Dadaizmus
Örülök, hogy 3648. látogatómként idetaláltál az oldalamra, ami mögött 30 év tanulás-kutatás és 20 év blogolás áll. Kérlek kövess be Google fiókoddal. Ennek a szövegnek semmilyen részlete nem használható fel a szerző hozzájárulása nélkül!
Copyright© 2015.artificium-artis.blogspot.com
 |
| Kurt Schwitters: Merz kompozíció, húszas évek, hannoveri dada. |
A mozgalom Svájcból ered, Zürichben jött létre. A dadaizmust leginkább úgy tudnánk jellemezni, hogy ellentétben a többi korabeli mozgalommal, nincsenek formális stílusjegyei. Elsősorban nem képzőművészeti, hanem irodalmi irányzatként indult. A kiadványokban a szövegeket látványelemként használták, vagyis a változatos betűformákat és a szövegeket úgy alkalmazták, és ötletszerűen úgy helyezték el, hogy a könyvet körbe lehetett forgatni, mint a futurizmus esetében. A betűket is bátorsággal használták, kicsiket és nagyokat, keskenyítetteket és vastagítottakat, világosakat és félkövéreket.
A dada jelentése a francia nyelvben vesszőparipa, lovacska, pici paci, de a dadaizmus egyik jeles képviselője szerint nem jelent semmit.
| Hugo Ball és egy jellegzetes dadaista vers. |
A stílus megjelenéséhez fűződő dátumot nem tudunk említeni. Azt biztosan tudjuk, hogy Zürichben terjedt el az első világháború alatt olyan nemzetközi művésztársaság részvételével, akik a semleges Svájcba menekültek a háború borzalmai, vagy talán a kötelező katonai szolgálat elől. Zürich után New Yorkban is ki alakult, de Párizsban és Németország három nagyvárosában, Berlinben, Hannoverben, Kölnben is. Később létrejöttek csoportok Olaszországban és Hollandiában is.
| Tristan Tzara: Dadaphone. |
Amikor a dadaizmus elkezdődött, elsősorban irodalmi jellege volt, de gyorsan elterjedt az előadóművészetekben, a képzőművészetben a kollázsban és a fotómontázsban is, az alkotó művészeknek köszönhetően. Jelmondata: Éljünk a pillanatnak, magáért a pillanatért. Mindezt új anyagokkal, új gondolatokkal, új emberekkel próbálta megvalósítani, a hangsúly az új-on volt.
| Dadazeit, dadaista folyóirat, különböző irányú, formájú, nagyságú betűtípusokkal. |
Az irányzat, ahogy korábban említettük, valójában nem rendelkezett olyan programmal, mint a futurizmus, kubizmus vagy a de Stijl. Így a mozgalom megőrizte robbanékonyságát, mert minden lehetséges módon kibontakozhatott a költészetben, fotóművészetben, könyvművészetben, plakátokon, színházi előadások formájában. Svájc a háború alatt semleges volt és itt különböző eredetű és nézetű emberek gyülekeztek. A különbözőségből eredő konfliktusok feszültségeket eredményeztek a dadaisták között.
| Tristan Tzara egy dadaista fotókompozíción. |
Hugo Ball (1886-1927) író 1916. február 8.-án indította el a Cabaret Voltaire-t Zürichben. Jelmondata: egy elavult kultúra törmelékeit gyűjtötték össze, hogy újat alkossanak belőlük. Tristan Tzara (1896-1963) a román származású költő, esszéista számos korai dada szöveg szerzője volt.1920-ban rendezték az Erste Internationale Dadamesse-t, vagyis az Első Nemzetközi Dadavásárt. A kiállított tárgyakon a közönség gúnyolódott. 1921-ben Tristan Tzara kivált a dadaisták közül, mert az elméleti kötöttségek zavarták. Pár irodalmi műve: La Première Aventure Cèleste de Monsieur Antipyrine, 1916 (Antipyrine Úr első égi kalandja); Vingt-cinq poémes, 1918 (Huszonöt vers); Sept Manifestes Dada, 1924 (Hét dada kiáltvány) című írásait vehették kezükbe olvasói.
| Tristan Tzara: Dada. |
Hogy milyen hatást váltott ki a dadaizmus? Ha az ipari tervezésre és az építészetre nem, de a grafikára és a tipográfiára nagy hatással volt. Ekkoriban vezették be a fotómontázst is, ami különösen kedvelt volt a berlini dada csoportban.
| Man Ray rayogramja |
A berlini dada csoport 1918-1923-ig működött és a következő személyek voltak a tagjai: Johannes Baader, képzőművész (1875-1955), Raoul Haussmann, képzőművész (1886-1971), Richard Hulsenbeck, író, képzőművész (1892-1974). A fotómontázst alkalmazták szinte minden kiadványon, a magazinokban, a könyvek borítóján. Hanna Höch (1889-1978), Man Ray fotóművész (1887-1968), John Heartfield (1891-1968) is ilyen módon dolgoztak.
| Raoul Haussmann: Kompozíció. |
 |
| Hanna Höch: Dadaista kompozíció. |
A hannoveri dada képviselője Kurt Schwitters (1887-1949), képzőművész, akit úgy hívtak, hogy a hannoveri polgárok réme, mert valósággal sokkolta műveivel a nyárspolgárokat. Tervezőgrafikus, tipográfus, díszlettervező volt, aki az ún. Merz-et kitalálta. A kifejezés a Kommerzbankból ered, amikor annak prospektusát egy kollázsához felhasználta. Ezzel a címmel 1919-től kiadott Merz-költeményeket is, és 1923-tól 1932-ig Merz-folyóiratot is készítet
t és adott ki. Merz képzőművészeti alkotást is készített az utcán összeszedett hulladékból, papírból és fadarabokból.
 |
| Marcel Duchamp: L. H. O. O. Q. |
A kölni dada képviselői: Max Ernst költő és festő (1891-1976), és Hans Arp (1887-1966) szobrász, festő, költő voltak.
A Párizsi dadát Jacques Vaché (1896-1918) katona képviselte.
| Dadaista kompozíció. |
A könyvekben a hagyományos tipográfia helyét változatos betűformák és irányok vették át és megszűnt a megszokott vízszintes-függőleges felosztás is. Az új látványt vonalak, felületek alakították ki és olyan metszetek gazdagították, amelyek nem álltak feltétlen kapcsolatban a művekkel. Szintaktikus (mondattani) elemek, kis és nagybetűk, keskenyített betűváltozatok, világos és félkövér betűk jellemzik a dada kiadványokat, amitől a látvány erősebb, az olvashatóság rosszabb lett.
| A berlini dada csoport egy jellegzetes alkotása. |
A dada vége és utóhatása nem teljesen egyértelmű. Hivatalosan csak 1923-ig tartott, de valójában sosem ért véget. 1980-ban a német kiadók az összes dada kiáltványt és kiadványt az eredetivel megegyező formában újranyomtatták. Egy együttes a Cabaret Voltaire nevet választotta. 1982-ben dadaista konferenciát tartottak Németországban. A dadaista hatást leginkább a tervezőgrafikában és a tipográfiában tapasztalták a kutatók, és az olvasók, és ez a hatás érvényesül ma is, mivel olyan új nyelvezetet, szemléletet hozott, ami korábban nem létezett.
| Dadaista kiadvány oldala. |
A New Yorki dadának, Marchel Duchamp, képzőművész és költő volt a képviselője, akit a kubisták is maguk közé soroltak. Az amerikai tipográfiában David Carson és Edward Fella munkásságára hatott. Az angliai punk mozgalomban pedig Jamie Reid (1947-, brit anarchista művész, aki a punk rock zenei irányzat grafikai nyelvezetét is megteremtette) alkotásain érződik a hatásuk.
Kocsis Nagy Noémi
Kocsis Nagy Noémi
 |
| Jamie Reid: Save Petrol Burn Cars |
 |
Jamie Reid angol művész, akire nagy hatással volt a dada: Az angol királynő biztosítótűvel a száján és a Sex Pistols felirattal.
|
Ez 1553 olvasónak tetszik itt a blogon!
Köszönjük!
 |
| Jamie Ried: pretty vacant |
Publio Kiadói oldal 1:
Publio Kiadói oldal 2:
Artificium és Gerda Green könyvek szakmai oldal:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése