A szabadság rabságában, portréfilm Holesch Dénesről.

A szabadság rabságában, portréfilm Holesch Dénesről.

Copyright©2013. artificium-artis.blogspot.com    
A szöveg és a fotók semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!

 

Joyce Greer, a későbbi Joyce Holesch, a művész feleségének "sorsdöntő portréja". Felesége híres zongoraművész volt, akinek szenvedélyes játékát hallva a rádióban, a festő felkérte, hogy álljon modellt neki, majd tíz (!) nap múlva feleségül vette. Házasságuk a művész haláláig tartott, két gyermekük született.

A pénteken (2013. június 14. 15.30-kor), a Duna tévén bemutatandó Holesch Dénes (1910-1983) „A szabadság rabságában” című portréfilm kapcsán a festőművész életművét hosszú évek óta hűségesen ápoló és rendszerező Fekete Klárival beszélgettünk. Fekete Klári, egykori modell, több nyelven beszélő Holesch- kutató, rengeteget tett azért, hogy ez a film elkészüljön. Klári a Holesch család személyes jó ismerőse, barátja, aki a festőművész feleségével Joyce Greerrel, a későbbi Joyce Holeschsel és fiával, Hugóval még Magyarországon ismerkedett meg, velük nagyon jó kapcsolatot ápolt és több, mint tíz éve ennek a munkának szenteli magát. Fáradhatatlanul katalogizálja a festő rajzait, festményeit, vázlatait. Mindenhol a világon felvette a kapcsolatot emberekkel, akik Holesch Dénes festőművész képek tulajdonosai, gyűjtemények örökösei, kurátorai, akik kedvesen, személyesen, levelekben és emailekben segítik önfeláldozó munkáját.

II. János Pál pápa portréja, amit a művész fotó alapján készített. Amikor azonban a pápa meglátta, áldását adta rá.

A Felvidékről származó, Budapesten tanult, a világot bejáró Holeschnek, a hollywoodi sztárok portréfestőjének és a lovak jó ismerőjének, a lóábrázolás szerelmesének számtalan helyen maradt fenn egy-egy képe, vázlata, amellyel olykor a művész az őt elszállásoló előkelőségeknek fizetett. A film meglelt életrajzi dokumentumok, levelek, fotók, rokonok visszaemlékezései alapján készült. A Googleba beütve a Denes de Holesch nevet számos forrást lelünk fel róla. A rendkívül lírai, szép műben láthatjuk-hallhatjuk Diszkantini Imre unokaöccs, fia Hugó, a Magyar Nemzeti Galéria volt igazgatója Bereczky Lóránd, vagy a párizsi, montmartrei műkereskedő Robert Philippe véleményét is. A 54 perces életrajzi-dokumentumfilmből betekintést nyerhetünk Holesch Dénes életébe, műhelytitkaiba, baráti-szakmai kapcsolataiba, örökös magyar hazája iránti vágyódásába és nyughatatlan nemzetközi, művészi útkeresésébe. Az alábbiakban elolvashatják a forgatókönyvíró-producer Fekete Klárival készült riportunkat.

Fekete Klári, a Holesch hagyaték rendszerezője, a film producere és forgatókönyvírója.

KNN.: Kedves Klári kérlek beszélj arról az Artificium olvasóinak, hogy ki és mi számodra Holesch Dénes festőművész és élettörténete, akivel, amivel oly régóta és fáradhatatlanul foglalkozol?

FK.: Számomra a Holesch sztori egy meghatóan magyar, happy end nélküli sikertörténet. 

 Holesch Dénes korai grafikája: Besztercebánya délnyugati  külvárosának régi házait ábrázolja, melyek a Garam-parton álltak. Mára ez az egész városrész eltűnt - ott megy az autóút. Részlet Klara Kubickova PHD leveléből, amelyet Fekete Klárának írt. A mű ma a Középszlovákiai Múzeum tulajdona.

KNN.: Honnan származott Holesch Dénes, mit kell tudni az életéről nagy vonalakban?

FK.: A jómódú, felvidéki, nemesi származású fiú, Trianon vesztese, világgá ment a harmincas években, hogy megtalálja, megélje, sokszor nélkülözések, fájdalmak árán, az emberi és művészi szabadságot. Mi űzte, mi hajtotta, mi volt az a nyugtalanság, ami vezérelte őt félévszázados vándorlása alatt? Miért késett el a hazatéréssel?  Ezt a titkot szerettem volna megfejteni, az foglalkoztatott több, mint tíz éves tényfeltáró munkám folyamán. 

Holesch Dénes korai grafikája: Besztercebánya délnyugati  külvárosának régi házait ábrázolja, melyek a Garam-parton álltak. Mára ez az egész városrész eltűnt - ott megy az autóút. Részlet Klara Kubickova PHD leveléből, amelyet Fekete Klárának írt. A mű ma a Középszlovákiai Múzeum tulajdona.

KNN.: Mi a helyzet most a Holesch kutatással? Könnyebb most rábukkanni a műveire, felfedezni egy-egy lappangó festményét, rajzát? Hogy van számon tartva a világban?

FK.: Hogy Holesch a világ magyar festője lett, az Internet világában egy gombnyomással fel lehet fedezni, e téren nincs szükség nagy kutatásra. Beütjük a Dénes de Holesch nevet a Google-ba és órákon át böngészhetjük az aukciós eredményeit, életével, művészetével kapcsolatos információkat. 

Holesch Dénes: Udvarlás.

KNN.: Téged mi fogott meg leginkább Holeschben? Mi az, ami vonzott az ő életművéhez?

FK.: Engem a vágtázó, szabadon futó, egekbe törő Holesch-lovak háttere, meséje érdekelt. Másként nézünk, Van Gogh sárgáira, Radnóti Hetedik Eclogájára is, ha ismerjük a mögöttes emberi történetet. Hihetetlenül meseszerű volt, ahogy kaptam a megerősítéseket –igen, rá kellett jönnöm, a kegyelmeket- a visszaigazolásokat a munkám során. Ez persze szárnyakat ad az embernek, tudja, hogy jó nyomon jár. 

 Holesch Dénes: Baba portréja. A művész testvére. 1928.

KNN.: Milyen a Te munkád lényege? Kutatás, levelezés, utazás? Hogyan tudnád olvasóinknak megfogalmazni?

FK.: Nem is nevezném munkának. Inkább szüntelen örömforrás volt számomra a festő hazai elfogadtatásáért folytatott tevékenység. Hihetetlen történetekről tudnék beszámolni. Mert hát ki hiszi el például, hogy véletlen volt az, amikor a felbecsülhetetlen értékű levelezése, mely a most elkészült filmben szerepet kapott, és a legjobb kínai képei egy lomtalanításnál a szemétre kerültek, és nem a darálóban végezték, hanem eljutottak pár hét múlva hozzám!

KNN.: Ez tényleg nagyon izgalmas dolog, kérlek, mesélj még erről nekünk!

FK.: Egyre nyilvánvalóbbá vált számomra, hogy nem véletlenül talált meg engem ez a feladat. S az is, hogy ezt az időigényes tényfeltáró munkát nem fogja, nem tudja elvégezni egy hivatásos művészettörténész, -mert nem kap hozzá anyagi támogatást-  és akkor marad semmiben, az ismeretlenségben, elkallódik, elszürkül ez a különleges történet. 

Holesch Dénes: Férfi sárga turbánban.

KNN.: Zárszóként kérlek, hogy mond el kedves Klári, az Artificium olvasóinak azt is, hogy mit vársz a portréfilm holnapi bemutatásától?

FK.: Nagyon várom végre,  a sok önkéntes segítséggel elkészült portréfilm bemutatóját, hogy eljut-e az emberekhez? Megértik-e a történet szerintem minden mai magyar ember számára igen aktuális üzenetét? 

Holesch Dénes: Lóverseny.

KNN.: Kérlek, hogy mond el a bemutatás időpontját és csatornáját is!

FK.: Először június 14-én, pénteken 15.30-kor vetíti a filmet a Duna TV.”A szabadság rabságában címmel”. Szakmailag már sikert ért el filmünk, első díjat nyert Pünkösdkor, a IX. Göcsej Filmszemlén.

KNN.: Ehhez őszintén gratulálok. Egy mondatban kérlek, hogy még említsd meg a legfontosabb filmben dolgozó szakemberek neveit. 

Holesch Dénes: Fekete lovak.

FK.: A rendező: Katona Szabolcs, operatőrök: Körtési Béla és Mohi Sándor, forgatókönyvíró és producer: Fekete Klári.

KNN.: Kedves Klári, köszönöm szépen, hogy rendelkezésünkre álltál és beszéltél Holesch Dénesről és a róla készült portréfilmről az Artificium olvasóinak.

FK.: Én köszönöm a lehetőséget és invitálok minél több cikk olvasót, hogy tekintse meg a filmet, vagy vegye fel magának, hogy később is meglegyen a filmjei között.

                                                                                                        Kocsis Nagy Noémi

Holesch Dénes: Fehér lovak.

Ps. Korábban egy kis kutatással én is hozzájárultam Fekete Klári embert próbáló munkájához. KNN.
Ez 635 embernek tetszik itt a blogon!
45 ember osztotta meg a facebookon!