Fürdő

Rudas gyógyfürdő. Fotó: Wikipedia

Azt hiszem életem legnagyobb élményei között említhetem a fürdőket. Legalább annyira kellemesek, mint a tenger és ebben Magyarország, ezen belül is Budapest nagyhatalom. Olyan fürdőkkel büszkélkedhet, mint a Dandár, a Pesterzsébeti Jódós Sós, a Széchényi, a Palatinus, a Paskál, a Gellért, ami sajnos zárva tart, felújításnak semmi nyoma. A Rudas, a Lukács és a hajdani Rácz, amely egy sötét ingatlanmutyi és tulajdonjogi viták miatt legalább 20 éve zárva tart. Sajnálatos módon a Gellért bezárása óta nagyon megnövekedett a forgalom a Rudasban és a Lukácsban. 

A Rudas Gyógyfürdőről a Wikipedia a következőképpen ír. 

"Az eredeti fürdőt Ali budai pasa 1556-ban megkezdett munkálatokkal kijavíttatta, majd Szokollu Musztafa átépíttette, és Zöldoszlopos fürdőnek nevezte el. Evlija Cselebi részletesen beszámol a fürdőről úti leírásban:

A Zöldoszlopos hévíz leírása: (...) E nagy medence körül, a nyolc boltív alatt, nyolc darab hánefi mosómedence van. Elbűvölő, tiszta és szennytelen masszőrök is vannak ott, akik indigókék törülközőbe csavarják fehér testüket. A fülkékben a fürdőzők szolgálatára állnak, s kívánságuk szerint letisztítják őket. Ám ennek a hévíznek a vize mérsékelten meleg. (...) A öltözőterem fala kívülről négyszögletes, rajta egy zsindellyel fedett, nagyon széles hatalmas kupola van, amely alá ezer muszlim harcos is befér.^[2]

A török uralom megszűnését követően a fürdő az Udvari Kamara birtokába került, majd 1703-ban I. Lipót császár és király adományozó levelével kísérten azt Buda városának ajándékozta. A Rudas gyógyfürdő így nemcsak a főváros, hanem az ország egyik legrégebbi, több mint háromszáz esztendős, ma is működő közintézménye.^[1] Buda városa üzemeltetésre vállalkozóknak adta bérbe az igazgatást, akik 1794-ben ill. 1804-ben kibővítették az épületet.

A fürdő az 1850-es években

A 19. század elején már a Rudas a társasági élet központja volt, a gyógyudvarban zenekar játszott. Számos apróbb alakítást követően Offner Ferenc polgármester megbízásából Dankó József tervei alapján 1831-ben fejezik be fürdő átalakítását, átépítését. Buda városa a régi török fürdőhöz kád- és kőfürdőt építtetett, valamint egy 15 szobából álló „vendég-szállást” azaz szállodát is létesített, ebédlővel és biliárdteremmel. Ez a klasszicista épületegyüttes Budapest ostroma során elpusztult."

Maga a fürdőzés számomra egy misztikus érzés, nem igazán tudom szavakba foglalni. És nem is elsősorban a gyógyhatásai révén, természetesen az is nagyon fontos, inkább a rákészülés. Szerettekkel barátokkal, családtagokkal való találkozás, vagyis odaérkezés. 

Egyik alkalommal egy barátnőmmel mentem, nagyon örömteli érzésekkel készültünk. Elsőként a török fürdő részt vettük igénybe, ahol nincs is kellemesebb, mint elmerülni a nyolcszögletű termálvizes medencében. Barátnőmmel és egy másik alkalommal Anyukámmal is azt találgattuk, hogy vajon itt forgatták-e a Hunyadi egyik ikonikus jelenetét, amikor a gyönyörű szép Töröcsik Franciska, a szultán kedvese itt merül el a gyógyító vízben. 

A fürdő lényege, hogy itt bárki kedvére pihenhet, csacsoghat, feltöltődhet, a lényeg, hogy jól érezze magát. A központi medencét, melyet török kupola fed és amelyben színes lámpák világítanak, 4 kisebb medence veszi körül: egy hideg, egy 28 fokos, egy 30 fokos, egy 40 fokos. A legmelegebben nem ajánlott 5 percnél tovább tartózkodni.