Gödöllői művészet 3.

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com 
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!

Körösfői- Kriesch Aladár: Kalotaszegi asszonyok.

 Elek Artúr a Nyugat hasábjain Körösfői-Kriesch Aladár halálára írt megemlékezésében Lotz és Székely falképfestészetének egyedüli örököseként aposztrofálja a gödöllői alapító mestert, “kire az a hivatás várt, hogy megalapítója legyen itthon a monumentális festés iskolájának.” Körösfői-Kriesch Aladár e területen valóban iskolateremtőnek tekinthető, a művésztelep művészeti elveinek és a középkori műhelymunkán alapuló gyakorlatának kisugárzása éppen a falképfestészet műfaján belül érvényesül leginkább, hiszen főiskolai tanítványai – főképp Hende Vince és Leszkovszky György – 1920 után a római iskolával rokon felfogásban számos hivatalos egyházi és világi épületdekorációs megbízásnak tesznek eleget…

…a művésztelep alkotói jórészt Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványai, így művészetük éppúgy táplálkozik az akadémizmus “eszmefestészetének” és a historizmus moralizáló, népnevelői elhivatottságának hagyományaiból, mint a századforduló szimbolizmusának az alkotás spirituális tartalmait felértékelő attitűdjéből. Ebben az összefüggésben a műalkotás eszmei mondandók közvetítő médiuma, a tudatformálás, társadalmi megváltás, felvilágosítás és erkölcsi megtisztulás nemes eszköze. Körösfői-Kriesch Aladár és Nagy Sándor munkásságát áthatotta ez a missziós tudat, a társadalmi szerepvállalás kötelessége és morális felelőssége.

forrás: Révész Emese: “Az egészélet szigete” A gödöllői művésztelep (1901-1920) változó megítélése, 2008. 01. 20.
 

Körösfői Kriesch Aladár 1863. október 29.-én született Budán, Kriesch János fiaként. 1880-ban a Mintarajztanodába járt, ahol Székely Bertalan növendéke volt. 1884-ben kísérte el beteg édesanyját éghajlatváltozás céljából Korfu szigetére, ahol első arcképeit és tájait festette és amelyeken Székely Bertalan hatása érvényesül.

Kőrösfői - Kriesch Aladár: Kriesch Laura (testvére) arcképe, aki később Nagy Sándor, a másik gödöllői festőművész felesége lett. 

Mint ebben az időben a legtöbb magyar művész, Körösfői-Kriesch Aladár is külföldön bővítette ismereteit. Ennek legfontosabb helyszíne a kedvelt művészváros, München volt, ahol Liezen-Mayer Sándor festőművész növendékeként tanult. Innen Velencébe ment, ahol Eugen von Blaas utasításai szerint fejlesztette szakmai tudását. Olaszországi útja során tanulmányokat és rajzokat készített ottani emberekről,  ilyen például az Olasz leány című arcképe is 1892-ből. Testvére, Kriesch Laura portréja is ebben az időben készült. Nagy Sándorral együtt voltak ösztöndíjas növendékek Itáliában, ahol Rómában történeti témájú kompozíciók létrehozásán fáradoztak.

Kőrösfői - Kriesch Aladár: A jó pásztor, üvegablak. 

Az 1567-es tordai országgyűlés kimondja a vallásszabadságot című műve több szempontból is fontos. Egyrészt tanára, Székely Bertalan hatása érvényesül a történelmi témájú képen, másrészt ezt már Diódon festette. A festmény fontos alakja Dávid Ferenc, az unitárius egyház megalapítója. A téma még azt is feldolgozza, hogy a történelmi Magyarországon, Erdélyben elsőként szűnt meg a protestáns vallások elleni türelmetlenség, de a kép hőse mégis az ellenreformáció áldozata lett.

Körösfői - Kriesch Aladár: A hónapok sorozatból az Augusztus. 

1896-ban, a Millennium évében, feleségével néhány hónapra Párizsba utazott. Róla készítette a Zöldruhás nő és a Pirosruhás portré című műveit 1897-ben. Számos megrendelője volt, többek között a Magyar Tudományos Akadémia  dísztermébe kértek tőle munkákat (Elnöki Terem: Szabó Károly, Budenz József arcképei). Arcképeinek kifinomultsága és a természethez való közelsége, amelyben élt, lírai megoldásokra ihlette.

Körösfői - Kriesch Aladár: Halottak napja. 

Körösfői - Kriesch Aladár: Hónapok sorozat, december. 

Más képei közül említésre méltó a Három gyermek (1905) című nagyméretű temperafestménye, amelyet az Ancona melletti Fanóban, a tengerparton játszó három gyönyörű, szőke gyermekéről készített. A római évek nem múltak el nyom nélkül művészetéből. Ahogy a legtöbb meditterrán területre látogató alkotónak, neki is kivilágosodott a palettája, amely a homokszínben, fehérben és a kékek használatában valósult meg.

Körösfői - Kriesch Aladár: Zách Klára: Tanulmányrajz. 

Őszi erdő címmel, 1903-ban készítette különlegesen finom, részletekben gazdag tájképét, amelyen Axeli Gallen Kalella, a vele rokon szemléletű finn festő szemléletmódja is tükröződik, ahol a künn és benn fogalmai felértékelődnek és harmóniában vannak egymással. Székely Bertalanon és Lotz Károlyon kívül, Mednyánszky László, a művészóriás volt az, aki hatást gyakorolt Körösfői festészetére. Természetet ábrázoló nagyszerű megoldásai a Gödöllői erdő című képen tükröződnek.

Körsöfői - Kriesch Aladár: Zách Klára: Tanulány 2. 

Az arcképek mellett egész alakos képeket is festett, ilyen volt Kelemen Mária balra fordulva 1909-ből, amelyen Rippl-Rónai József Nő fehérpettyes ruhában című képének hatása tükröződik. Körösfői Kriesch Aladár ugyanakkor megfestette Beck Ö. Fülöp arcképét, aki az egyik legjelentősebb magyar éremművész volt. Szőke kisgyermekeiről készült portréi Ferenczy Károly hasonló témájú képeivel mutatnak rokonságot.

Körösfői - Kriesch Aladár: Tamás nevű fia lábadozik. 

Körösfői Kriesch Aladár monumentális megrendeléseket is elvállalt, ilyenek voltak az Országház számára készült falképek 1902-ben. A Bölényvadászat című képen, Benczúr Gyula kívánságára, a barokk kompozíciók mozgalmasságával oldotta meg azt a jelenetet, amelyben Attila és Buda alakja szerepel. Ehhez hasonló még a Halászat a Balatonon című műve is. 

Körösfői - Kriesch Aladár: Bábszínház kompoziciója alapján a  gödöllői műhelyben készült textília. 

1907-ben készítette a Zeneakadémia freskóit olyan témák feldolgozásával, mint az Egyházi zene és Világi zene, vagy A művészet forrása című az emeleti előcsarnokban, a következő felirattal: „S akik az életet keresik, elzarándokolnak a művészet forrásához”. Ugyanakkor Körösfői készítette Vácott az Örökimádás-kápolna dekoratív festményeit 1916-ban. A Színművészeti Főiskola (ma Egyetem) Egressy termében található a  Bánk Bán című al secco-ja, azaz száraz vakolatra festett festménye. A Mester Utcai Iskola tempera falképét, A Gabonáshajó kirakodása címmel, 1917-ben festette.

Körösfői - Kriesch Aladár: Duna parti rakodómunkások, szemben a budai vár. 

Történelmi témájú festményei fekvő téglalap formátumban készültek, ilyen a Zách Klára története I.-II. 1911-ből, amelyen a nagy reneszánsz itáliai mester, Sandro Botticelli hatását ismerhetjük fel. Mint tudjuk, ezt a témát Arany János balladában dolgozta fel, de más művészeket is megihletett.

Nagyon sok festménye készült szimbolista látásmóddal és stílusban, ezek közül a legfontosabbak a Halottak napja 1910-ből, a Mindenszentek 1914-ből. A gyertyákkal megvilágított temetőben felbukkanó alakok az élet és halál összetartozását tükrözik, ugyanakkor kissé félelmetes, misztikus hatást is keltenek.

Azoknak a művészeknek, akik többé-kevésbé kortársai voltak vagy hatottak rá, mint Gulácsy Lajos és Mednyánszky László báró, szimbolikus látásmódjának, természeti ábrázolásának hatása érezhető Körösfői Kriesch Aladár művein. Továbbá műveinek a preraffaelita és a francia szimbolista stílusban festett női portrékkal való rokonsága vitathatatlanul beilleszti őt és a gödöllői művészetet a magyar és az európai festészet történetébe. Stílusában benne van az akadémizmus bravúros festői tudása, de a szecesszió könnyedsége is.

Körösfői Kriesch Aladár: Zách Klára, 1911, olaj-fa, MNG.

Még életében díjakkal jutalmazták munkásságát: a Műbarátok Köre díjat 1896-ban, a Vaszary-díjat, 1900-ban nyerte el. Münchenben, a nemzetközi tárlat második díjával 1905-ben és a Grand Prix díjjal 1908-ban jutalmazták munkásságát.

1920-ban egész életét végigkísérő tüdőbaja okozta halálát.

                              

Nagy Sándor 1869. május 18.-án született a Veszprém megyei Németbányán. Apja gazdatiszt volt. Az Országos Mintarajztanodában Székely Bertalan növendéke volt, Körösfői Kriesch Aladárhoz hasonlóan. Székely Bertalan morális tartalmú leveleket írt neki a művészet feladatairól, amelyek aztán nagy hatással voltak a festőre.

Neve szorosan összefonódik a Gödöllői művésztelepével, amelyet Körösfői-Kriesch Aladárral közösen alakították azzá, amivé vált a művészettörténetben.  

Nagy Sándor: A Csodaszarvas üldözése, sgrafitto, Petőfi Sándor, Színház.

Nagy Sándor külföldi tanulmányutakat is tett, mint sokan abban a korban, többek között 1890-ben ösztöndíjjal Rómába ment két évre. A régóta ott élő és alkotó nazarénus, Szoldatits Ferencnél találkozott Körösfői Kriesch Aladárral, aki  szintén ösztöndíjasként lakott a Palazzo Veneziaban.

1892-ben Párizsban képezte magát tovább a Julian Akadémián. Az akadémia báljaira rajzolt, lendületesen vonaljátékos meghívói már a társai előtt is nyilvánvalóvá tették a tehetségét. A francia szecesszió jelentős lapja, az Art et Décoration által meghirdetett plakátpályázaton is sikeresen szerepelt. A kialakult rajzstílusa azonban eltért az art nouveau mestereinek könnyed és lendületes vonalritmusától.

Nagy Sándorra nagy hatással volt a miszticizmus, a francia Rose et Croix csoportra Mednyánszky László báró hívta fel a figyelmét. Munkáira nem annyira a formabontó ábrázolás, inkább a misztikus-szimbolikus tartalom jellemző.

1900-ban, hét évi párizsi tartózkodás után, Ráth György hívására hazajött. 1902-ben elvette Körösfői-Kriesch Aladár húgát, Kriesch Laurát. Veszprémben telepedett le és szinte minden műfajban dolgozott, úgymint grafika, freskó, üvegablak tervezés, plakett-mintázás, bútor-, bőrtárgy és faliszőnyeg-tervezés. Alapfelfogása az volt, hogy a művészetet meg kell újítani, az életet esztétizálni és a mindennapi tárgyakat művészi igénnyel kell alakítani.

A népművészet ihletése és a próféta-téma gyakran jelenik meg az 1900-as években készült művein. Ezek között vannak folyóiratokban megjelent rajzok, könyvillusztrációk, bőr- és textilmunkák,  amelyeken a népi és a magyaros témák dominálnak. Nagy Sándort a magyaros szecesszió jellemzi és egy nagyon erős társadalomkritika jelenik meg munkáiban. A Mester hol lakol? és a Rabbi hol lakol? című képei temperatechnikával készültek és a művész szerepét tükrözik. A Krisztus felé induló művészek azt a szerepet jelképezik, amit önmagának is szánt: a feladatok keresését, a megújhodás vágyát.
  

A gödöllői művésztelep egyik legnagyobb pártfogója Koronghi Lippich Elek volt. Az ő verseihez, Körösfői-Kriesch Aladárral közösen, 1907-ben készítettek illusztrációkat, amelyek, az elrendezését és tipográfiáját illetően a magyar könyvművészet szempontjából is egy fontos állomást képeznek.

Nagy Sándor 1907-ben költözött Gödöllőre. Az ebben az időszakban készült munkái a magyaros szecesszió témakörébe tartoznak. Bútorterveket is készített és a torinói nemzetközi kiállításon sikert is aratott a Művészember otthona című berendezéssel, ahol a parasztbútorok szerkezeti és díszítésbeli sajátosságait alkalmazta. Faliszőnyegeket, üvegablakokat és bőrmunkákat is készített és az általa tervezett faliszőnyegek, amelyek sok időt vettek igénybe, stilárisan kapcsolódnak a Körösfői-Kriesch Aladár és a Vaszary János által tervezettekhez és azok témáihoz, pl. a Szénásszekér és az Ildikó, figurális és ornamentális részletekkel. Az olaszországi Velencében ő készítette el a Magyar Ház üvegablakait, Attila lakomája címmel, a hun vezér témájának feldolgozásával. Nagy Sándor: Csorna, Plébániatemplom díszítése.

Festményei és rézkarc-sorozatai témájaként gyakran ihlette meg saját családja: 1907-ben Kettős arckép címmel megfestette magát és feleségét, szűkszavúan, letisztult módon ábrázolva együvé tartozásukat. A grafika nagy szerepet játszott ebben a korban, ezért a festmények is rajzosabb jellegűek. Tollrajzok százait készítette és számos vázlatot a dekoratív kompozíciókhoz, történeti, népi és elvont témákban. Ilyennek mondható Ave Myriam című temperafestménye, vagy az 1904-es sorozata, aminek egyes lapjai a Fantázia, Láz, Zseni és Zarathustra címeket viselik. Nagy Sándor: Csorna, Plébániatemplom díszítése.

Feleségével, Kriesch Laurával közösen illusztráltak gyermekkönyveket, amelyek a nemzetközi Arthur Rackham, Walter Crane és Kate Greenaway stílusához állnak közel. Nagy Sándorné, Kriesch Laura illusztrációi népi gyermekjátékokat idéznek, ilyen a Pintyőke-sorozat, Móka bácsi meséi (Wodianaer Kiadó, Budapest, 1903), Tündérvilág a városligetben (Budapest, 1913). Ezeknek stílusát a kontúr és a folthatás határozza meg, hullámvonalakban jelennek meg emberek és növény-emberek, mint a nyugati szecessziós törekvésekben.
Nagy Sándor: Csorna, Plébániatemplom díszítése.

Nagy Sándorné illusztrációkat és könyvborító-terveket is készített magas művészi minőségben, amelyek az ő elképzelései alapján készültek el Fischhoff Jenő és Leo Belmonte kivitelezésében. Ugyanakkor készített bőrparavánokat, szivartárcát, női táskát, melyeken a magyaros szecesszió motívumait alkalmazta.

---

Komjáthy Jenő verseihez készített szimbolikus tartalmú illusztrációkat és hasonlóképpen készített a költőzseni Ady Endre verseihez is illusztrációkat, az Új versek kiadásakor. Itt a tizenkilencedik és huszadik századi szimbolikus törekvések fedezhetők fel, amelyeket a húszas években készített a következő versek illusztrálásával: Az ős kaján, Új vizeken járok, Az én koporsó-paripám. Szintén Nagy Sándornak köszönhetjük Arany János műveinek nagyszerű illusztrációit.

Nagy Sándor: Ave Myriam, 1904.

 
 Freskók, szekkók, üvegablakok is születtek keze alatt, egyházi és középületekben, például Temesváron, ahol a Papi Szeminárium Kápolnájaban freskókat és üvegablakokat készített Körösfői Kriesch Aladárral közösen. A Marosvásárhelyi Kultúrpalotán szintén Körösfőivel dolgozott együtt. A Magyarság házát Ady Endre programjával, nemzeti értékeink újrafogalmazásával és a népművészeti formakincs felhasználásával készítette 1914-ben. Az üvegablakokon megjelenik Júlia szép leány, Kádár Kata, Salamon Sára, Budai Ilona témája.

A Veszprémi Színház üvegablakait szintén Nagy Sándor készítette. Ő tervezte a hajdani Lipótmezei Pszichiátriai Intézet kápolnáját, amely egy nagyon jelentős, misztikus tartalmú mű. Társkivitelező ebben a munkában a zseniális üvegművész, Róth Miksa volt. Nagy Sándor nevéhez köthető a pesterzsébeti Szent Erzsébet Plébániatemplom hatalmas freskóegyüttese, amely a késői szecessziós szimbolizmus példája és utolsó jelentős alkotásaként tartjuk számon.

Akvarell és pasztellmunkái szintén nagyon jelentősek és a háború után egyre nagyobb szerepet játszottak. Ezen munkák esetében a fényproblémák és a misztikus hangulat megjelenítése foglalkoztatta.

Nagy Sándor alapítója volt a Magyar Akvarell és Pasztellfestők Egyesületének és a Magyar Grafikusok Egyesületének.

Hosszú élet után, 1950. március 14.-én halt meg Gödöllőn, 82 éves korában.

Ez 1808 embernek tetszik itt a blogon!
26-an osztották meg a facebookon!

A Gödöllői művészetről, magyar szecesszióról szóló három rész forrása a blogon:

Magyar Művészet 1919-1945 (Az MTA Magyarországi Művészet Története sor.köt. - Akadémiai K. Bp. 1985.

Ajánlott szakirodalom:

Nagy Sándor művészete – freskók és üvegfestmények Pesterzsébeten

Stádium Kiadó.
Szerkesztette: Lőkös Margit
A bevezető esszét Kárpáti Kamil írta
A tanulmányt írta: Gellér Katalin
Kiadási év: 2008
A/4, cérnafűzött, keménytáblás
148 oldalas
Ára: 6.800 Ft.
ISBN 978-963-9156-65-4