Mit olvasok? A funtineli boszorkány

Felkérést kaptam Kleind Lászlótól-tól, hogy hét napon át osszam meg hét olvasmányélményemet. Hogy legyen egy erdélyi is, hát Wass Albertet választom, akit nagyon szeretek. Noha sokáig vitatták a létjogosultságát, s megvádolták azzal, hogy háborús bűnös, valójában nem. A hamis vádakkal szemben az igazság az: a jogos fegyvertartási engedélyével a vagyonukat fosztogató, házukba betörőkre lőttek rá. Szerencsére az irodalomtörténet kezdi elismerni, s noha Nyáry Krisztián irodalomtörténész lektűr szerzőnek nevezi, ennél sokkal több. Könyvei olvasmányosak, izgalmasak, veretesek és egy román véleményt olvasva, a Funtineli boszorkány, az egyik legszebb könyv, ahol románokról is írt egy nem román szerző. Románra is és sok más nyelvre lefordították, miután az író az USA-ba disszidált, amikor háborús bűnösnek kiáltották ki. 
Az erdélyi táj, amelyen játszódik a történet valójában apai Nagymamám szülőhelye, a Szalárd patak és környéke, a Maros völgye, a sűrű zöld fenyőerdők, a csodálatos hegyek, ahol a Nagymamám lányként kézzel fogta a pisztrángot a tiszta patak vízben. És ahol a második világháborúban harcoló Nagyapámat megismerte.  Ezen a környéken volt a dédapám erdész és vadász a Bánffy bárónál, s a fegyverviselés minden férfi napi rutinjának része volt, ha olyan munkát végzett. Ez a könyv az egyik leglenyűgőzőbb regény, amit olvastam, s amikor már be lehetett szerezni a rendszerváltás környékén, a Nagyapám esténként hangosan olvasott fel belőle a Nagymamámnak, az ágya szélén ülve, a meleg szobában. Csodálatos tájleírásai, erkölcsisége, megható története miatt egyedi. 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések