóbálvánnyá változik. Az alsó sávban Sámson és Judit fog közre egy másik jelenetet, ami a rézkígyó felállítását ábrázolja. Láthatóak még a címlapon stilizált növényi és állati motívumok.

Az Új Testámentum nagyméretű impozáns fametszetes kerete.Fotóforrás: ua.

Az Újtesámentum egyéb ábrázolásai: Nádasdy Tamás és felesége egyesített címere. Továbbá Kálvária-képek, 6 apostolábrázolás, 100 kisebb illusztráció és iniciálé. Mivel ez a település Bécshez volt közelebb, az ottani fametszési hagyományokhoz állnak közelebb az ábrázolások.

Az Újtestámentumi jelentek a bécsi kismesterek stílusával mutatnak rokonságot. Mivel Augsburgból, Németországból vittek, számtalan megrendelt könyvet Bécsbe, ezért a német város könyvgrafikáinak stílusa volt hatással a bécsi fametszetekre.

Az Új Testámentumot magyarázó 100 bibliai képecske közül hat, Krisztus csodatételei.Fotóforrás: ua.

Az augsburgi stílus jellemzői

Elsősorban Bécs könyvművészetére hatottak, s így közvetve a Sárvár – Újszigeti nyomda Új Testámentumára is. Ilyenek az olasz eredetű reneszánsz motívumok használata. A Bécsben a fametszők által ábrázolt jelentetek plasztikussága,az alakok ruharedőinek a lekerekítése.

1502-ben jelent meg, a Wiener Heiltumsbuch, aminek olyan kiváló rajzai, fametszetei voltak, amelyek színvonalban elérték a kor legjobb ulmi és bázeli fametszeteit.

Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya egyesített címere az Új Testámentumban, fametszet, készítési helye valószínűleg: Bécs.Fotóforrás: ua.

1503-ban jelent meg a Missale Pataviense, amit idősebb Lucas Cranachnak is tulajdonítanak, aki 1500 és 1504 között Bécsben tartózkodott. Itt található egy Szent István metszet, ami a legújabb kutatások szerint azonban, a művész fiatalabb korában készült műve, amit valószínűleg Johannes Wittenburger nyomdájának készített. Ez a nyomda támogatta a korabeli bécsi fametszők művészi kibontakozását. Korabeli művészek: Hans Rebell (elegánsabb) és Richard Atzel (szaggatottabb stílusú) – rájuk Hans Holbein iniciálé sorozata volt hatással, amik puttókat és népi jelenteket is tartalmaznak.

A Sárvár-Újszigeti nyomda puttós iniciáléi.Fotóforrás: ua.

Bécsi kismesterek     

Azért fontosak, mert ábrázolásaik hatottak a Sárvár-újszigeti nyomda működésére és az 1530-as években működtek. Munkásságuk főleg könyvcímlap keretezésre vonatkozott. A kompozíciók sávozása vízszintes volt, semleges a háttér, stilizált növényi motívumok jellemezték. A figuratív ábrázolások és bibliai jelenetek kis medallionokban jelentek meg: Zwuo sonderliche Predige, 1535 (Friedrich Nausea bécsi püspök műve). Ezen szép metszetek tűntek fel Oratio in sacrosantum Jesu Christi nativitatem, 1536. Friedrich Nausea munkája. Ezen fordul elő a „Judit-léc”, mint díszítőelem a címlapkereten.

A Sárvár-Újszigeti nyomda Ádám és Éva díszlécének nyomata.Fotóforrás: ua.

Iniciálék és záródíszek.

A Sárvár- Újszigeti Újtestámentum további dísziniciálék, amelyek a bécsi Singriener – nyomda iniciálé készletének stílusát követik. A bécsiben az iniciálékat, virágkoszorút tartó, nagy szárnyú puttók díszítik, s mindezt sávozott alapú háttérre.


Összeállította: Kocsis Nagy Noémi

Ez 722 embernek tetszik itt a blogon!
Köszönjük!
Felhasznált szakirodalom:

2. Ester Pastorello: L’Epistolario Manuziano, Inventario Cronologico-Analitico, 1483-1597, Firenze, Leo S. Olschki Editore, MCMLVII, 12. o.

Benda Kálmán-Irinyi Károly: A négyszáz éves debreceni nyomda (1561-1961), Budapest, 1961, 25.-28.

A Kézisajtó Kora, a Bornemissza-Mantskovit Műhely, az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján.
Tóth Samu: A nyomtatott betű, Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969.
Anette Laming: Őskori barlangművészet, Lascaux, Gondolat Kiadó, Budapest, 1969. Fordította Vajda Endre: 10-12. o. 46-49. o.
Haiman György: Tótfalusi Kis Miklós, a betűművész és a tipográfus, élete műve betűinek és nyomtatványainak tükrében. A bibliográfiát összeállította Soltész Zoltánné, Magyar Helikon, Budapest, 1972
Magyar Művészet 1890-1919, Akadémiai Kiadó, 1981, Garas Klára: A könyvművészet és az illusztráció, 445-453.  
Világirodalmi kisenciklopédia I. (A–L). Szerk. Köpeczi Béla, Pók Lajos. Budapest: Gondolat. 1976. és „http://hu.wikipedia.org/wiki/Aldus_Manutius”
 Deák Ferenc: Betű és rajz, Kriterion, 1988. 
Pálfayné Dan Ildikó: Szíria. A civilizáció bölcsője. Második otthonom. Kőpress Nyomdaipari Kft., Budapest. Felelős vezető: Budai Gyula. 50-51 o. 
Történelmi Világatlasz, Kartográfiai Vállalat, 1991.
Bakos Ferenc: Idegen szavak szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994. 
V. Ecsedy Judit: A régi Magyarországi nyomdák betűi és díszei 1473-1600, Balassi Kiadó, Országos Széchenyi Könyvtár, 2004.

Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége számítógéppel, Osiris Kiadó, 2004.
Type A Visual History of Typefaces and Graphic Styles, 1628-1900, 1901-1938 Taschen, edited by Cees W.de Jong, With texts by Jan Tholenaar and Cees W.de Jong. Volume I., Volume II.

Ady Endre összes versei, Osiris Kiadó Budapest, 2006.
Simon Loxely: titkok és történetek a betűk mögötti világból, London, 2004, fordító: Kertész Balázs, Láng Zsuzsa, 2007
David Jury: Mi is az a tipográfia? fordító: Gebula Judit, Kovács Balázs, Scolar Kiadó,  2007.

Füzesné Hudák Julianna, Erdész Ádám: Egy nyomdaműhely titkaiból: Gyomai Kner Nyomda. Gyomaendrőd: Gyomai Kner Ny. Zrt. (2007).

Storm Type Foundry, Etelka Hairline, Real Store (Czech).
Wikipedia az egyes szócikkekhez.
Ring Graphic Crew weboldal, 2009.es május 18-i frissítés. 

Romanek Imre: Mobil eszközök hatása a tervezőgrafikára, szakdolgozat, KREA Kortárs Művészeti Iskola, Budapest, 2012. március 6. Konzulens tanár: Kocsis Nagy Noémi

Harry Ransom Center weboldala, The Univerity of Texas at Austin 

Modern Libraries: 1550s-1590s CE weboldal