Grafikatörténet 7.: Bíró Mihály plakátművészete, könyvborítói

Copyright©2013. -2021. kocsisnagynoémi
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!  

Bíró Mihály: Gyerünk az Edison Mozgóba (Mozi). Pazarul átalakítva, a Fővárosi Orfeum mellett, Nagymező u. 21. Automata Buffet. Évszám nélkül.

Kedves Olvasóim! 
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kérlek kövessetek az új írói oldalamon!

Kocsis Nagy Noémi írói oldal: 

https://www.facebook.com/kocsis.nagynoemi

Bíró Mihály 

(Budapest,1886. november 30.-1948. november 30.) grafikus, festő és szobrász

Bíró Mihály: Szent-Lukács Fürdő, évszám nélkül. Szerény véleményem szerint a humor elengedhetetlen oldala egy grafikusnak. A Szent Lukács gyógyfürdőtől megtáltosodnak a betegek és elnyűtt tagjaikat felfrissítve, mankóikat eldobva szállnak ki a medencékből. Zseniális reklám.

Tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán Simay Imrénél kezdte. Budapesten kívül Berlinben, Párizsban és Londonban is végzett tanulmányokat. Kezdetben iparművészetet tanult, kovácsoltvas, bronz és réz szobrokat csinált. Amikor megnyerte a The Studio plakett pályázatát, Campdenbe ment Angliába, ahol a C. R. Ashbee által 1888-ban alapított Guild of Handicraft (Kézművesipari Egyesület) műhelyében dolgozott. 

Bíró Mihály: A gyilkos, kinema-szkeccs (azaz mozifilm), bohózat 3 felvonásban (azaz vígjáték). Évszám nélkül. forrás: Magyar Plakát

Mint elkötelezett baloldali művészt a korábbi szakirodalmak hajlamosak voltak őt a tízes évek legjobb magyar plakátművészeként feltüntetni. A korszak alapos feltérképezéséhez azonban mindenképpen ismernünk kell a többi kiváló grafikus, Földes Imre, Faragó Géza, Márk Lajos, Bér Dezső, Vadász Miklós és sok más magyar művész munkásságát is.  

Bíró Mihály: Minuta, teakivonat cukorral és rummal. Valószínűleg 1914. Minden bizonnyal olyan zacskós, vagy dobozos teakészítmény volt a hadsereg részére, mint a levesporok, vagy konzervek, amelyek természetesen most már mindenki számára hozzáférhetőek. A harctéri átmelegedéshez azonban nélkülözhetetlen volt.

Bíró tehetségének, rajzi bravúrjainak, nagyszerű megoldásainak ideológiamentes vizsgálatát akkor végezhetjük el, akkor látjuk tisztán, ha minél szélesebb körben járunk utána művészetének, vizsgálódásunk céljául tűzve ki, a különböző korszakokban készült alkotásait. Tudnunk kell azt is, hogy nem csak mozgalmi plakátokat készített, hanem számtalan kiváló termékreklámot, moziplakátot, újsághirdetést is.

Bíró Mihály: A Friss Újság hirdetése.

Az viszont tény, hogy amikor 1910-ben hazatért külföldi tanulmányaiból kapcsolatba került a munkásmozgalommal és a szobrászatot abbahagyta. Magyarországon úgy ismert, mint a politikai plakát megteremtője. Leghíresebb politikai témájú plakátja 1912-ből a Népszavának készült Kalapácsos ember. Az Új Színház számára kosztümöket és díszleteket is tervezett ekkoriban. Korai munkái közül valók a Palma című, híres kaucsuk sarok hirdetése is. 

Bíró Mihály: Palma kaucsuk sarok. forrás: Artportal

Bíró Mihály: Palma kaucsuk sarok reklám, 1911-1913 között.

1912-ben és 1913-ban a Művészházban állított ki, 1917-ben az Ernst Múzeumban nyílt kiállítása. Az első világháború alatt a Magyar Vöröskeresztnek sorjegyeket készített 1916-ban. Az erdélyi hadi kiállításhoz plakátot 1916-1917-ben. Ugyanebben az évben az első világháborús élményeit litográfia sorozat formájában örökítette meg. Ezekből a rajzokból tizenhét lap készült. Szociális témájú hirdetéseket is készített. 

Bíró Mihály: Népszava, 1914.

Lyka Károly művészettörténész volt, a XX. század elejének egyik legfontosabb krónikása, aki a művészeket személyesen ismerte és sok kiállításról tudósított. A Művészet című folyóiratban, amit ő szerkesztett, annak 1915 évi, tizennegyedik évfolyamának, hetedik számában a következőképpen ír a művészről:

Bíró Mihály: A sárosi művész-sorsjáték plakátja. Forrás: Lyka Károly, Művészet c. folyóirat, 1915.

 A közönség már ismeri azt a plakátot, amely megrázó egyszerűséggel invitálja egy művészi esemény falai közé. Az utcán, az élet forgalmas pontjain mindenütt ott van e plakát, amely ily irányban egy frappáns képességű művész — Biró Mihály — munkája, s amely a nézőre nem tévesztheti el mély hatását. Egyszerű, paraszti nő tekint a távolba, ahol üszkös romok látszanak, a haját viszi a szél, a mozdulata kétségbeesés, az ég csupa tűz. s a vörös és sárga lángokból egy kozák alakja rajzolódik ki, ijesztő rém gyanánt...

Bíró Mihály plakátja Jókai Mór regénye a Fekete gyémántok filmadaptációjához, amit az Omnia moziban vetítettek.

A művészi esemény, amelyre e plakát figyelmeztet: a sárosi művész-sorsjáték kiállítása. Egy tárlat, amely minden eddigitől különbözik abban, hogy nem oszt kitüntetéseket, nincsenek díjai, s amely ime mégis egy monstre-tárlat gazdag képét nyújtja. Mi a kulcsa ennek az egybesereglésnek, ahová annyian elhozták jó és még jobb munkáikat, anélkül, hogy bárminő materiális elismerést vinnének magukkal?

Révész Béla: Vonagló falvak, magyar regény. A könyvborítót tervezte Bíró Mihály, Pallas Kiadó Budapest, 1914.  forrás: Árverezték 2011-ben az Axioart-nál.

Vagyis, amiről Lyka Károly a Művészetben ír, az egy  jótékonysági, adománygyűjtő kiállítás volt, aminek célja elszegényedett, a háború miatt nélkülöző emberek megsegítése volt. Bíró Mihály ennek készítette el a plakátját. 
Lyka Károly a továbbiakban így ír erről: Azt hisszük, a lelki rugót fölösleges magyarázni, amely a tárlatot ennyire imponálóan összekovácsolta. A közönség tudni fogja magától, amint végig járja a termeket, hogy nem egyéb ez, mint a magyar művészek magyar szívének megmozdulása. Érezni fogja, hogy itt egy spontán megnyilatkozással áll szemközt, amely ünnepi hangulatot áraszt a tárlaton, ahol a dalnokversenyek szokásos aranykoszorúját egészen más pótolja. Egy láthatatlan valami: kárpáti falvakból iderezgő hálája, névtelen, szürke, szegény embereknek. Mindazoké, akiknek szétvert tűzhelyét majd újra fedélhez juttatja a művészmunkák kisorsolásából befolyó jövedelem, gyöngéd fátyollal igyekezvén betakarni a még sajgó emlék tragikus sötétjét.

Bíró Mihály: Mem szappan. 1920 táján. forrás: Öreg a nénikéd

A kezdeményezők, akik a segítésnek e módját felvetették, s akik a tárlat ügyét a megnyitásig eladminisztrálták: örömtől büszke arccal tekinthetnek végig a kiállítás nagy és rendbe sorakozó anyagán. Elmondhatják, hogy akciójuk, amely a meginduláskor kis patak volt, folyammá dagadt.1.

Bíró Mihály: A magyar hadsereg elriasztja a Magyarországra áhítozó idegen hadseregeket. Az első világháború alatt. Trianon előtti optimizmus. forrás: nem, nem soha

A kiállításról, amiről Lyka Károly ír lényege, hogy a művészek, akik valóban beküldték, vagy beküldték volna rá munkáikat, részint nem tudtak zavartalanul alkotni, mert kitört az első világháború, vagy eleve a harctéren voltak. Sokak helyett műgyűjtők küldték el képeiket, szobraikat. A kiállítók a teljesség igénye nélkül: Beck Ö. Fülöp éremművész, Nagy Sándor, műgyűjtöktől került a kiállításra Munkácsy Mihály, Lotz Károly és Székely Bertalan egy-egy képe, de Lotz Kornélia például személyesen küldött a kiállításra egy akvarellt, édesapja hagyatékából.  

Bíró Mihály: A Pesti Napló hirdetése.

A jótékonysági tárlaton, amelynek plakátját Bíró Mihály tervezte és amelyről Lyka Károly művészettörténész tudósított az utókornak, láthatóak voltak még báró Mednyánszky László egy borongós őszi képe, Glatz Oszkár tájképei, Magyar Mannheimer Gusztáv képei. 

A grafikusok közül olyanok képviseltették magukat, mint Olgyai Viktor, aki a grafikai tanszéket vezette egyébként a Képzőművészeti Főiskolán, és Vadász Miklós, Prihoda István, Nagy Sándor, Uitz Béla. A szobrászok között a remek Zala Györgyön kívül, Róna József, Stróbl Alajos műveivel is találkozhatott az akkori közönség. Igazán illusztris társaságban állított ki Bíró Mihály, aki minden fontos emberi kezdeményezés mellett letette névjegyét. 

Bíró Mihály: 1915.

Bíró Mihály: Búcsúztató, halotti ének az Osztrák-Magyar Monarchia felett, írta Karl Kraus, fordította: Szini Gyula. Könyvborító, a Károlyi Könyvtár Kultúra Kiadása.

1918-1919 között politikai plakátokat rajzolt, a Tanácsköztársaság alkalmával a dekorációkat ő készítette május 1-én. Amikor a Tanácsköztársaság megbukott Bíró Mihály Ausztriába, Bécsbe ment, ahol a Bühne című színházi lap grafikusaként dolgozott. Ekkoriban számos film és kereskedelmi poszter alkotójaként tevékenykedett. 1920-ban Horty című litográfia sorozatot készített, ami tizenhét lapból állt.

Bíró Mihály: Budapesti Keleti Vásár, 1918. forrás: Magyar Plakát

A bécsi szociáldemokraták választási kampányához egész sor plakátot tervezett, de film posztereket is rajzolt, ahogyan termékreklámokat is. 

Bíró Mihály: Bitangok! Ezt akartátok? Tanácsköztársasági plakát, 1919.

Később Csehországba költözött, majd 1928-ban Németországba, Berlinbe ment. Ezek után Franciaországba, Párizsba ment, ahol áruk plakátjainak a készítésével és reklámgrafikával foglalkozott. Betegségét (depresszió), ami súlyosbodott és aminek kezelésére a Rotschild Kórházba vonult egyúttal menedéket jelentett neki az immár második világháború elől. Ezekben az években készült alkotásaival is felhívta magára a világ figyelmét. 

Bíró Mihály: Bécs, nemzetközi vásár, 1922. Ha jól megfigyeljük, akkor ez a plakát a magyar Keleti vásárt hirdető plakátnak a továbbfogalmazása. Ez a szárnyas sisakos férfialak ott is felbukkan. A kor művészeinek, így Bíró Mihálynak a külföldön eltöltött tanulmányévei, a nemzetközi festészet és múzeumok anyagának ismerete, szemmel látható vizuális műveltséget és alapos mitológiai, anatómiai tudást nyújtott, amire a kor művészeit az akadémiákon, főiskolákon felkészítették.

Amikor 1947-ben visszatért Magyarországra, a kormány hívására, már súlyos beteg volt, ezért nem tudta betölteni tanári állását a Képzőművészeti Főiskolán, amit felajánlottak neki. Következő évben pedig már meghalt. 1967-ben rendeztek emlékkiállítást a grafikai műveiből a Magyar Nemzeti Galériában.

Bíró Mihály: Dáma asszonyi ékességek. 1911 körül. forrás: Magyar Plakát

Legutóbb a bécsi MAK (Iparművészeti Múzeum), 2011. január 9-ig megrendezett kiállításán láthatta Bíró Mihály munkáit a közönség, ahol az első világháború előtti, a két háború közötti, a magyar és az osztrák történelmet egyaránt érintő rajzai, plakátjai voltak kiállítva, de itt találkozhattak a nézők a Horty-albummal is. 
                                                                                                  Kocsis Nagy Noémi 

Eddig megjelent könyveimet innen rendelheted meg: 

https://publioboox.com/szerzo/gerda-green

Ez 4547 embernek tetszik itt a blogon! 
Köszönjük!

Bíró Mihály: Harrison és Barrison, filmplakát, 1917. Feltételezhetően a Stan és Pan témára épülő vígjátékról volt szó. Az Uránia Moziban (ma: Uránia Nemzeti Filmszínház mutatták be, az épületet tervezte Schmall Henrik)

Jegyzetek:

 1. Művészet, szerkesztette: Lyka Károly, tizennegyedik évfolyam, 1915, Hetedik szám, p. 337-344, Facsimile. 

Bíró Mihály: Belko. 1923. A humor abban rejlik, hogy a tojásokat keltető tyúk valójában tojás likőrös üvegeket keltet ki a tojásból. Zseniálisan jó ötlet. Különösen, ha meggondoljuk, hogy Bíró Mihály 1923-ban már nem élt Magyarországon. Depresszióval is küzdött. Mégis újból és újból felbukkan egyéni és különleges grafikai humora. fotóforrás: Magyar Plakát

Felhasznált szakirodalom:
Lyka Károly: Művészet in tieznnegyedik évfolyam, 1915, Hetedik szám, p. 337-344, Facsimile, 
Berény Róbert: Bíró Mihály, 
Magyar Életrajzi Lexikon, 
Magyar Zsidó Lexikon, 
Nyugat, III. évfolyam, 6. szám, 1910. március 16., 412-413 o. Lengyel Géza cikke Faragó Gézáról.
Magyar Zsidó Lexikon: Földes Imre szócikk, szerkesztő: Újvári Péter, 1929, 285. o.
Rosner Károly: A plakát kézikönyve, 1935, Budapest,
Magyar plakátkiállítás, Nemzeti Szalon, 1958, Budapest, 
Magyar plakáttörténeti kiállítás, 1960, Budapest, 
Magyar Művészet 1919-1945, szerkesztő: Kontha Sándor, 1985, Budapest, Akadémiai Kiadó  100+1 éves a magyar plakát, 1986, Budapest, 
Szántó Tibor: A magyar plakát, 1987, Budapest, 
Szentkirályi Zoltán-Détshy Mihály: Az éptészet rövid története, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1994, 212-222. o,
Bakos Ferenc: Idegen szavak szótára, Akadémiai Kiadó, 1995, Budapest,  
Plakát Parnasszus, plakátkiállítás katalógusa, 1995, Székesfehérvár, 
Réti István: A nagybányai művésztelep, Vince Kiadó, 2001.
Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között, Terc Kiadó Budapest, 2001,
Carla Breeze: American Art deco, W.W. Norton&Company, New York, London, 2003,
Kieselbach Tamás: Modern magyar festészet, 1892-1919, Budapest, 2003, 
Kieselbach Tamás: Modern magyar festészet, 1919-1964, Budapest, 2004, 
Gellér Katalin: A magyar szecesszió, 2004, Budapest, 
Vadas József: A magyar art deco, 2005, Budapest, 
Magyar Plakát 1885-2005, szerkesztette Cseh Mária, 2006, Budapest, 
Vadas József: A magyar konstruktivizmus, 2007, Budapest, 
Arnt Cobbers: Breuer, Vince Kiadó, Budapest, 2007, 24-112 o, 
Laskhmi Baskaran: A forma művészete. Mozgalmak és stílusok hatása a kortárs formatervezésre, Scolar Kiadó, Budapest, 2007, 24-112. o.
David Jury: Mi az a tipográfia, 2007, Budapest,   
Magdalena Droste. Bauhaus, Taschen-Vince Kiadó, Budapest, 2008, 
Gabriele Fahr-Becker: Wiener Werkstätte, 1903-1932, Hong Kong, Köln, Los Angeles, Madrid, Paris, Tokyo, Taschen Kiadó, 2008, 
Kocsis Nagy Noémi: Nemzetközi Grafika és Plakáttörténet, iskolai tananyag, 2009. 
Szabó László, Iványi-Grünwald Béla, Kossuth Kiadó, Magyar Nemzeti Galéria, 2010,
Öreg a nénikéd weboldal, Bíró Mihályról szóló cikke, 2010. 10.15-én, 
Art deco és modernizmus, Lakásművészet Magyarországon, 1920-1940, Kiállítási Katalógus, Iparművészeti Múzeum, 2012, Budapest, 
Magyar Nemzeti Galéria weboldala, 
Csodaszarvas Műkereskedelmi Portál,
Kieselbach Galéria weboldala, 
Wikipedia.