Könyvértékelés: Bogár Erika: Tullia meséi: Őrző
 |
| publioboox.com/hu_HU/tullia-mesei-orzo1 |
Nagyon sokáig vártam ennek a könyvnek az értékelésével, mert hosszasan olvastam és szerettem volna, hogy minden részlete átjárjon. Igazából nem akartam elkapkodni, csak kiélvezni, mint amikor a gyerek kap egy játékot és elő-előveszi, hogy nap, mint nap örömét lelje benne. Bogár Erikával volt szerencsém a Győri Könyvfesztiválon találkozni 2015. novemberében. A Tullia meséi, az Őrző című könyvét Benkő László író mutatta be akkor. Az író személye azért érdekes, mert kamaszkori regénye a Triar kardja után húsz évvel határozta el, hogy megírja Triar történetét és magán kiadásban jelenteti meg. A fantázia – történelmi – mitikus sorozat első részének főszereplőit hétköznapi személyekből alakította azokká a karakterekké, akik a könyvben megjelentek. Számomra a leglenyűgözőbbek voltak a történetben a marlák és az aranymarla, amelynek ihletői a Közép-Európában élő vagy korábban itt élt állatok. A könyvet én a honfoglaláskorba képzeltem el, amit jóféle borzalmakkal teli sötétség és izgalmakkal fűszerezett, kellemes félelem légköre borít be. Triar küzdelmeit, amelyeket elsősorban önmagával szemben vív teljes mértékben meg tudtam érteni és át tudtam érezni. Szinte azonosultam vele, mert sok ilyen férfi van, aki mélyen érez, harcos és őrző természet, de mégis küzd önnön érzéseivel. Megértettem mit érezhetett iránta első szerelme, aki férfivá tette és mit érezhetett Nindra, aki kezdetben annyira irtózott, tartózkodott tőle, hogy távol tartotta magát ettől a szerelemtől. A férfi kemény, ösztönös lénye, ereje, felelősségvállalása és a nő későn fellobbanó szerelme egy csodálatos szál, mely a regényen végigfut. A táltos személye még nagyon fontos volt, hiszen ő az, aki többé-kevésbé tudott hatni Triarra, jó szóval, aggodalmakkal, varázslással. A táltosok mindig is izgatták a fantáziámat a magyar honfoglalás kapcsán, mert ezekben az emberekben lévő különleges képességek, a gyógyító energiák, az ősi tudás, a megérzés és a jövőbe látás képessége az, amit a mai technika és gépek világából megpróbálnak teljesen kiírtani. Szerettem még az asszonyok viseletének bemutatását, a kis vár melletti kerteket, amiket megműveltek, a szép, faragott széket, amit Triar készített szerelme bizonytásaként Nindrának. A konyhai leírásokat a szakáccsal és a sötét erdőt, ahol titokzatos hangok, fagy, csapdák, barlangok várták a harcosokat. Hogy megvívjanak az ellenséggel, amely maga is egy legyőzhető fél, ha ismerjük gyengeségeit. A könyv egy olyan világba kalauzolt el, ahova szívesen utaznék, ezért köszönöm az írónak az élményt, amelynek részese lehetettem!
Kedves Olvasó! Ha tetszett a könyvértékelésem kövess a facebookos írói oldalamon!
Kocsis Nagy Noémi írói oldal:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése