A hónap művésze 17.: Karácsonyi Anna: Panka

Karácsonyi Anna, Panka, fotó

© Panka.

Copyright©2013. artificium-artis.blogspot.com    
A szöveg és a fotók semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! 
A Karakteres őrület kiállítás plakátja,

© Panka. 

Karakteres őrület címmel nyílt meg 2013. május 5-én Karácsonyi Anna, Panka kiállítása a Kandalló Kézműves Pubban. A terasznyitóval egybekötött tárlat, a fiatal grafikus első önálló szakmai bemutatkozása, ahol a rajzain kívül, saját készítésű szatyraival és bögréivel is találkozhatott a közönség, akik meg is vásárolhatták és vásárolhatják ezeket. A hangulat nagyon jó és családias volt, eljöttek a régi barátok, családtagok, házi készítésű pizzát ettünk és finom borokat ittunk a köszöntő után. A visszajelzések szerint mindenki remekül érezte magát.



Panka: Hello és köszi és puszi.
A megnyitó szövege és a művészről íródott cikk, több éves beszélgetés és levelezés eredménye, vizsgák, amelyeket nálam tett le sikeresen és kiállítások, amelyek kapcsán beszélgettünk, munkáról, szakmai hozzáállásról, életről, halálról, érzésekről: pozitívakról és negatívakról, álmokról, célokról, örömökről. Ebből állt össze az anyag, amit az Artificium olvasói elé tárunk most. Karácsonyi Anna, Panka kis kora óta rajzol, természetesen annak rendje és módja szerint indult gyermekrajz versenyeken, majd rajz fakultációra járt a váci Madách Imre Gimnáziumba. Minden elképzelhető hagyományos grafikai technikát kipróbált ott, mint rézkarc, hidegtű, nyomtatás, szabadban való festés, ami meg is mutatkozik mostani művein. Később jelentkezett az Apor Katolikus Főiskolára Vizuális nevelés tanárnak, ahova 2005 és 2008 között járt. Tanulmányait utána, vagy szinte párhuzamosan a modell és divatiskolában folytatta, díszlet és jelmeztervezés szakon 2007 és 2009 között. Azonban ez már kicsit sok volt neki, mert elég megterhelő volt a két oktatási intézmény egyszerre. Közben akkori barátja révén betekintést nyert és szakmai ismereteket szerzett a nyomdatechnológiában. 


Panka: Tornazsák-lény.
2009-től jár a KREÁ-ba (KREA Kortárs Művészeti Iskola). Kedvenc és szerinte jól sikerült feladatai közül szívesen említette meg az arculattervezést és a Budapest arculatot. Herbszt László grafikusnál a cd tervezésről beszélt, vagy a POS kampányról, amelyben tanára Darázs Bódog szakmai tanácsait követte. Vagy mesélhetnénk még a Baba termékcsaládról, amit szintén Darázs Bódog irányításával készített, vagy az étterem arculatot Gosztom Andrisnál. Mivel a Cartoon Networkön nőtt fel, mindig szerette a rajzfilmeket, mindjárt kiderül, hogy ez legutóbb, hogy nyilvánult meg nála. 2010-ben alakult a Visuarts, aminek ő az egyik tagja, Rácz Böbi a másik. Társával közös munkájának a lényege az volt, hogy nem kell modellnek lenni valakinek ahhoz, hogy szép és igényes megjelenésű legyen. Kollégájával elkészítették a jelentkezők sminkjét, a haját, személyre szóló tanácsadás után, szépen elrendezett fotókat alkottak a modellekről. 
 Panka: Pöttyös-csíkos nyuszi.

Panka szakmai sokoldalúsága abban nyilvánul meg, hogy grafikákat is készít, fest is, szép és hordható táskákat varr, bögréket fest és rajzol, na és fotózik. A fényképezés számára képalkotás és minden az alkotás körül forog a fejében, éjjel és nappal erre gondol, hogy hogyan és mit tudna átalakítani, lerajzolni, szétbontani és újjáépíteni. Nem is tudom, hogy nem robban szét a feje a sok kreatív gondolattól? Nálam írta a szakdolgozatát, szakmai-grafikai segítséget Nagy Péter nyújtott neki. Igazán izgalmas volt a téma, kezdve a rajzfilmkészítés különböző műfajaitól, a papíranimációktól kezdve, a gyurmafilmen át, a homokanimációig mindenről írt, de legfőképp Genndy Tartakovskyról, aki a Pindúr Pandúroknak, a Dexter Laboratóriumának és az utóbbi időben a Hotel Transylvániának a készítője. Maga a dolgozat sem volt átlagos, érdekes kemény kötéses borítójával, különös alakjaival, a korábbról gyűjtött klasszikus, harmincas évekbeli Walt Disneyis rajzfilmfigurákkal és a maiakkal. Most kiállított rajzai is egyedi teljesen más, a megszokottól eltérő, karakteres bolondok, vagy őrült lények, vagy nem is tudom, minek nevezzem őket …
 Panka: Trilla.
Vannak a kiállításon, a KREA figuratervezési feladatai között olyan alakok, akiknek virágos és gülű a szeme, kék az arca és akinek fejét falfirkák veszik körül. Találkozhatunk egy nyúllal, aki tustollal készült, csíkos is, pöttyös is és meglehetősen vidám, mint gyermekkorunk szalmával kitömött klasszikus játékai. A nyúl lelépni látszik pacás és ázott papír hátteréről, azt várjuk tőle, hogy leugrik közénk, vagy beszalad egy mesébe illusztrációnak, hogy a gyerekeknek örömöt szerezzen. A kiállításon láthatunk egy zöld tornazsákot, aki első ránézésre, csak egy sima tornazsák, de ha jobban megfigyeljük egy sokszemű lény lábakkal. Megy felfelé a hegyen, mialatt kacskaringózó virágok állják az útját. Akasztója, mellyel „rendes esetben” a fogason szokott lógni, kérdőjelként kunkorodik, merre és hogyan tovább? 

Panka: weather man.
Vagy itt van a másik a Tintakék és sárga csőrű, szárnyú madár. Olyan a rajz, mintha hálóba ragadt papírkivágás lenne, de egyben élő is, ahogy a madárka kitátott csőrrel, vidáman dalolászik. Szemei amelyből kettő van egy oldalon, egy nagyobb és egy kisebb, kunkori pillákkal büszkélkednek. Szájából trilla gyanánt hangjegyek potyognak ki, amelyek össze gyűlnek a kottalapokon. Szinte halljuk a csicsergését. Hogy hány zeneszerző gyűjtött így dallamvilágot, nem tudjuk, de a grafikusokat, festőket s így Pankát is megihlette. 
Panka: Háborgó tengeren.

Régi, nagy kedvencem a weather man, az időjárás jelentő, vagy időjós, akinek egyik szeme mosolyog, és ott van benne a napsütés, másik meg rémülten néz és szemében vagy szomorúság, vagy eső tükröződik. Szája vízszintesen és függőlegesen bordázott, borostás állas arcával felénk fordul, miközben háta a munkától megfáradt és görbe. Sovány lábain nehezen tartja gondoktól terhes testét és fejét, hogy mit fog a tévében a nézőknek mondani, ha vihar, vagy napsütés közeleg? A hullámkarton háttérre, mint a televízióban odavetítik mögé a napsütést, miközben a nagy szürke felhőből kövér cseppekben esik az eső. 

 Panka: Gombolyag cica.
Panka Bogárszemű, körformájú macskája egy kiváló példa a kollázs-montázs technikára, vagyis, hogy ilyesmikkel kezdi a munkát, amit gépben, grafikai programokkal fejez be. Megrajzolja, kivágja, megragasztja, aztán még utómunkálkodik rajta egy kicsit. Ennek a macskának a farka kötött sálként vidáman kunkorodik lefelé, mert a rajzokon, ahogy az illusztrációkon abszolút minden lehetséges.  
 Panka: Buszra várva.
Pizsama-szerű kezeslábasát magán felejtett, elhízott öregasszonya dühöngve várja a buszt, az eleredt havazásban. Száját nagyra tátja, mint a kisgömböc, talán be akar minket kapni. Mindannyian ismerjük ezt a karaktert, aki ahova megy ott rossz hangulatot áraszt, panaszkodik, méltatlankodik A vénasszony arca elégedetlenségről, a helyzete felett érzett szörnyű igazságtalanságról, sérelméről árulkodik. Ugyanakkor teste folyamatos táplálásáról nem felejtkezett el, ahelyett, hogy szellemével tette volna ugyanezt. 

 Panka: Drastic puttó.
Panka Drastic puttója egy kissé öntelt, nem túl kedves, gyermekarcú, de a rockerságba és városi létbe belefáradt angyal. Másik nagy kedvencem a körformába rajzolt, tustoll vitorlás a háborgó tengeren. Régi hagyomány a tondóba szerkesztett, festett kompozíció, mindig más és mindig valami különös régies hangulatot árasztanak az ilyen rajzocskák.


 Panka: Kisvárosi este.
Nagyon szeretem tustollal rajzolt esti sötétségbe burkolózott városát. A város azonban nem úgy sötét, ahogy mi gondoljuk, hogy félelmetes lenne, vagy nem olyan, mint az agyonvilágított metropoliszok, ahol folyton nyüzsög az élet. Ez egy romantikus, régi, magyar kisváros klasszikus templomtoronnyal, egymásba kapcsolódó lágy felhőkkel, amik között kör alakban, mint egy elhúzott függönyön kilátunk a csillagos égre. Olyan ez, mint egy színházi díszlet, vagy Panka gyerekkorának színhelye Vác. „Messze ringó gyermekkorom világa”-ahogy Radnóti mondaná. 
Panka: Plüssbarátok. 

Itt vannak a gyerekjátékok, a Mackófejű plüss, akinek lyukas orra a háttér maga, a következő a Majomfejű plüss, akinek ferde a szája, a harmadik az Oroszlánfejű plüss. Együtt ülnek, nézelődnek. Várják a kis gazdijukat haza. De, hogy mit csinálnak ők együtt azt nem tudjuk, mert a gazdátlanul hagyott plüssök mindig önálló életet élnek és hogy szőrös barátok az biztos.  


  Panka kiállításmegnyitó fotó 2013. május. 5., a Kandalló Kézműves Pubban, fotó: Mike Capsaicin.
Panka munkáiból, mint a rajzfilmkarakterekből folyamatos humor árad, nevetésre és jókedvre derítve minket, miközben tustoll és vegyes technikás rajzai világos társadalomkritikák, amelyek görbe tükröt tartanak az emberi típusok elé, grafikai egypercesei tudósítanak a világ jelen állásáról. Panka látszólag könnyed, humoros, laza, de ugyanakkor mélyen emberi, érzékeny, fájdalmait, nehézségeit, problémáit nem vetíti ki ránk, hanem iszonyatos mennyiségű alkotó energiával vezeti le. Zenét hallgat, és ezerfelé szikrázik az alkotás minden területén, ami úgy vonzza az embereket, mint az esti lámpa a kis rovarokat, vagy ahogyan a napsütés jótékony sugarainak örülünk egy szép nyári napon. Istenáldotta tehetség, örülünk, hogy részesei, tanúi lehetünk a munkáinak, szeretetének. Kívánjunk neki sok-sok örömteli alkotóévet és jó diplomázást!

                                                                                                      Kocsis Nagy Noémi


Szakmai blogja: pankacreative.blogspot.com 
Ez 832 embernek tetszik itt a blogon!
171-en osztották meg a facebookon! 
Köszönjük!


2013. május 7.

 

 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések