Grafikatörténet 12: Jules Abel Faivre és Adolphe Mouron Cassandre

Jules Abel Faivre: Tisztító, mosószer reklám.

Copyright©2016. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!

Jules Abel Faivre: Borreklám.

Kedves Olvasóim! 
Ha tetszett a cikkem, akkor kérlek kövessetek az írói oldalamon is! 

Kocsis Nagy Noémi írói oldal: 

https://www.facebook.com/noemi.kocsisnagy

A XX. századi nemzetközi festészeti és grafikatörténeti sorozatunkat újabb két francia művész Jules Abel Faivre és Adolphe Mouron Cassandre munkásságának bemutatásával folytatjuk, akik plakátjai és vicces, karíkirozó rajzai sok későbbi reklámkészítő európai és magyar művész látásmódját befolyásolták. A francia művészek közül Faivre stílusa még a XIX. században gyökerezik, de Cassandre esetében már stílusteremtő, a húszas-harmincas évek életmódját tökéletesen tükröző, modern felfogás. 

Jules Abel Faivre: Az orvosok. Litográfia sorozat.

Jules Abel Faivre (1867-1945) plakátkészítő, grafikus

Jules Abel Faivre: On les aura! 2.e EMPRUNT, La défense National. 1916.

Franciaországban, Lyonban született. Tanulmányait a Szépművészeti Iskolában végezte. Utána a Nemzeti Társaságnál és a Julian Akadémián tanult, Jules Lefebre és Benjamin Constant társaságában.

Jules Abel Faivre: L'Or Combat Pour La Victoire.Az első világháború elején készült plakát célja a mozgósítás volt. Adakozásra szólította fel a lakosságot és az aranyak beszolgáltatására, azért hogy Franciország a háborúban győzni tudjon.

Sokszor állított ki a Francia Művészek Társaságánál és az 1894-es kiállításon, III. helyezést ért el. Tiszteletbeli elnöke volt a lyoni kiállításnak. Életének és munkájának színtere Le Croix- Valmer volt, ahol körút őrzi a nevét.

Jules Abel Faivre: Tojás reklám. A francia felirat a következőképpen szól: Én egy remek háborús tyúk vagyok, keveset eszem és sokat termelek...

Munkássága több részre osztható, mint festészet plakátművészet és karikatúra-készítés. Leginkább első világháborús plakátjaival lett híres. Dolgozott a Rire vicclapnál és a Figaronál. Munkáit napjainkban Castres-ban a Jean Jaures Múzeumban találjuk meg. Téli sportok című plakátját, Chamonaix-ben készítette 1905-ben, amit 2002-ben 6000 fontra becsült egy műkereskedés. 2006-ban a Szép odaliszk című művét 8000 euróért adták el. 1.

Jules Abel Faivre: Karikatúra.

Adolphe Mouron Cassandre (1901-1968) festő, grafikus, díszlettervező

Adolphe Mouron Cassandre: Normandia. A Titanic tragédiája nem akadályozta meg a kalandvágyó és az új élet reményében hajóra szálló utasokat, hogy ilyen hatalmas, a húszas, harmincas években épült gőzösökkel átszeljék az óceánt New York és Le Havre és Southampton között.

1901-ben született az ukrajnai Harkovban, Adolphe Jean Édouard Cassandre néven. 1923-tól használta az Adolphe Mouron Cassandre nevet. 1915-től Párizsban festészetet tanult, az École des Beaux-Arts-on és a Julian Akadémián. Dolgozott a Hachard & Co. press-ben (Hachard és Társa Nyomdában).

Adolphe Mouron Cassandre: Északi vasúti vonal, Párizs, Bruxelles és Amszterám érintésével. Hálókocsi szolgálta a kényelmet.

1920-tól olyan művészbarátai voltak, mint Fernand Léger, Robert Delaunay, a költő Guillame Appolinaire és Eric Satie. Hírnevét annak köszönhette, hogy szigorúan geometrikus art deco posztereket, plakátokat tervezett. Első és igazán komoly felkérése, megbízása a Au Bűcheron bútorüzlettől érkezett 1923-ban, minden bizonnyal reklám készítés céljából. 

Adolphe Mouron Cassansdre: Ernest kalap cég reklám Barcelonában.

Nagyon nagy számú azon plakátok sora, amelyeket ő tervezett, mint az Aperitif Pivolo (1924), L’Intransigeant (1925), Pernod (1934). A Compaigne des Chemins de Fer du Nord, amelyek vasúttársaságok és utasszállító gőzhajók megrendelései voltak, ezeken a gépek ereje jelenik meg elsősorban.

Adolphe Mouron Cassandre: Bicikli tisztító és fényesítőszer reklám. A Tour de France verseny első világkorát a két világháború között élte. Nagyon nagy szükség volt tehát a biciklizéshez szükséges jó felszerelésekre és kiegészítőkre.

 Emblematikus a Normandia nevű oceánjáró luxushajó plakátja (1935) is. Ez a hajó Le Havre (Franciaország) kikötőjéből indult, Southampton (Anglia) kikötőjén át, New Yorkig (USA).

Adolphe Mouron Cassandre: A mai napig is híres ásványvíz a Perrier reklámja.

A másik igen híres plakát, az un. Nord express-t (az északi gyorst) reklámozza, ami London, Brüsszel, Párizs érintésével, Liegen, Berlinen át, Varsó érintésével, Rigába érkezett. Ebből a plakátból inspirálódott, az Agatha Christie: Poirot-novellák filmsorozat, David Suchet főszereplésével, ami nem csak az Art Deco korának esztétikáját tükrözi, de a főszereplők, a nyomozó Hercule Poirot és barátja Hastings kapitány, gyakran oldanak meg gyilkossági ügyeket, ezeken a transzkontinentális vasutakon, hajókon utazva. A főcím képi megfogalmazása, a képbe besuhanó gyorsvonat, ebből a Cassandre-plakátból inspirálódik.

Adolphe Mouron Cassandre: Exactitude.

Cassandre stílusa a tipikus Art Deco-t tükrözi a posztereken az 1920-as és 1930-as években. Az elnevezés, Art Deco, az 1960-as években egy visszautalás a ‘Exposition des Arts Décoratifs et Industriels Modernes’-re, az 1925-ös párizsi világkiállításra, ahol a modern életformát ünnepelték. Az Art Deco a huszadik század korai korszakainak az egyesüléséből jött létre: az Art Nouveau stilizált indái, csavarjai egyesülnek a Kubizmus geometrikus absztrakciójával, a Futurizmussal és a Konstruktivizmussal (az orosz absztrakt mozgalom).2.

Adolphe Mouron Cassandre: Triplex.

 

Cassandre a második világháborúban katonaként teljesített szolgálatot. A háború után, amikor korábbi üzleti vállalkozása tönkrement színpadterv és jelmezkészítő lett. Közben festett is. Az Yves Saint-Laurent cég számára 1963-ban tervezte a híres logójukat. Élete utolsó időszakát már nagyon megterhelte elhatalmasodó depressziója és 1968-ban öngyilkos lett Párizsban.3. 

Adolphe Mouron Cassandre: Velence. A turizmus már fejlődőben, sokak számára vonzó úticél volt Itália.

                                                                                                        Kocsis Nagy Noémi

 

A könyveimet innen tudod megrendelni: 

https://publioboox.com/szerzo/gerda-green

Ez 2070 embernek tetszik a blogon!
7-en osztották meg a facebookon! 
Köszönjük!
                                       

 Jegyzetek:
1.-2. Gáspár Viktória: Egy-egy nemzet kiemelkedő grafikai területének történeti elemzése. Szakdolgozat. KREA Kortárs Művészeti Iskola, Tervezőgrafika szak. Konzulens: Kocsis Nagy Noémi, 2009. 14. oldal.

2. Az Art Deco geomatrizáló formavilágához, a művészek olyan ősi kultúrákból merítettek, mint a Római, Görög, Azték, Afrikai és Egyiptomi Művészet. Azok a kézműves termékek és ékszerek, kincsek, amiket Tutankhamon sírjának a feltárásával kerültek elő, 1922-ben, nagyon nagy mértékben befolyásolta az Art Deco művészetét. Az Art Deco olyan anyagokat használt, mint a hernyóselyem, bőr, márvány, keményfák (ében), alumínium, acél, bronz, műanyag, üveg, elefántcsont és kristály. A korszakban egyesülnek a cikk-cakk és az egyéb geometrikus formák. A tervezés minden esetben, dekoratív formájában igazodott a használhatósághoz, a funkcióhoz.   

Adolphe Mouron Cassandre: Dubonnet. A Dubonnet cég egy Közép-franciaországi bortermelő család, amelyik már a század harmincas éveiben jól ismert volt. Az ő felkérésükre készítette el a művész a plakátot, aki a tipográfiára is nagyon nagy hangsúlyt fektetett. A reklám humoros és ötletes. Mivel a termék neve nem szorul különösebb magyarázatra, annak ismertsége természetes abban a régióban.

 

Felhasznált szakirodalom:
Lyka Károly: Művészet in tizennegyedik évfolyam, 1915, Hetedik szám, p. 337-344, Facsimile, 
Berény Róbert: Bíró Mihály, 
Magyar Életrajzi Lexikon, 
Magyar Zsidó Lexikon, 
Nyugat, III. évfolyam, 6. szám, 1910. március 16., 412-413 o. Lengyel Géza cikke Faragó Gézáról.
Magyar Zsidó Lexikon: Földes Imre szócikk, szerkesztő: Újvári Péter, 1929, 285. o.
Rosner Károly: A plakát kézikönyve, 1935, Budapest,
Magyar plakátkiállítás, Nemzeti Szalon, 1958, Budapest, 
Magyar plakáttörténeti kiállítás, 1960, Budapest, 
Magyar Művészet 1919-1945, szerkesztő: Kontha Sándor, 1985, Budapest, Akadémiai Kiadó  100+1 éves a magyar plakát, 1986, Budapest, 
Szántó Tibor: A magyar plakát, 1987, Budapest, 
Szentkirályi Zoltán-Détshy Mihály: Az építészet rövid története, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1994, 212-222. o,
Bakos Ferenc: Idegen szavak szótára, Akadémiai Kiadó, 1995, Budapest,  
Plakát Parnasszus, plakátkiállítás katalógusa, 1995, Székesfehérvár, 
Réti István: A nagybányai művésztelep, Vince Kiadó, 2001.
Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között, Terc Kiadó Budapest, 2001,
Carla Breeze: American Art deco, W.W. Norton&Company, New York, London, 2003,
Kieselbach Tamás: Modern magyar festészet, 1892-1919, Budapest, 2003, 
Kieselbach Tamás: Modern magyar festészet, 1919-1964, Budapest, 2004, 
Gellér Katalin: A magyar szecesszió, 2004, Budapest, 
Vadas József: A magyar art deco, 2005, Budapest, 
Magyar Plakát 1885-2005, szerkesztette Cseh Mária, 2006, Budapest, 
Vadas József: A magyar konstruktivizmus, 2007, Budapest, 
Arnt Cobbers: Breuer, Vince Kiadó, Budapest, 2007, 24-112 o, 
Laskhmi Baskaran: A forma művészete. Mozgalmak és stílusok hatása a kortárs formatervezésre, Scolar Kiadó, Budapest, 2007, 24-112. o.
David Jury: Mi az a tipográfia, 2007, Budapest,   
Magdalena Droste. Bauhaus, Taschen-Vince Kiadó, Budapest, 2008, 
Gabriele Fahr-Becker: Wiener Werkstätte, 1903-1932, Hong Kong, Köln, Los Angeles, Madrid, Paris, Tokyo, Taschen Kiadó, 2008, 
Kocsis Nagy Noémi: Nemzetközi Grafika és Plakáttörténet, iskolai tananyag, 2009.  
Gáspár Viktória: Szakdolgozat, konzulens: Kocsis Nagy Noémi, 2009. KREA Kortárs Művészeti Iskola,
Szabó László, Iványi-Grünwald Béla, Kossuth Kiadó, Magyar Nemzeti Galéria, 2010,
Öreg a nénikéd weboldal, Bíró Mihályról szóló cikke, 2010. 10.15-én, 
Art deco és modernizmus, Lakásművészet Magyarországon, 1920-1940, Kiállítási Katalógus, Iparművészeti Múzeum, 2012, Budapest, 
Magyar Nemzeti Galéria weboldala, 
Csodaszarvas Műkereskedelmi Portál,
Kieselbach Galéria weboldala, 
Wikipedia.